Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-04-09 / 81. szám

JSÍYönriDÉK. 1818. április 9 Uj kórház Nyíregyházán Berastein dr, főrabbi akciója N} íregyliáza. április 8. (.4 Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi zsidóság körében Bernstein Béla dr. főrabbi mindenképpen elismerést érdemlő. Szabolcsvármegye közegészségügyének javítását előmozdító, humánus akciót indított meg. Bernstein dr. akciójának a célja, hogy Nyíregyházán nagy, modern kórházat létesítsenek a nyíregyházi és a vármegyebeli zsidók. A főrabbinak ez az akciója abból a gondolatból indul ki, hogy a vármegye közkórházát tehermentesítsék egyfelől, másrészt kórházi ápolást biztositsanak azoknak a zsidóknak is, akiket a rituális étkezés kórházi nehézsége tartott vissza eddig attól, hogy betegségük esetén a meglevő közkórházat keressék föl. A most elmúlt zsidó pászka-ünnep utolsó napján tartott egyházi beszéd keretében indította meg nagyszabású akcióját a főrabbi, aki ezt a beszédét teljesen ennek a gondolatnak szentelte. Fölötte mélyreható gondolatokat tárt a főrabbi a hivei elé, akiknek magasan szárnyaló beszédben mutatott rá arra, hogy kötelessége a nyíregyházi és általában a szabolcsi zsidóságnak. — Rámutatott arra, hogy bár a vármegye Erzsébet-közkor- j háza felekezeti különbség nélkül teljesiti a I kötelességét, de a vármegyebeli ortodox zsidóság a kórházban is rituális ellátásra tart igényt és mivel ennek nagy nehézségei vannak, inkább nem veszi igénybe a kórházat, hanem kórházi ápolás nélkül kínlódik, szenved, pusztul. Az uj kórházat a nyíregyházi zsidó Szent Egylet égisze alatt, közadakozásból kívánják létesíteni. Bernstein dr. kezdeményezése oly általános tetszéssel találkozott, hogy az uj kórház létesítésére máris tekintélyes adományokat tettek. A kórház rituális konyhára lenne berendezve, de felekezeti különbség nélkül kezelnek majd ott minden bejáró beteget és fölvesznek minden kórházi ápolásra szorultat, ha üres ágy ál rendelkezésre. A legmodernebb berendezésű lesz az uj zsidó kórház, amelyet az eljövendő békében a vármegyebeli zsidóság örömáldozat gyanántkiván a haza oltárára helyezni. — Az alapítók bizottsága a helybeli két zsidó hitközség és a szent egylet vezetőivel együttesen teszik meg a ! epéseket és amikor a zsidósághoz fordulnak, bizton számítanak arra, hogy a megyei zsidóság előteremti erre a nagyszabású közegészségügyi intézményre szükséges összeget. Hazafias kérelem Nyíregyháza város emberbarátaihoz A 4-ik év óta rémesen dúló világháború, habár ennek a magas légürtőí kezdve a földgyomráig vértengerben úszó szintere ezidő szerint édes hazánktól távol esik, a képzeletet is messze felül muló vér és pénzáldozatokkal jár állandóan: amelyből a reá eső arányos részt hiven kivenni, minden igaz magyar embernek édes hazánk, tehát kivétel nélkül mindnyájmik iránt tartozó hazafias, sőt önfentartási legelső kötelessége. Ezt mi ilthonmaradottak a legvégsőkig fokozott munkásságunkkal, takarékosságunkkal az által róvhatjuk le a legüdvö sebben, hogy minden erőnket megfeszítve, a magyar államot mentől nagyobb összegű hadi kölcsönök jegyzéseivel, a mindnyájunkért vérüket, sőt életüket hősiesen feláldozó katona testvéreinknek és az ezek özvegyei és árváinak teljes mérvű, odaadó segélyezésével a szükséges mérvben és módon ideje korán támogatjuk. Ebben az emberbaráti és hazafias nagy munkában nagy sikerrel, igazán áldásosán járt el e világháború kezdetétőt fogva a magyar szent korona országainak vörös kereszt egylete. Ebből a munkából hiven és teljes odaadással kivette a maga részét a nyíregyházi vörös kereszt fiókegylet is, különösen a 185, majd 200, később 250 beteg és sebesült katona ápolására az 1916-ik évi április hó 26-ig itt Nyíregyházán a nemes szivü közönség lelkes támogatása mellett fenttartott katonai kisegítő kórházzal, de kiveszi fiókegyletünk azóta is állandóan a vak-, a rokkant katonáink és a hősi halált halt katona testvéreink özvegyei és árvái, anyagi lényeges segélyezésével. Ezt a nagy, ezt az emberbaráti munkát is azonban ugy a magyar vörös kereszt országos egylet, mint ennek összes fiókegyletei csakis az esetben végezhetik óhajtott sikerrel, ha ezen egyletnek mentől több tagja van és ezek az évi legalább és 2—4—10 koronát kitevő tagdiját élvenként legkésőbb október hava végéig közvetlenül a pénztárba befizetik. A béke idejében az volt a bevett gyakorlatunk, hogy a tagdíj nyugtát a pénzbeszedés céljából évenként egyszer egy megbízott emberünk által elküldtük helyben lakó tagtársainkhoz. A hátralékos tagdijaknak ily módon váló beszedésére azonban pár év óta még 25—30 százaléktóli dijjazás mellett sem tudunk alkalmas egyént szerezni. Ez a kényszer helyzet indítja az aíólírt elnökséget arra, hogy fiókegyletünk ezidőszerinti tagjait teljes bizalommal felkérjük, miszerint tagdíjhátralékukat az 1916—1917-ik évről pénztárosunk: Baruch Arthurnál' helyben, Vármegyeház-tér legkésőbb a folyó hí 20-ig beváltani szíveskedjenek, mert nem remélt ellenkező esetben kényszerülve lennénk ezen tagdijhátrálékokat postai uton beszedni. Ezzel egyidejűleg egyszersmind arra kérjük Nyíregyháza városának hazafias és emberszerető igen tisztelt lakosait: hogy a magyar vörös kereszl egvlet magasztos céljainak mentől sikeresebb megvalósitá sa érdekében fiókegylctünk tagjai sorába mentől többen belépni szíveskedjenek A tagdíj aláírási ivek fiókegyletünk ügyvivő alelnökénél Somogyi Gyula kir. közjegyzőnél ennek közjegyzői irodájában, vagy titkárunknál Borbély Sándornál, a főispáni hivatalban a megyei hivatalos órák alatt bármikor aláírhatok. A legközelebbi 4 év alatt is negyvenezer koronái felül haladó összeget fordítottunk kizárólag a mi polgártársaink adományaiból a sebesült és beteg katonáink ápolására, gyógykezelésére, a fiókegyletünk tagdijaiból és megtakarított pénzéből pedig a folyó évben is 600 koronát adtunk a vak-, rokkant katonáink és a hősi halált halt kalona testvéreink özvegyei és árvái segélyezésére. Hivő bizalommal kérjük a nemes szivü polgártársaink hazafias támogatását. Nyíregyházi vöröskereszt fiókegylet Somogyi Gyula, Dr. Meskó László, ügyvivő ak-lnök. elnök. 4z Állatvédő Egyesület közgyűlése Bints Kálmán dr. az uj elnök Nyíregyháza, április 8. [A Nyirvidék tudósítójától.) A nyíregyházi állatvédő egyesület szombaton délután tartotta rendes közgyűlését dr. Vietórisz József alelnök elnöklésével. Az elnök megnyitó besszédében mindenek előtt megemlékezett az egyesületet ért súlyos csapásokról, majd bedig rámutatott az erkölcsi célra, továbbá az ezt szolgáló s a tagok által adandó eszközökre, az elért eredmények látható jeleire, mint a szerény keretek közt mozgó egyesület elért sikereire. Az egyesületi életbe világított, kellemes hatást kiváltott elnöki megnyitó után Szabó Pál olvasta fel Balla Jenő utolsó elnöklésével tartott közgyűlés jegyzőkönyvét s aztán Kubacska Istv án tette meg titkári jelentését. E jelentésből kiemelendő az a körülmény, hogy az összes tagok megtették vállalt kötelességüket s továbbá, hogy az anyagiakban szegény egyesület az érdeklődés fokozása és az állatvédelemre nevelés és nemesítés céljából a tanítóképző intézet növendékei részére pályatételeket ád kidolgozás végett s a legjobb munkát 10 K jutalomban részesiti. Wik György dr. kir.. tanfelügyelő adománya folytán a főgimnáziumi tanulók részére is lesz kitűzve a nyári szünidőben pályatétel az állatvédelem köréből s a legjobb munkát szintén 10 koronával tüntetik ki. A tárgysorozat kiemelkedő pontjánál, az elnökválasztásnál a spontán megnyilatkozott tisztelet, szeretet és bizalom Bencs Kálmán dr. polgármester felé irányult, kit egyhangúlag, lelkesedéssel választottak meg elnökké. Bencs Kálmán dr.. keresetlen szavakban, őszinte örömmel vállalta a lelkes tábor vezetését,mert mint polgármester a közjó előmozdítását, tehát kötelességet lát ez uj szereplésben is. Az anyagiakban szegénynek mondott egyesületet ő a multak tapasztalatai szerint a lelkesedésben, a szellemiek és erkölcsiek tekintetében a leggazdagabb egyesületek közé sorozza s követendő példának állítja. Programmját röviden, de súlyos szavakban adja le: elődjének nyom dokait követi, vagyis a munkát vallja programmjának. Az indítványok során elfogadták Bencs Kálmán ama indítványát, hogy a polgári fiúiskola részére is tűzessék ki pályatétel. A legjobb munka írójának jutalmazását pedig magára vállalta. Vár

osi o Szinház q Mozgó Hétfő—Kedd Franceska Berlini, a világ legelső fílmdivájával Kameliás hölgy Olasz film 6 felvonásban AftAAAAAAAAAAAA/VWWWUWWWWVAAA /V A P OL L O Kedd—Szerda—Csütörtök d. u. 6, este '/e9 SZENZÁCIÓS REPRIZ 1 Sienkiewitz világhírű regénye Néró rémuralma és az első keresztények üldöztetése idejéből. 5 felvonásban Rendes helyárak. Utoljára látható.