Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)
1918-06-01 / 123. szám
2 1918 junius 1 & szabolcsi gyermeknyaraltatásról kérdezősködött a király Vadnay kormánybiztosnál Budapest, május 29. {Fővárost munkatársunktól.') A király ideája volt az, hogy a világháború ötödik nyarán ezrével jöjjenek Magyarországba a nyári vakációra az osztrák gyerekek és viszont ezrével menjenek el a magyar gyerekek gyógyulni és megerősödni az Adria partjára. Az akció iránt Nyíregyházán és Szabolcsmegyében is nagy érdeklődés mutatkozik és hétfőn került először sor arra, hogy erről az érdeklődésről közvetlenül tudomást szerzet a király is. Hétfőn délelőtt az audienciák után közel egy óráig tartó magánkihallgatáson fogadta a felség Vadnay Tibort, a Karoly király gyermeknyaratatásának kormánybiztosát. A kormánybiztos eddig is minden héten jelentést küldött az eredményről a felségnek, mostani kihallgatásán azonban kimerítően és minden részlelre kiterjeszkedve beszámolt az egyes vidékek érdeklődéséről. A király legbehatóbban érdeklődött az iránt, hogy hol nyernek elhelyezést a gyerekek, megkérdezte külön, hogy Nyíregyházán és Szabolcsmegye egyes községeiben milyen mértékben nyilvánul meg az érdeklődés az akció iránt. Szemelláthatólag jólesett a felségnek, amikor Vadnay kormánybiztos jelentette, hogy ugy Nyíregyházán, mint Szabolcsmegyében az illetékes tényezők tevékenyen közreműködnek a mozgalom érdekében és már eddig is számosan jelentették be, hogy szívesen látják vakáczióra a gyerekeket. Az audiencia végén őfelsége igy szólt a kormánybiztoshoz: — Nagyon köszönöm önnek mindazt, amit a gyermeknyaraltatás ügyében tett és tesz és kérem : tolmácsolja legmelegebb köszönetemet mindazoknak, akik közreműködnek a gyermekek elhelyezésében. Különösen kérem pedig, hogy tolmácsolja legmelegebb köszönetemet a vendéglátó családoknak, akik céljaimat megértve, ezekben a nehéz időkben a magyar nemzet hagyományos vendégszeretetének olyan szép tanúbizonyságát adják. A felség nagy örömmel vette tudomásul azután azt, hogy Windischgratz Lajos herceg közélelmezési miniszter a Magyarországon nyaraló gyermekek részére a fejkvótának megfelelő mennyiségű lisztet, cukrot és zsirt a vendéglátó családok rendelkezésére bocsájtja. Értesüléseim szerint a gyermeknyaraltatás Magyarországon julius második felében kezdődik meg. Paál Jób. L l'i V/ kapható a Jóba-nyomdában Széchenyi-ut 9. Telefon 139. .4 borsó termeléséről A „Nyirvidék" Szomjas Gusztáv földbirtokos ur által néhány nap előtt közétett — de távollétem miatt áltBlam csak most olvasott ama gazdasági cikkére, melyben a kerti vetőmagvak és különösen a borsó termelését melegen ajánlja s részben mert nevezett cikkíró ur amúgy is hozzászólásra hivja fel a gazdákat, azért én, alábbiakban kívánok arra reflektálni. Kétségkívül el kell ismernünk, hogy a kerti vetőmagvak termelése igen fontos, viszont azok nemesítése kell, hogy karöltve járjon a termeléssel. Azonban az én véleményem szerint nemcsak a kerti vetőmagvak." de műiden hüvelyes valamint a gumós és kalászos termény magvak nemesítése is lényeges kelléke a gazda és agrárországunk boldogulásának. Feltétlenül szakítani kell azzal az ósdi szokással; hogy a mi dédapánknak jó volt az nekünk isi jó legyeu. Egyébként ezt megdönti maga ama régi közmondás: »ha ocsút vetsz v gazt aratsz«. Fájdalom magam is akár hányszor láttam,. hogy <?gyik-másik gazda mily silány magot vetett eli s ebbeli jóindulatu intésemre akadt köztük olyan is, ki képes volt azt felelni, hogy ha vékony szemű rozst, vagy vagy búzát vetik az annál szaporább. A háború előtt csaknem évente tett tanulmányutam alkalmával, különösen Németországban tanultam becsülni a német gazdák sokoldalúsága között ama alaposságukat is, mely a talaj megmunkálása és 1 a vetőmagvak előkészítésénél niagragadta figyelmemet,, noha minden szakgazda tisztában van azzal, hogy mig egyrészt a talaj javítása, annak kellő időben való és alapos megmunkálása, alapfeltélele a termés jó eredményének, viszont a vetőmag beérlelése, annak gondos kezelése és a legszebb egyedeknek szortírozás utján való kiválasztása és üszög elleni csávázás után szabad a földbe elvetni. Még az igy előkészitett vetőmag felhasználása mellett is nagyon kívánatos lenne, ha gazdáink, külön a vetőmag nemesitésévei! is behatóbban foglalkoznának mert hiszen teljes eredményt, részben a legjobb egyedek liimpor keresztezése, sőt a nemesitett jó magvak időközönkénti kicserélése által érhetjük el. amennyiben tudvalevőleg ha egy és ugyanazon vetőmagot, ugyanazon talajban hosszabb időn át termeljük, az ily mag degenerálódik^ vagyis elfajzik. Ami pedig a Szomjas Gusztáv ur áLtali kiemelt borsó termelést illeti erre nézve legyen szabad felhoznom, hogy amenynyiben ez még a vidékünkön nem oly általánosan termelt vetemény, szolgáljanak tehát az alábbiak egynémely gazdának némi tájékozásul, ugyanis: én már évek óta és kellő intenzivitással foglalkozom a borsó termelésével, valamint ilyennek zsizsiktelenitésével, sőt magával a borsó fajok nemesítésével 1 is. A legnagyobb készséggel csatlakozom nevezett cikkíró ur ebbeli propagandájához, sőt — szerénytelenség nélkül mondva — én, már éveken át számos gazdatársamat birtam rá a borsó termelésre kiknek bebizonyítottam, hogy az okszerűen termelt borsó-fajok úgyszólván legjobban meghálálják a gazda munkáját, inert amig egyrészt a mag termelése által 1 szép eredményt produkál, másrészt a borsó dus levélzete és a pillangós virágok lehullása által a talajnak nagj' mennyiségű nitrogént ad vissza, sőt mikroskópikus vizsgálat után megállapítható, hogy különösen a többszörösen nemesitett borsófajok fejletebb gyökérzete oly baktériumdus, mely a talaj javításánál, — főleg a hajcsövesség növelésében — nyilatkozik meg. Ezenkivüli pláne a nemesitelt borsónak bőtermő szalmáját a lovak és birkák, a törek és polyváját pedig a szarvasmarhák igen kedvelik. A borsó zsizsiktelenitésére nézve viszont, már volt szerencsém nevezett cikkíró úrral' is személyes eszmecserét folytatni arról is, hogy ameny. nyiben tudvalevőleg a borsó zsizsiknek az a sajátságos tulajdonsága, hogy petéjét a borsó virágába rakja le, s az a magban kéL ki, hol egész késő tavaszig élősködik s ha ily zsizsikes borsót vetünk el. abbóli a zsizsik későbben kibúvik s addig élősködik a földön, amig a nem zsizsikes borsószemek kikelve megnőttek és virágzásnak indulnak. S mert rendszerint, főleg a Victória fajhoz tartozó sárga szinü borsófajok virágzási ideje legtöbbször öszszeesik a zsizsikrajzás idejével 1, amikoris a zsizsikes vetőmag között maradt zsizsik rajzása alatt a borsó virágába rakja le petéjét, ahol az később megtermékenyedve kikel és hacsak mesterséges uton nem zsizsiktelenitjük e borsót, ugy az évről-évre a fenti módon folytatja a kártékony fajzását. Ezért tehát azon kell törekednünk, hogy a borsó termelésnél a borsó virágzása ne essék egy időre a zsizsik rajzássak Tehát ugy nálunk, mint a még délebbre fekvő megyékben kora tavasszal kívánatos a borsó veteményezése, mig viszont Szepes stb. felsőbb megyékben, valamint Ausztriában Stockerau és vidékén, később is vethető, amennyiben ott a borsó termelésre a vegetáció — a hűvösebb klima folytán kedvezőbb, mert a hűvösebb időjárás révén a borsó fejlődése és virágzása ott egy hónappal is későbbre esik mint a zsizsik rajzás ideje. Viszont ha nálunk és a még délebbre fekvő megyékben későbbre hagyják a borsó veteményezését, ugy ez esetben a forró nyári napok heve legtöbbször lepörkölné magát a virágzást és részben a lombozatot is. tehát már a mi vidékünkön is csak ugy lehet zsizsikmentes borsót jobb eredménnyel produkálni, ha ősszel megszántott valamint kora tavasszal felporlianyitott és jól előkészitett talajon, még tavasz elején a zsizsikmentes egészséges borsót, lehetőleg superfosfáttal együtt vetjük eli, mert mig egyrészt a fosfátos talajban a zsizsik nem marad, másrészt a superfosfát a borsó fejlődését lényegesen elősegíti ahhoz, hogy annak virágzása megelőzze a zsizsik rajzásának s ezzel egjddejüleg a pete larakásának idejét. Ezek után örömmel regisztrál om Szom jas Gusztáv ur által e lap utján is felvetett eszmecserét s amennyiben most is különféle kísérletezés van nálam folyamatban, a többek között a borsónak a hideg iránti aklimatizálása és a magnemesitések másirányu fejlesztésében is, melynek sikeres eredményét szintén remélve, készséggel fogom azt annak idején közérdek szempontjából is a nagy gazdaközönség tudomására hozni, minthogy e nehéz idők után. egyelőre a többlettermelés lesz hivatva nálunk az igazi nemzeti vagyont növelni. Urtitmann-Lukács Vilmos, | DI ADAL MQZ Grá! Péntek—Szombat—Vasárnap a „Star" filmgyár alkotása Müvészdráma 3 felvonásban. Irta: PAKOTS JÓZSEF. Rendezte: DEÉSY ALFRÉD. A lap kihordására vonatkozó panaszokat kérjük azonnal közölni kiadóhivatalunkkal. Telefon 139.
