Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-06-23 / 142. szám

JPfttRBIDÉK 1918 junius 23 Ősökként a pőtedó Nyíregyházán A Táros közgyűlése Nyíregyháza, junius í2. [A Nyirvidék tudósítójától,) Tegnap délután tartotta meg junius havi ülését Nyíregyháza város képviselő­testülete Benes Kálmán dr. polgármester j elnöklése mellett. A polgármester elnöki megnyitójában bejelentette, hogy megér­kezett a csépiési rendelet, amelyet rész­letesen ismertetett. Evvel kapcsolatosan az; a javaslatot tette a polgármester, hogy az ellátatlanok részére ebben az évben is a város vegye meg a terményt, amely rendszer melleit a most múlóban levő gaz­dasági esztendőben sikerült a lakosságnak liszttel való ellátását zavartalanul lebo­nyolitani. A közgyűlés helyesléssel járult hozzá a polgármester javaslatához. Bejelentette a polgármester, hogy Nyíregyháza város lakosságára száz mé­termázsa zsir beszolgáltatását vetette ki az alispán. A polgármester bízik a lakos­ság hazafiságában, áldozatkészségében és hiszi, hogy — bár nehezen nélkülözhet a lakosság minden gramm zsírt — be fog­ják szolgáltatni a kivetett mennyiséget és evvel mentesíti a lakosság önmagát a ka­tonai rekvirálás zaklatásától. A Bodnár-ház megvétele Garay Kálmán dr., tanácsos bejelen­tette a közgyűlésnek, hogy özv. Bodnár Istváuné megvételre fölajánlotta a város­nak a Vay Ádám-utca és a Véső-utca sar­kán levő házat 230000 koronáért. A tanács megbecsül Lette a házat és a szakértő becs­li ők a telket a rajta levő épületekkel együtt 246000 koronára becsülték. A tanács és a szakosztályok javasolják a ház megvéte­lét, mivel a városháza máris szűk a hiva­talok befogadására, továbbá meri ennek a teleknek egy részét drága pénzen meg kellene úgyis vennie a városnak az ulca kiszélesítése végett, végül mivel a kért vé­tel ár a városra előnyös. A közgyűlés egyhangúlag hozzájárult a ház megvételéhez és a vételár fedezetül a város törzs vagyonaként kezeli összege­ket jelölte meg. A császárszállási hl rí ok bérlete A városnak a Császárszálláson levő úgynevezett Marsaikó-féle bérletre a vá­ros zári ajánlati versenyt tartoali, amely­nek során tizenhat ajánlat érkezett be. Az ajánlatokat egy külön bziottság is, de meg a szakosztályok is átvizsgálták és ugv találták, hogy Lichtmann Dezső ajánlata az. amely legalkalmasabb az elfogadás­ra. Egy ajánlat ugyan magasabb bért igér valamennyivel, azonban Lichtmann De­zsőben ugy anyagilag, mint különösen gaz­dasági és'erkölcsi tekintetben a legtelje­sebb garanciát találja meg a város és ezért az előkészítő bizottságok ennek az ajánlatnak elfogadását tartják a városra minden tekintetben megnyugtatónak. Hosszú és valóban emelkedett vita folyt a javaslat fölött. A fölszólalók vala­mennyien hozzájárultak a javaslatnak ah­hoz a részéhez, hogv a Lichtmann Dezső ujánlata a legelfogadhatóbb, azonban ko­moly felszólalások történtek abban az irányban, hogy a város ne segítse elő az uzsorát avval, hogv tulmagasari adja bér­be a földjeit és hogy foglalkozzék a ta­nács avval a kérdéssel, hogy a városi föl­dek kisbérietek utján a rokkantak és álta­lában a harctérről hazatérő katonák ke­zébe keiül jenek. Benes Kálmán dr. polgármester nvug­latta meg a fölszólalókat és közölte, hogy a város tanácsa már foglalkozott a kato­nák részére való örökbérlet kérdésével, ez nost van előkésztiés alatt, és a városnak még erre a célra is van elegendő földje, de meg a mostani bérletek lejária után az j összes városi földeket eme rendszer sze- j rint óhajtják bérbeadni és földhöz juttat- | ni a kisegzisztenciákat. A közgyűlés 64 szóval kettő ellenében j elfogadta a tanács javaslatát. ! A város id?i költségvetése. I Beterjesztette azután a tanács a vá- { ros idei költségvetését, amely szerint eb- j ben az évben egy százalékkal csökken a ! pótadó. Kovách Elek szólalt föl a költségvetés- j liez és kijelentelte, hogy olyan eltolódások . vannak, hogy alig tudnak tájékozást nyer- ! ni.Behatóbb bírálat nélkül el kell fogadni ' ezt a költségvetést, mert hiszen minden S kívánság elé áthághatatlan akadályok ál- j lanak. Éz az első költségvetés, amelyet a városnak a megújhodott, megifjodott tisz­tikara terjeszt elő. Tudja, hogy nehéz a föladatuk és csak annyit tehetnek meg. amennyit a viszonyok ma megengednek, j A további dolgokban bizonyos helyes elő- j készületnek keli történnie és ama remé- i nyének ad kifejezést, hogy beváltja a tisz- j tikár fiatal korukhoz és működésükhöz íü- í zött reményeket. A békés munka intenzív j megvalósítását várják a tisztikartól és biz- ' nak abban, hogy a lehetőség szerinti taka- ; rékoskodássa! megtalálja az eszközöket a ; város fejlesztésének az elérésére. fíencs Kálmán dr. polgármester meg- j köszönte a meleg szavakat. Tudják, érzik, | hogy rendkívüli föladatok megoldására j kaptak megbízást. Ugy a maga, mint liszt- j viselői társai nevében igéri. hogy a lakos- j ságnak minél kisebb megterhelésével igye-1 keznek megoldani a rájuk bízott föladató- • kat. A költségvetést azután egyhangúlag el- ; fogadták. | A városi ügyek egész sorozatának a { letárgyalása után a közgyűlés délután fél- j halkor véget ért. Esperességi gyűlés Nyíregyházán Szives tudomására hezom a helybeli ev. hiveknek, hogy a tiszavidéki ev. esperesség ezidei közgyűlését városunkban fogja tartani és pedig jövő szerdán, junius 20-ikán. Ezt meg­előzőleg, kedden a különféle bizottságok ülé­seznek a központi iskolában az ottan megte­kinthető sorrendben. Szerdán reggel 8 órakor a gyűlés isten­tisztelettel kezdődik, Rédai Károly nagykárolyi lelkész, esp. főjegyző oltári szolgálatával, en­nek utána pedig a közgyűlés dr. Meskó László esp. felügyelő és Matérnv Lajos főesperes el­nöklésével. Szerdán délután 6 órakor tartjuk a gyám­intézeti istentiszteletet, amelyben Irányi Kamill szatmári lelkész prédikál, istentisztelet "után a szokásos offertoriummal a nagy szeretet ado­mány javára. Mindazokra a gyűlésekre ugy egyházunk prasbitereit s hiveit, valam>at az érdeklődőket is tisztelettel meghívom. Kívánatos volna kü lönösen az, hogy egyházunk közönsége minél nagyobb számban jelenjók meg a szerdai gyám intézeti istentiszteleten, ianusitván evvel is a nemes ügy iránt való érdeklődését s keresztyén buzgalmát. Nyíregyháza, 1918. junius 22. Lelkipásztori szeretettel Paulik, lelkész, egyházkerületi főjegyző. > fidJWULá r>Ji*t:v i, mtk, , fct^Asfc.Jfc.a''J Méhviaszt, mézet és nyers borkővet bármilyen tételben a legmagasabb napi­árban vesz a Szatmári Kereskedelmi R.-T,, Szatmár A statárinni Szabolcsban Életbelépett a rögtönitélő bíráskodás Nyíregyíiáaa, junius 22 (A Nyirvidék iudósityjátiS.) A nyíregyházi katonai állomáspa­rancsnokság most értesítette az alispáni hivatalt, hogy a kassai hadtestparancsnok és a honvéd kerületi parancsnok Szabolcs­vármegye területére is elrendelte a rög­tönilélő bíráskodást a következő katonai bűncselekményekre: lázadás, szökés, lá­zongás és fosztogatás. A statárium életbeléptetése a had­ügyminiszter és honvédelmi miniszternek a rendelete alapján történt és arról a kas­sai katonai és honvédkerüleíi parancsnok­ságoknak alárendelt valamennyi csapat­testekhez, parancsnokságokhoz és katonai intézményekhez tartozókat napiparancs­ban értesítették. A statáriális rendelet csak katonák­ra és katonai bíráskodás alá tartozó egyé­nékre, továbbá a következő törvényható­ságok területén állomásozó katonaságra vo­natkozik: Kassa és Miskolc városokra, Abauj-Torna, Bereg, Borsod, Gömör, He­ves. Liptó Máramaros, Sáros, Nógrád, Sza­bolcs, Szatmár, Szepes, Ung, ÍJgocsa és Zemplén vármegyékre. A statáriumról szó­ló rendeletet . Hartvig Emil altábornagy, kassai katonai parancsnok és Festi Le­hel gyalogsági tábornok, honvédkerületi parancsnok adták ki és magyar szövegé­ben a következő: A fegyelemnek és rendnek fentartá­sa és jövőben bekövetkezhető súlyosabb megzavarásával szemben avló minél ha­tékonvabb biztosítása céljából, szükséges­nek találtam, hogy az 1912. évi XXX1I1. t. c. 26. fejezetében biztosított jogánál fog­va a rögtöniíélő bíráskodás az alább föl­sorolandó bűntettekre a parancsnoksági körletemben levő és parancsnokságom alá rendelt összes honvéd büntetőbíráskodás alá larlozó katonai kötelékekre és egyé­nekre elrendelem. E bűncselekmények a következők: 1. A lázadás. Kbtkv. 167. 2. Szökés. Kbtkv. 183. §. 3. Lázongás. Kbtkv. 349. §. 1. Elharapódzott fokú fosztogatás. — Kbtkv. 493. illetve 199. §-ai. Fölhívom ezért a körletem alá tartozó összes kötetékekhez tartozó egyéneket, hogy a rendeletem kihirdetése napjául ezennel meghatározott folyó évi junius hó 10-től kezdve a fölsorolt bűncselekmények elkövetésétől mindenki annyival inkább is óvakodjék, mert aki a kihirdetés után kö­vet el ilyen büntettet, rögtönitélő eljárás alá kerül és halállal bűnhődik, mégpedig fa lázadásért, a lázongásért és fosztogatá­sért, valamint a szökésért általában agyon 1 lövetés által való halállal, a szökésnek olv esetében pedig, ha a szökevény az ellenségnél hadiszolgálatra lépett, vagy e szándékkal szökött meg, továbbá ha a szö­kevény annak, aki őt le akarja tartóztatni ellenszegül és azt megöli és ez a megölés a gyilkosság jellegével bir: kötél által való halállal. Figyelmeztetem továbbá a parancs­nokságom alá rendelt összes kötelékeket, hogy a függelemsértés, zendülés, fegye­lem- és rendháboritás bűntetteinek a ka­tonai büntetőjogban előirt eseteiben a fentiek szerint való előzetes kihirdetés nél­kül is rögtönitélő eljárást rendeltetek el és e jogommal a legnagyobb szigorral él­ni fogok, a fegyelmet és rendet veszélyez­tető minden esetben, amikor is, a most említeti bűntettekben bűnösöknek talált egyénre is halálbüntetés vár.

Next

/
Thumbnails
Contents