Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-06-09 / 130. szám

2 jfitmmtéK. Péntek Szombat Vasárnap Nagy Nórdisk-film 4 felvonásban. A szabolcsi köztisztviselők oj akciója S ír«rybá*a, |wmit« (A Nyírtidék tudósítójától, Immár harmadszor, vagy negyedszer uj, Országos akciót indítottak a nyíregyházi és szaholcsvármegyei köztisztviselők, lakik a negyedik háborús év vége felé a legsúlyosabban érzik a háború ezer baját, nyomorúságát. A köztisztviselők legutóbb értekezletet^ tartottak, amelyen Fényes László orsz. képviselő is résztvett és ezen elfogadtak egy határozatot, amelyet azöszszes magyarországi tisztviselő köröknek megküldöttek. Ez az átirat a következőképen szól: Megélhetésünkért mind a mai napig meddő küzdelmet folytattunk, ami sajnos eredményre nem vezetett. Azzal a kéréssel fordulunk Hozzátok, hogy a lehető legsürgősebben gyűlést hívjatok össze és ennek a gyűlésnek határozataképen szólítsátok fel országgyűlési képviselőtöket, hogy f. hó 15-ig föltétlenül lépjen érintkezésbe Andor Endre és Kossinszky Viktor urakkal, annak a megbeszélése végett, hogy súlyos helyzetünkön miként lehetne gyakorlati utón gyorsan segíteni. Erre a gyorsaságra helyzetünk sulyós volta mellett főképen azért van szükség, mert a képviselőház mindössze 4—5 hétig fog még ülésezni, ami után hosszú, hónapokig tartó szünet következik, amely teljesen megbénítaná a már eddig is folyamatba tett küzdelmünket ugy, hogy a szünet elmultával mindent élőiről kellene kezdeni. Föltétlenül szükség van tehát arra, hogy minden kerület képviselője junius 15-ig necsak értesülve legyen mozgalmunkról, hanem bekapcsolódjék ii)ba, hogy így érdekünkben még a nyári szünet beállta előtt esetleg indítvány alakjában a tisztviselőkérdés gyors megoldása napirendre tűzessék. Megemlítjük, hogy ezidőszerint tudomásunk van egyes képviselőkről, akik a tisztviselőkérdésben már együtt dolgoznak és akarnak dolgozni a tisztviselők megbizottaival. A segítés módozatait a fizetésemelésen és a magasabb összegű drágasági pótlékon kívül ugy vélnénk megoldani, hogy a kormány a pénzbeli javadalmazás mellett az eddiginél sokkal nagyobb méretű naturáliákban leendő javadalmazást léptessen életbe még pedig olyan formán, hogy az elsőrendű szükségleti cikkekre — liszt, burgonya^ bab, borsó, lenesé, cukor, fa, szén, ruha, fehérnemű, textiláruk, cipő, stb. — az esedékes pénzbeli javadalmazással egyidejűleg személyre szóló és a megállapított határidőre pontosan beváltandó utalványok állíttassanak ki. Az utalványok ellenértékéül a szükségleti cikkek beszerzési, illetve előállítási ára volna fizetendő. — Pl. az első minőségű posztó gyári ára, melyben benne van már a gyár nyeresége is, 35—48 korona között vál takozik. Miután hovatovább olyan helyzetbe kerülünk, hogy fedél nélkül a fejünket sem tudjuk nyugovóra lehajtani, képviselőiteknél azt is tegyétek nyomatékosan szóvá, hogy a kormány a lakáskérdést minél sürgősebben és erélyesebben oldja meg, vagy a lakbérek maximálásával vagy pedig a tisztviselői lakbér percentuális felemelésével . Ismételten hangsúlyozzuk, hogy a fentebb előadottak haladéktalan megoldása égetően sürgős. Csali a magatok és egyúttal a mindnyájunk kizárólagos érdeke, hogy ha végre-valahára erélyesen fogunk ennek a kérdésnek a megoldásához i..;'; Hogyan levelezhetünk az amerikai magyarokkal A kereskedelmi miniszter rendelete a nyíregyházi postához Nyíre^ytoáHO, junim 8. A Nyirvidék iúdáfiifójától) Amióla Amerikával' hadiállapotba ju tottunk, nem tudott a magyar lakosság á tengerentúli kivándorlókkal érintkezni. A velünk ellenséges viszonyban levő ál lamokba szóló küldeményeket ugyanis a posta nem továbbította és sok millió ki vándorló mitse hallhatott itthonmaradt véreiről. A kereskedelmi miniszter most ren ddeletet küldött a postaigazgatóságokhoz — és e leiratot megkapta az itteni posta főnökség is — amely szerint ujabban lehetővé válik az Amerikával való rendsze res levelezés is. Az erről sZóIó intézkedés a külügyi és hadügyminisztériumokkal egvetértve történt. A leirat igy szól: Nincs észrevétel az ellén, hogy Ma gyarországból semleges államok kereskedő cégeinek közvetítésével levelezések to vábbi Itassanak, ha a levelezések' fontos családi vagy üzleti ügyekre vonatkoznak. Egyéb levelezésnek ellenséges államokkai való váltása továbbra is megengedhetlen. A cs. és kir. külügyminisztérium kész a kérdéses levelezéseket, ha azokat oda nyílott állapotban beterjesztik, cenzúráz tatás után saját futárjaival az illető kül földi cégekhez az illetékes külföldi kép viseletek utján eljuttatni. A kérdéses levele'zések amerikai /ci mét angol nyelven kellene megirni és a borítékoknak az eredetet nem szabadna sejtetniök. A semleges államokban levő cégek cimét viselő külső borítékok a meg felelő magyar postai bélyegekkel volná nak ellátandók. Az igazgatóság azonban figyelmeztesse a nevezett céget, hogy a tapasztalat szerint még igy is kétséges, hogy az ily uton továbbittatott levelezések rendeltetésüket elérik-e, mert a kontinentális levelezés fölött az amerikai E gyesült-Államok ép ugy, mint a tengeren való továbbítás alatt Nagybritánia a leg szigorúbb cenzúrát gyakorolják és az el lenséges államokból eredő leveleket lefoglalják. Fent emiitett természetű igen sürgős közleményeknél lehetséges volna, hogy a cs. és kir. külügyminisztérium a magyar és osztrák érdekek védelmével- megbízott svéd kormány közvetítését vegye igénybe. E közvetítési módnál azonban levelek nem, hanem csak rövid közlemények .iöhettíek tekintetbe, amelvek alkalmasai arra, hogy valamely diplomácziai jegy > zék szövegébe felvétessenek. a APOLLO Szombat—Vasárnap, junius 8-án és 9-én FRED ROLL, A GAVALLÉR BETÖRŐ. • Bűnügyi regény négy fölvonásban. Akácmézet és lépesmézet veszek bármilyen mennyiségben, legmagasabb álakon Ajánlatokat címemre kérem. Pártos Jenő %iitftíűf. Telefon 30 819 A város a bordrágitók ellen Nem adnak ki iparigazolványt a borügynoköknek KrlregyhAM* jwmu 9. (A Ifytrvidéb tudósítójától.) Nyíregyházán a háború alatt, de különösen az utolsó esztendőben rengeteg ember foglalkozik borkereskedelemmel. — Ezek legtöbbje ezelőtt sohasem űzte ezt a mesterséget, sőt akárhánynak közülök eg\ deciliter bor sincs a tulajdonukban, hanem csupán kötéseket csinálnak és azt adják tovább a konjunktura teljes kihasználásával. Ennek az állapotnak aztán a bor árának képtelen emelkedése lett a következése, meg az, hogy az egész itteni bortermés az árdrágítók kezébe kerül, a kik a lehetőség szerint olcsón veszik meg a termelőktől a bort és képtelen árakon adják tovább. Ennek a már harmadik éve folyó boruzsorának, különösen pedig az árdrágítók garázdálkodásának igyekszik most gátat vetni Nyíregyháza várqs tanácsa, amely a legutóbbi ülésen elvi jelentőségű és fölötte érdekes határozatot hozott. A tanács ugyanis, mint elsőfokú iprahatóság megtagadta egy kérelmezőnek a borügynöki iparra jogosító igazolvány kiszolgáltatását, mivel a kérelmező nem is nyíregyházi, eddig borkereskedéssél nem foglalkozott és nem tartja a tanács a közérdekkel öszszeegyeztetheíőnek, hogy Nyíregyházán emelkedjék a borügynökök és a boruzsorások száma. A tanács érdekes határozatának, amely széles körben fog vitát kelteni, az indokolása a következő: Tapasztalati tény, hogy a tiáboruszülte rendkivüli gazdasági konjunktúrák kihasználásával egyesek a könnyen megszerzett ipari jogosultsággal meg nem engedett módon árdrágító, úgynevezett lánckereskedelmet folytatnak. Különösen a borüz'lettel foglalkozók sietnek jóelőreöszszevásárolni a szőlőtermékeket és egymás között nyereséggel továbbítva, horribilis áron juttatják el a fogyasztóhoz. A borral való üzérkedés Nyíregyháza város területén olyan arányokat kezd ölteni, hogy a város tanácsa indíttatva érezte magát a legsürgősebb beavatkozásra. Addig is, amig a közszükségleti cikkek forgalomba hozatalát szabályozó lánckereskedelmi rendelet a közszükségleti cikkektől alig különböző, megszokott és nehezen nélkülözhető élvezeti cikkekre is kiterjesztetnék, az iparigazolványok kiadásának megszorításával igyekszik a tanács az annyira csábító és különösen a közvetítő kereskedelemnél hamar föllépő, árdrágító alkalmakat megszüntetni. A kérelmező Nyíregyházán lakhatási es települési engedéllyel nem bir, itt iparral ezelőtt nem foglalkozott. A borügyoöki ipar közérdeket nem szolgál, közszükségletet nem elégít ki, sőt a hasonló iparral foglalkozók föltűnően nagy száma miatt és a közvetítő ipar sajátságos természeténél fogva a nagyközönség érdekeivel elléntétes.