Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)
1918-04-13 / 85. szám
jSÍYímriDÉic fcdiS. április 13 k szabolcsi csendőrség fejlesztése fit szakaszparaacsnokság Nyíregyházán Szaporítják az őrsöket Nyíregyháza, április (A Nyirvidék tudósítójától.) Már ii legközelebbi időben a szabolcsi csend őrség nagyarányú fejlesztéséről értesítenek bennünket. Á terveknek eddig nyilvánosságra került részletei szerint a vármegye közbiztonsága hatalmas megerősítést Ikap, amelynek során a vármegyebeli csendőrségnek nemcsak a létszámában áll tekintélyes emelkedés, de szaporítják az őrsöket is, sőt a magasabb szervek nagyobbít ását is tervbe vették. A belügyminiszternek ismeretes az a terve, hogy a csendőrség kitűnően bevált es a háborúban mérhetetlen szolgálatokat lett intézményét a háború után fejlessze és amint a viszonyok- engedik háíBúnceíerrel emelje a létszámukat. Tóth .tanos belügyminiszter már a háború alatt hatezer kipróbált katonát képeztet ki csendőri szolgálatra és ezeket még ebben az évb^n szét is osztatja a vármegyékben •Ebből a most kiképzés alatt levő halezer csendőrből tekintélyes szám jut Sza 1 >öltas vár megyének is. Ennek megfelelően a meglevő csendőrörsök területét másként osztják be és a nagyobb őrsöket ketté osztják ugv, hogy a vármegyében a mainál 1 lényegesen több őrs lesz. A nagyobb létszám természetesen a magasabb parancsnokságok szaporítását is Szükségessé teszik. Ma a vármegyében kél szftkaszparancsnokság van ós pedig egy Nyíregyházán, egy pedig Kisvárdán. Értesülésünk szerint öt szakaszparancsnokságot fog kapni a vármegye. A meglevőn kívül a nyíregyházi határban létesítendő őrsök külön szakaszparancsnokságot kapnak, továbbá Nyírbátor és vagy Tiszalök. vagy Polgár kap meg szakaszparancsnokságöí. A terv az. hogy valamennyi szakaszparancsnokság Nyíregyházán lesz, a szakaszparancsnokok Nyíregyházán fognak lakni, ugyanitt lesznek az irodák is és innen irányítják és ellenőrzik az egyes szakaszparancsnokok az alájuk tartozó őrsöket. A nyíregyházi beosztás főcélja az, hogy a szakaszparancsnokságok állandó és közvetlen Összeköttetésben lehessenek fölöttes szervükkel, a nyíregyházi szárnyparancsnoksággal . Nem keli különösen hangsúlyozni, hogy ennek a tervnek a kérésziül vitele milyen hatalmas mértékben emeli majd az egész vármegye közbiztonságát és milyen jelentékeny* szerepet ad Nyíregyházának'. cwrwwv-v 5? ví í román Rakovszkit meggyilkollak Bndapest. április 12 • A Nyirvidék tudósítójától.) Bukarestbői táviratozzák: Oroszországból .Tassyba érkező hír szerint Rakovszki román szociálista vezért egy összeütközés alkalmával megölték. A hir még megerősitésre szorul. «rm Vár osi o Szinház o Mozgó Szombat—Vasárnap HEDDA VERNON szőke szépséggel Lovagvár titka Gyönyörű drá:na 4 felvonásban Ny í regi háza, április 12. [A Nyirvidék 'tudósítójától.) A múlt év őszén u nyírbátori határban egy káposztásföldön' halva találták özv. Groszmann Nátliánné nyírbátori lakost. Az öregasszony arca csúnyán el volt torzulva, a nyakán fojtogalásnak nyomai látszottak és a vizsgálat, valamint az orvosi boncolás meg is állapította, hogy az jasszonyl inegl'oj tolták. A csendőrség a legerélyesebb nyomozást indította meg, azonban nem sikerült megtalálnia a gyilkosokat. Az öregasszonynak, aki uzsorás 1 űrében állott a faluban, sok haragosa volt, és nem látszott kizárt dolognak, hogy ozekj Svözőtt van a gyilkos. Mások annak a káposzlaföldnek a tulajdonosát vádolták, ahol az asszony holttestét találták. Groszmanné ugyanis, dacára annak, hogy igen gazdag volt, szívesen látta vendégül a kisebb-nagyobb orgazdákat, akikkel összeköttetésben állott, sőt magának az asszonynak is tolvajhire volt. Egys/er éppen annak a káposztaföldnek a tulajdonosa csípte rajta a lopáson, _ akinek a földjén a holttestet talállak és a gazda akkor megfenyegette az asszonyt: -- Ha még egyszer itt talállak, meggyilkollak! A káposzta!old tulajdonosa azonban a csendőrség elől! igazolta alibijét és a csendőrök a legszorgosabb nyomozássál sem tudtak nyomára akadni a gyilkosnak, míg aztán pár nappal ezelőtt' a véletlen rávezette a csendőröket a gyilkosok nyomára. Asztalos Sándor nyírbátori csendőrjárásőrmester valami ídsebbszerü lopási ügyben végzett a napokban nyomozást Nyírbátorban. A nyomozás során az egyik tanú homályos célzást tetl. a Groszmanné féle gyilkosságra és olyasfélét mondott, hogy ő könnyen nyomára vezethetne a Groszmanné gyilkosainak. A járásőrmester faggatni kezdte a tanút, aki aztán erre bevallotta, hogy a gyilkosságot Molnár Józsefné nyírbátori asszony követte, el többedmagával'. Asztalos járásőrmester azonnal letar tóztaüa Molnárnét, aki eleinte tagadni próbálta a gyilkosságot, később azonban, mikor a csendőrőrmester elébe tárta a bizonyítékokat, beismerte, hogy ő ölti' jne'g Groszmanné!. Elmondotta, hogy kő rüll>eml egy- hónappal azelőtt Gros.zjnau.né, akinek ő több száz koronával Vartozotl. az adósságot kérte tőle. Neki akkor nem volt pénze, mire Groszmanné többek előtt leszidta, mindennek elmondta, amin ő annyira elkeseredett, hogy elhatározta, megöli a vén asszonyt. Október 12-én estefelé összetalálkozott Groszmannéval, aki két asszonnyal együtl káposztái lopni ment a község határába Motnámé is csatlakozott a társasághoz és útközben összebeszélt a két asszonnyal, akik nagynehezen ráálltak, hogy öljék meg Groszmann ót. Mire kiértek a káposztaföldre, besötétedelt és mikor az asszonyok látták, hogy senki nincs: a környéken, megtámadták Groszmann ét. leteperték a főidre és addig, szorongatták á tóik át, míg ineg nem fulladt. Azután nyugodtan összeszedtek pár zsák káposztát és hazamentek. Molnárnét most kisérték át a nyírbátori cseodőrségről Krasznay Sándor törvényszéki vizsgálóbíróhoz, aki letartóztatásba vette az asszonyt és elrendelte a nyomozást abban az irányban is, nem rabolták-e ki a gyilkosság után Groszmanné!. A tőke ós munka viszonya V MVAW VO W IW AAW^ ^I N WWWtWWW Wi —. Nyíregyháza, április 18. (A Nyirvidék tudósítójától.) Méltó befejezését hallottuk tegnap délután a Szabad Líceum ezidei szociológiai sorozatának, s megállapíthatjuk, hogy a helyi előadó magas színvonalú előadása csak emelte azt a nívót, amelyet a líceum jóhirü pesti és debreceni vendégei biztosítottak az idei ciklusnak Elénk állította a tőkét és a munkát, mint a termelés eddig legjobban vizsgált két tényezőjét; az érdekellentéteket, melyek e két lényezőt a munka gyümölcseinek megosztásánál' egymással szembe állítják. Mmt készteti szervezkedésre és küzdelemre a munkásságot a az a törekvés, hogy minél nagyobb hányad legyen a közösen elért haszonból a munkásság része. Mint igyekszik ezzel szemben a tőke biztosítani a maga profitját, miképpen törekszik arra, hogy minél produktívabbá tegye a foglalkoztatott munkások tevékenykod ését, és mint tömörülnek a tőke szervei is hasonlóan a szakszervezetekhez, a nemzetek határain túlnövő közösségekbe. Ismertette mint fejlesztenek ki ezen kapcsolatok nemzetközi érzületeket tagjaik közölt; mely érzület azonban nem haza és nemzetellenes törekvés, hanem vágy valami magasabb rendű jogi, erkölcsi és társadalomgazdasági szintezés után. Megvilágító tla mik épen iparkodik a tőke biztosítani piacait más idegen államokban azáltal, hogy irányító befolyást igyekszik gyakorolni az illető külföldi állam gazdasági politikájára. Miképen fejlődik ki hatalmas katonai szervezet eme imperializmusnak nevezett törekvés szolgálatára és e kettő együttesen miképen fejleszt háborús tendenciákat. Vázolta miképen küzd a munkásosztály eme imperializmus és militarizmus ellen, és miként lanyhul a küzdelem, ha az alkalmazandó fegyverek a munkássá)* vélt osztályérdekeit is érintenék. Ismertette végül az ujabb tudományos áramlatokat melyek biztos etŐ5elei egy jobb, igazságosabb társadalmi berendezkedés eljövetelének, melyben a munkás testi- és á középosztály szellemi munkájának honorálása lesz a döntő szempont 'a társadalmi termelés produktumainak megoszlásánál, s a személytelen lőke csak annyiban fog részesedni a közösen elért haszonból, amennyi az elavult tőkék regenerálására és a nagyobb produktivitás elérése szempontjából megteendő ujabb tőkebefektetésekre szükséges. A fent vázolt előadással befejeződön a Szabad Líceum ezidei évadja, .amelynek minden egyes előadása magas szellemi élvezetet nyújtott a nyíregyházi müveit, a népszerű tudományok iránt érdeklődő közönségnek. í^IfciMAOflíl ^ Váro si Színház Mozgó. Április 17. és 18-án délntán és este VÁRKONYI MIHÁLY a kolozsvári Nom! steti Színház művésze és RÉVY AURÉLT A operaénekosnŐ HANGVERSENYE | Zongorán kísér FARAGÓ RENÉ urJeány. a Fenntartott jegyek legkésőbb tl-fen estig ^ kiváltandók, azontúl eladatnak. § jt mm w.m ue mi m w ^-ww^w w' t v* * )*
