Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-06-08 / 129. szám

J&lRVlBtK 1918 jurnus 8 ""li bnníouyaterniést Nem emelik fel a tizennyolc koronás makszi malis árat liwlapox*, junius 7. (Fővárosi viunkatársunktól.) Az Országos Közélelmezési Hivatalban most folynak a tanácskozások az őszi bur­gonyatermés forgalombahozatalának rész­leteiről. E tárgyalásokon megállapítást nyert az, hogy az idén őszi burgonyában lényegesen nagyobb lesz a termés, mint volt az elmúlt esztendőben. A termést ál­talában hatszázezer vaggonra becsülik, — inig a rnult évben mindössze kétszázhat­vanezer vaggon burgonya termett. Ennek következtében a készletekből bőségesen le­het majd fedezni a negyvenezer vaggonra tehető szükségletet. E körülmény szem előtt tartásával folytatják a tárgyalásokat is. A kibocsájtandó rendelet alapelveiről a következőket sikerült megludnom: Nem fogják az egész ország területén zár alá helyezni a burgonyát, hanem igye­keznek a szabad forgalmat bizonyos mér­tékig helyreállítani. Csak a nagyobb bur­gonyatermő vármegyékben, ezek között Szabolcsmegyében helyezik zár alá ater­mést, de a zár alá vétel az idén mároktó­ber első felében, nyomban a burgonya kiszedésekor megtörténik. Az Országos Közélelmezési Hivatal már ekkor kiveli a Szabolcsmegyében helyezik zár alá a ter­mést, de a zár alá vétel az idén már olctó­batáridőn belül jelöljte ki az egyes közsé­gekben a biztosított készleteket. Az idén különös súlyt helyeznek az egészen apró tételekre, azokra, amelyek eddig veszendőbe mentek. Ezeket az ap­róbb tételeket még a fágyos idő beállta elölt átveszik a kisgazdáktól és azokat a községi elöljáróságok őrizetére fogják biz­ni. E kisebb tételekkel igyekeznek kielé­teni a szükséglelet. E zár alá vétellel feles­legessé teszik azután a gazdákat annyira zaklató rekvirálást. Az őszi burgonya árát egy régebbi kormányrendelet tudvalevően mélermá­zsánként tizennyolc koronában, tehát a tavalyi árnál olcsóbban állapította meg. A gazda érdekeltségek ennek az árnak a felemelését állapította meg. A gazda érde­keltségek ennek az árnak a felemelését kívánták a kormánytól. De Wekerle Sán­dorban nincs meg a hajlandóság arra, — hogy ezt az árat felemelje. A munkásság képviselői tiltakoztak erősen a burgonya árának felemelése ellen. Szó van ugyan arról, hogy két koronával fölemelik a bur­gonya métermázsájának árát, de e pilla­natban ez sem valószínű, sokkal valószí­nűbb, hogy a tizennyolc koronás ár ér­vényben. marad. Értesüléseim szerint a kibocsátandó rendelet érvénytelennek fogja kijelenteni a burgonyára kötött termési szerződéseket, még azokat is, amelyeket május elseje előtt kötöttek meg. Az oka ennek az, hogy az Országos Közélelmezési Hivatal informá­ciói szerint a termelési szerződéseket lé­nyegesen a maximális ár fölött kötötték meg. 1ADAL mOZGOi | Péntek Vasárnap $ I w $ Nagy Nordisk-film 4 felvonásban. A cérna A cérna igen keresett, épen ezért alig kapható ipari és háztartási cikk. Ezidő szerint kétféleképen szerezhető be. Vagy a pamutközpont, vagy áru uzsorások utján Mégpedig azért csak e két uton, mert a legitim kereskedelemben már elfogyott a készlet, igy itt nem kapható. Hogy pedig minők a két helyen beszerezhető anyagok és mi azok ára, azt óhajtanok néhány adattal megvilágítani. A helybeli szabóiparosok eddig már négy izben kaptak cérnát a pamutközpont utján. Mindenkor nagyrészben más minő­ségül, mint amit használhatnak. Legutóbb is érkezeit részükre cérna, amire azt mond ják, hogy annyira gyenge minőségű, hogy gépvarrásra nem alkalmas másként, mint csak ugy, ha áz öltéseknél szükséges fe­szültséget redukálják. Ekkor azonban a varrás laza lesz és a rossz cérna elszakad­ván, a varrás felfeslik. A rossz minőség tehát kárára van egy­részt a szabóiparosoknak, de másrészt a megrendelőknek is. Ha békeidőben van ez igy, még akkor sem lehetne egyszerűen tudomásul Venni a dolgot és hallgatagon elsiklani mellelte, mert a nemzetgazdasági veszteség számottevő és figyelemre méltó. De mert háborúban vagyunk, amikor min­den produktív munka többszörösen érté­kes, a fenn mondottak sokkal súlyosabb elbírálás alá esnek. Épen ezért az a kö­rülmény, hogy silány minőségű cérnával dolgozhatnak csunán, már nemcsak a sza­bók és megrendelők, hanem elsősorban a közérdekre tarlozik. Árnde az érdekesebb része most követ­kezik a dolognak. A szabók kíváncsiak voltak arra, hogy mennyi az a cérna, a mely egy orsón van? A központ értesítése és számlája szerint egy orsón kellene len­ni 146.86 méternek. Tanuk előtt történt mérések pedig azt igazolják, hogy nem minden orsó tartalmaz egyenlő mennyi­séget, hanem az egyik 93.7 m., a másik 61.5 m., a harmadik pedig csupán csak 48 mé­tert. Az ezekből adódó átlag: 67.73 m. Vagy, 46 százaléka annak, aminek lennie kellene. Most pedig az árak. A központtól kül­dött és a szakértők szerint csupán csak fércelésre alkalmas cérna ezer yardja, 915 méter: 34.3Ü koronába kerül. Az uzsorá­soknál, — szintén szakemberek bemondá­sa szerint — ez a mennyiség 36.— koroná­ba kerül, de az uzsorás jó, békeidei anya­got ad. A központtól érkezett cérnának megfelelő anyagot ellenben, amit szintén férceléshez használnak, az uzsorástól 18.— koronáért vásárolhatnak a szabók. Ha a kettőt egybevetjük, akkor azt találjuk, — hogy a központtól vett anyag, mint férce­lésre alkalmast számítva cca 90.6 százalék­kal drágább, mint az, amit az uzsorások suba és kaftán alatt árusítva juttatnak a vevőknek. Ezek a száraz tényállások, amelyek­hez annyival is inkább nincsen semmi hozzátenni valónk, mert hiszen az ipar­testülettől feljelentés ment a kereskedelmi miniszterhez, a Pamutközpont ellen, a­meiyben szigorú vizsgálatot követel az ipartestületi elnökség az egész dologban és egyben a központ által okozott károk­nak visszatérítését is követeli. Bennünket a közérdek szempontjából a kérdés főként nemzetgazdasági oldalá­ról érdekelt és kötelességünknek tartottuk, hogy a cérna kérdést, a helyi tapasztalatok alapján is megvilágítsuk. Pisszer János. Mfgölte a sógorát m siketnéma Esküdtszék! főtárgyalás Nytrfsryaaüíi junius 7. (A NyiroidiV tudósitójátál.) A mult év tavaszán rémes családi dráma történt Taktakenézen, Matiskó Al­bert, az Andrássy-uradalom egyik cselédje kapával agyonverte a sógorát, Dankó Já­nost, aki szintén az uradalomban volt al kalmazva, mint gazdasági cseléd. Az eset előzménye az, hogy a két só­gor már hosszabb idő óta igen rossz vi­szonyban élt egymással. Dankó János ré­szeges, izgága, kötekedő ember volt és nagyon rosszul bánt a feleségével és. ennek nála lakó anyjával, az öreg Maliszkónévai Matiszkó többször figyelmeztette, hogy bánjék jobban a testvérével és édesany­jával. Dankó azonban nem hallgatott rá, hanem durván elutasította^ hogy neki eh­hez semmi köze nincs. Tavaly májusban aztán leljosen fel fordult, a két család élete. Dankó any­nyira összeveszett a feleségével és anyó­sával, hogy azokat elkergette a házból és a két asszony sírva kérte Maliszkó se gilségét. Matiszkó átment a sógorához hogy kérdőre vonja, miért zavarta el a két asszonyt, Dankó azonban durván rá támadt sógorára., sőt a süketnéma em­bert ki is sunyoi'ta. A különben is köny­nyen ingcríődő siketnéma ezen annyira fölmérgelődött, hogy fölkapott az udvar­ról 1 egy -olt heverő kapát és azzal neki ment a sógorának. Dankó azonban ki­védte a csapást, majd futásnak eredt. A süketnéma azonban nem hagyta elmene­külni Dankót, hanem utána futott és mi. kor utolérte, a kapával ugy ag- ba-főbe verte, hogy Dankó'még aznap éjjel meg halt. Az ügyészség erős fölindulásban elkö vetett emberölés büntette miatt emelt vá­dat Matiszkó Albert ellen, akinek a bűn­ügyét most tárgyalta a nyíregyházi tör­vényszék esküdtbirósága. Az esküdtbíró­ság elnöke Sarvay János ilélőtáblai biró vo-t, szavazóbirák Svastist Géza és Hor váíh Dezső bírák voltak, a jegyzőkönyvet Zoltán Béla törvényszéki jegyző vezette, a vádat Lakatos Gábor dr. kir. ügyész képviselte, a védelmet pedig Mikecz Ödön dr. ügyvédjelölt látta el. A tanukiha lgalások után a védő kér­te. hogy az esküdtekhez intézendő kér­dések közé vegyék föl az erős fölindulás­ban okozott halált okozó súlyos testisér tés bűntettére vonatkozó kérdést is. amely kérésnek a bíróság eleget is tett. Az es­küdtek a verdikt kimondásában a védő. álláspontjára helyezkedtek és ha'ált oko­zó súlyos testi sértés bűntettében mon­ddották ki bűnösnek a süketnéma embert, akit a bíróság Gavrik Béla debreceni si­ketnéma intézeti tanár tolmácsolása ut ján hallgatott ki. A bíróság a sok enyhítő körülmény figyelembevélelével liz hónapi börtönre ítélte Matiszkó Albertett, aki semmiségi panaszt jelentett be az ítélet súlyossága miatt. Semmiségi panaszt je­lentett be az ügyész is. Kihallgatások a kiráíynál Itin:|>>st, íunius 7. Bécsből jelentik: Kövess Hermán és Woyrsch tábornagyok ma őfelségénél reg­gelire voltak hivatalosak. Szombat-Vasárnap, junius 8 án és 9-én FRED ROLL, A GAVALLÉR BETÖRŐ. Bűnügyi regény négy fölvonásban. icn *L-3smsmm

Next

/
Thumbnails
Contents