Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-05-23 / 116. szám

2 1018 máfog 13. Szabolcsvármegye fSlirata a választójogért Csak magyarul tudók kapjanak választói jogot A kerti ?0i8mag?ali NyfMff/feija, vnijvé 22. fjt yifírri^tí A választójogi reform törvénybe iktatása végett Szabolcs vármegye törvényható sági bizottsága a mai napon küldötte el 1'ölíra.tát Wekerle Sándor dr. miniszter•e-ijökJböz. A vármegye törvényhalósága a legutóbbi közgyűlésiében foglalkozott a választói jog kiterjesztésének kérdésével és :i. vármegye álláspontja ugy alakult ki, hogy a törvényhatóság a választói jogosultság megadását a magyar nyelvnek:írásban és olvasásban való tudásához kívánja kölni. Mikecz István vármegyei főjegyző tet!c papirosra és lejtette ki a vármegye álíás-pontját és az ő világos stílusát, tiszta tollát és mélyen hazafias érzését dicséri uk n fölirat, amelyet a vármegye ma a mi u i s zt e r e 1 n ö kijő z küldött és amelyet alább köriünk; N'wpwrlfr'súfm kir. Minmtaéhölt IJ*\ Szabolésvármegye tőrvényhatósága tűr vaszi rendes közgyűlésén tárgyalta aKoiozsvárt 1918. február hó 9-ik napján megtartott erdélyi vála^táwjri értekezlet határozati javaslatit, továbbá az Országos magyar iskoíaegyésületnek a magyar országgyűlés képviselőházához, viílatniht Ugocsa vármegye közönségének a m. kir. miniszterelnök úrhoz intézett és pártolás Cégeit megküldött feliratát, melyben az uj választói törvény megalkotásánál »az akUv választói jogiak a magyar nyelv szóbgm és Írásban való tudásához, mint előle! tételhez kötni kérik. A törvényhatóság a választói jognak kiterjesztése kérdésében már több ízben foglalt állást, legutóbb ez év március hó 5-ik napján tartott közgyűlésében a m. kir. kormányelnők ur elnöklete alatt ujjonnan megalakított kormány bemutatkof zása kapcsán intézelt üdvözlő feliratában, kifejezést adva azon nézetének, hogy a választói jog kiterjesztése csak a magyar nemzet vezető szerepének s államunk töiV íéneti alapjának teljes megóvása és kidomhoriása melleit vállhat az országnak és lakosságának valódi hasznára, s a magyar nemzeti állam teljes kiépítésére és megóvására csak, egy ily választói jog mellett van kilátás. A magyar iskola egyesület közmű veiő»désünknek évtizedeken át egyik hivatott és jelentékeny tényezője, az erdélyi választójogi értekezlet pedig főleg az oláh nemzetjfségi kérdést a személyes tapasztalat 'közvetlenségével s az ellenséges betörés még friss és feledhetetlen tanulságaival kell. hogy ismerje. Törvényhatóságunk tehát ugy véli, hogy e két fontos tényező illetékesen foglalt állást a magyar választói jog kérdésében s viszont azt is látja, hogy mindkét szervezet helyes indokolással állapította meg, azon a vármegye tör vény hatetsága állal is teljes mértékben helyeselt lényt, miszerint a választói jognak a magyar nyelv szóban és irásban való tudásához kötése nélkül a megalkotandó magyar választói jogi törvény nem fogja kellően biztosítani a magyar nemzet egységét és vezető szerepét. A tőrvényhatóságot ezen már régebben elfoglalt álláspontjánál az a tudat vezeti. hogy ha nem is kell és szabad a magyar ajkú polgártársainkat anyanyelvük használatában akadályozni, viszont a magyar állam — fontos államjogi kérdésekben az állam különböző nyelvű polgáraitól joggal megkövetelheti, lipgy az állam hivatalos nyelvét gyakorolni képes legyen. A magyar nyel vtudás ál talán osilásának és népszerűsítésének legalkalmasabb módja, —• a népoktatás államosítása és a magyar nyelvű hadsereg mellett, az aktiv választói jognak e feltételhez kötése, s annak megállapítása, hogy a magyar állam ügyeinek vitelében akár közvetlenül, akár közvetve, csak az szólhat bele, aki az állam nyelvét tudja, s a ki magyar választói jogot akar, annak a magyar érdekek szolgálatában kötelességeket is kell vállalnia. Most, midőn a kormány a választói jog kiterjesztésérői elkészített törvényja>vaslatot a legközelebbi időben megvalósítani akarja, —• a Kolozsváron ez év február hó 9-ik napján megtartott erdélyi választójogi értekezlet határozati javaslata és a magyar iskola egyesület megkereséseit tárgyalva, ezen korszakalkotó, nemzetünk: jövőjére végzetszerű fontossággá! biró törvény megalkotása előtt, — ezeréves Hazánk további nyugodt fejlődése és bizos fennmaradása érdekében kéri atörvényhaóság a m. kir. kormányelnök urat, hogy az ezen tárgyalás alatt íévő főiiratban foglaltakat figyelembe venni s a válaszéi jognak a magyar nemzeti állam létérdekeivel ősszeegyezetett kiterjesztésével méltóztassék ezen törvényjavaslatot törvényerőre emeltetni. A vármegye Ivézönsége nevében: MIKECZ DEZSŐ, udv. tan., alispán. A lyitegyiiM aőtisit•iiwfik siomikedán Spááy Adél előadja Sfírosjr héjra. mij** 99 A nőtisrtviselőkre a háború alatt súlyos munkateljesítmény nehezedett akkor, midőn a hadbavonult férfitisztviselők munkáját is el kellett végezniök Igaz, hogy a számuk megtízszereződött, de még legtöbb hivatalban és intézetben az oícsó, békeidőbeli munkaerőknek tekintik, de a kellő fizetésükről megfeledkeznek.— Azt mondják, hogy a nőtisztviselő úgyis otthon él, tehát a fizetése legföljebb ruházatra szükséges. Ez a visszás helyzet tette, szükségessé a nőtisatviselők országos szervezkedését. Nyíregyházán a Feministák Egyesülete vette kezébe az ügyet és a télen megalakít totta a nőtiszt visel ők szakcsoportját. Ez a tevékeny szakcsoport Sztempák Mariska vezetése mellett máris sok üdvös intézkedést létesített és gazdag programmot dolgozott ki. A szervezkedés alapos megvitatására a Feministák Elnöksége meghívta Spády Adélt, aki folyó hó 23-án, délután 6 órakor előadást tart a városháza nagytér mésben. Spády Adél egyike a magyar feminisf ta mozgalom legagijisabb tagjainak. Nevét mint újságírónő tette ismertté, több budaf. pesti napilapnál dolgozott, míg. nehányt év óta «A Nő című feminista fólyóirat társszerkeszlője. Vidéki kőrútjaiban* jói megismerte a magyar feminista mozgalom irányait és jó (tanácsaival mindig a helyes irányba tudta pezetui. Nagyon érdekes és tanulságos lesz ez az előadása, és 'különösen a tisztviselőiket fogja érdekelni Spády Adél fejtegetése a sikeres szervezkedés érdekében. Belépődíj tagoknak 50 fillér, nem tagoknak egy, korona. A nyíregyházi zöidségszáritógyár létesítése egy hathatós lépést jelent mezt* gazdasági több terme lésünk szempontjából. Az alapítókat nem a haszonrészesedésbe vetett reménység vezette, — mert hiszen olyan elaprózott jegyzésekkel ilyen céll szolgálni nem lehet, — de a köziránti kötelesség teljesítés. Ha kizökkentettük a mezőgazdái koidást az egyoldalúságból, a kerti müvelés meghonosításával a talajjavítás és talajmegrnunkálás intenzivebbé és okszerűbbé tevésévet, mái- is egy jelentős ugrási tettünk a löbbtermelés felé. Másrészt a dolgozó osztályok részére jutányos és áúandó áron biztosítjuk a zöidségszükségletet. A zöldségtermelés biztossá és jövedelmezővé csak ugy tehető, ha olcsó és kifogástalan vetőmag áll rendelkezésre. Megtanultuk ebben a háborúban, hogy a mi megbízhatatlan kereskedelmünkre jftfcrn támaszkodhatunk. Egyrészt teljesen értéktelen magvakat szállítottak, másrészt uzsoraáron. Jellemző, hogy üSO koronáért adtak egy kilogramm vadrepcemagot, káposzta mag helyett. Felhoztam egy. ízben. hogy mig én, a nagytermelő 260 koronát kaptam az ugorka magért, azt a kereskedő 10.000 kef ron.á,ért adta, \ konzervgyárra} kmpesok^tosan meg keiJ indulni a magtermelésn^k is. Megbízható és szakértő gardák. vátaJkpzzamjík a ínagtermeJésre, 4 gyár alkalmazottja a szántóföldön ellenőrizze a raagnövény fajtiszt&ságát és egvqntetüsiéijh gét. Különösen ajánlom a legegyszerűbb és legkeresettebb zöldségnek a zöldborsónak és zöldbabnak termelését és konzerválását. A zöldborsót minden kisgazda termei heti minden nagyobb szak érlelem nélfküi. Óriási előnye, hogy már május végén, junius közepéig letakarítható, a zöldszára zöiden. vagy szárítva jó takarmány, maga a borsó, nitrogén gyűjtő növény -r- lévén — a talajt gazdagítja, utárma még köles, muhar, pohánka — méheknek nagyon kedves — fehérmustár, tarlórépa termelhető, tehát alkalmas a talaj intenzív kihasználása szempontjából. Azonban ez csak ugy valósitható meg, ha a konzervgyár a kívánt tisztító gépekkel el lesz látva, különösen pedig borsó zsizsikte'enilő tubusokkal. E nélkül Szabói csban borsótermeíésről szó sem lehet. Ezen egyszerű gépezet, ha bérmunkát teljesít is, a borsó, lencse, lóbab termelő gazdáknak, akkor is jövedelmező lesz, hasonló képpen a különféle tisztító gépek rosták, aranka tisztító rosták stb. Azért szellőztetem ezt a kérdést a Nyírvidékben, hogy minél többen hozzászóljunk ehhez a kérdéshez, mert nekem erős hitem, hogy célt csak ez utón érhetünk. Szomjas Gusztáv iPT ADATi KÖZI Szerdán és esütörtőkön d. u. 6, este 9-kor Aaéltéi&goi anion y Vígjáték 4 részben. á boldogság álma Dráma 3 részben.