Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-05-14 / 109. szám

2 JNföRJFIDÉK. 1918 május 14 A vármegye a szarvasmarha-rekvirálás ellen Követelik az élőállat árának inakszímálását Jíjírejrjriiáza, május 13. [A Nyirvidék tudósítójától.) A vármegye közigazgatási bizottsága egyértelműen élénk tiltakozását fejezte ki a vármegyében most l'oiyó szarvasmarha rekvirálás módja és igazságtalansága ellen. Néhol a legszükségesebb jószágát vitték el a gazdáknak, máshol fejős teheneket, tenyészállatot rekviráltak, ami a vármegye egész állatállományára igen nagy kár. Emellett olyan alacsony árakat fizettek. hogy csaknem félmillió koronával többet kell a gazdáknak kiadni, hogy pótolhassák az elvitt jószágot, annál az öszszegnél, amit jószágaikért kaptak. Á legutóbbi ülés elé került Mikecz Dezső alispánnak a jelentése az előállatok rekvirálásáról. Az. alispán erről a következőket jelentette: ÁUatrekvirálás a vármegyében Mivel a katonaság husszükségletének kielégítésére szükséges vágó állat beszerzés a normális kereskedelmi forgalom utján nem lehetséges, a földművelésügyi miniszter Szabolesvármegye térületén a szűk séglétnek hatósági kivetés és igénylés utján való megszerzését elrendelte. Az igénylés alapjául az 1917. évi állátosszeirás adatai szolgálnak oly képen, hogy a törvényhatóság területén volt szarvasmarha létszám 2 százaléka átadandó. Ezen kulcs szerint a törvényhatóság május hó t-ig 2080 db. katonai célokra alkalmas, legalább 300 kgr. sulyu szarvasmarhát köteles május 15-ig beszállítani a katonai vágómarhák részére megállapított minőség szerint változó átlag árban kilónként 3.90 fillértől 5.80 fillérig. Figyelemmel az állatlétszámra az alispán az egyes járások által beszolgáltatandó szarmasmarhák számát a következőkben állapította meg: dadai alsó járás 310 db. dadai felső járás 290 db. nyírbogdányi járás 230 db, kisvárdai járás 250 db, tiszai járás 210 db. ligetaljai járás 160 db, ná&ykállói járás 230 db. nyírbátori járás 130 db, nyírbaklál járás l/D db, Nyíregyháza r. t. város 100 db. szarvasmarha. Az átvétel május 7—13. közötti időben két vegyes, katonai és polgári hatósági személyekből álló bizottság utján történik, Mellőzhető az éliatrekvirálás Megyery Géza szólott az alispán eme bejelentéséhez. Rámutatott arra, hogy ami itt a szarvasmarhák rekviráSásánál töiiérnik, az súlyos igazságtalanság. A két százalékos kivetés az állattulajdonosokra áthárítva, kivihetetlen, mert igen sok esetben a bizottság, amely az átvételt eszközli tenyészállatot, fejős tehenet, borjut visz el. ami amellett, hogy a gazdáknak hátrányos, még súlyos közgazdasági kárral is jár. A rendelet, amely a katonaság husszukségielét hivatott biztosítani, kellő előkészület nélkül, gyorsan jött és ami a legnagyobb baj — a gyakorlati emberek megkérdezése nélkül. Nem tartja elkerülhetetlennek az állatrekvirálást akkor, amikor a vásárokon igen sok az eladásra kerülő szarvasmarha. Hiszen a legtöbb község ugy intézte el a dolgot, hogy a polgáraira kivetett mennyiségi* állatott egyszerűen megvásárolta a vásárokon, nehogy a kisgazdáktól elvegyék az utolsó darab jószágukat is, amely nélkül nem tudják a gazdálkodást folytatni. Mivel pedig a katonaság lényegesen kisebb árakat fizet a rekvi- í; rá 11 marháért a napi árnál, némelyik sza- j bolcsi község kőzkőlcsönből pótolta a ' gazdák kárát Indítványozta Megyery Géza, a vármegye közigazgatási bizottsága föl iratban kérje a kormányt, hogy a szarvasmarha rekvirálásnak ettől a módjától tekintsen el és a katonaság husszükséglelét a vásárokon biztosítsák akár vásárlás, .akár ott történő rekvirálás utján. Igazságtalanság az áraknál Szomjas Gusztáv azt panaszolja, hogy hirtelen csapott le a gazdaközönségr re a rekvirálás, ugy, "hogy nem volt ielő megfelelő élőállat előteremtésére, sem annak megbeszélésére, hogy a lehetőség szerint igazságosan oszszák meg ezt az ujabb terhet. Á legnagyobb igazságtalanságot abr ban látja, hogy a katonaság nem fizeti meg azt az árat, amibe az élő marha a vásárokon kerül. Ebből aztán az a helyzet áll elő. hogy akár a kisgazdák, akár a nagybirtokok lényegesen magasabb árak mellett tudják pótolni a gazdaságukban nélkülözhetetlen' igavonó áílalbt, amelyeket a katonaság részére potom árak mellett rekviráltak. A szarvasmarha rekvirálás, ahogyan azt most csinálták, olyan terhet ró az jegyes gazdákra, hogy ez a teher több, mint az egész évi egyenes állami adójuk. Minden polgára ennek áz országnak szívesen teljesíti a haza iránt bármely irányban a kötelességét, de ez az eljárás tönkreteszi az ország szarvasmarhaállományát. Amikor muníció kell a hadseregnek, akkor néni kérdezik meg, hogy mi az ára, hanem elmennek az áraknál a végletekig. Ha hus kell a hadseregnek, akkor rekviráljanak hust, de ne élő állatot. Most, amikor darab számra történt a rekvirálás, mindenki a leghitványabb jószágát igyekezett beadni, mig ha a kivetés suly szerint történik, akkor kevesebb jószágot kellene odaadni és mégis együtt volná a hadsereg részére szükséges busmennyiség. Szomjas Gusztáv indítványozta, hogy írjanak föl a kormányhoz az állalrekvirálások igazságtalansága ellen és kérjék a. kormányt, hasson oda, hogy a katonaság vjagy teljes piaci árat fizessen a jövőben elrekvirálandó jószágért, vagy vásároljanak a katonaság részére az ál lat vásárokon, de ne kívánják, bogv a gazda, akitlek ugy is elég baj az, hogy a jószágát elviszik, még rá is fizesst erre. A jászágáJIomám veszedelme Haas Ignác megállapítja, hogy a szarvasnvarnarekvirálás is egyik módja az adózásnak, még pedig igazságtalan módija. A katonaság részére igénybe vett állatok árát a piaci árnál 20—áí százalékkal olcsóbban fizetik meg. A mostaui állatrekvirálás azt mutatja, hogy hogyan lehet az országban egy elhibázott rendelettel burkolt adózással sújtani a lakosságot. Altban a meggyőződésben van. hogy ez a mostani rekvirálás ismétlődni fog és a hadvezetőség a hadsereg hússal való ellátásánál a jövőben is ehhez a kényelmes és olcsó módszerhez fog folyamodni. Éppen a későbbi bajok elkerülése végett indítványozza. hogy olyan intézkedést kérjenek a kormánytól, amely a közigazgatás hatáskörébe utalja a hadsereg részére szükséges élő állatok beszerzését. Akkor aztán minden község' szerezhet be jószágot a vásárokon és étiből kielégítheti a hadsereget és nem kell a gazdáknak nélkülözhetetlen állatállományát tönkretenni Ny l.dfcozik az alispán Meskó László dr. főispán a vitát bezárta, majd az alispán szólalt föl. El kell ismernie, hogy ezt a rendeletet igazságosan nem lehetett végrehajtani. A földművelésügyi minisztériumban tartott értekezleten, ahol az alispán is részt vett. ki is fejtelték a törvényhatóságok első tisztviselői, hogy az állatvásárokon is be lehetne szerezni a hadseregnek szükséges mennyiséget, de a miniszter oly szomorú képét festette ama hadsereg élelmezéséinek, amely hadsereg megvédte a virágzó szabolcsi földeket is az orosz inváziótól, hogy gyors intézkedés kellett és nem volt idő a megbeszélésekre. Maga az alispán is helyesli, hogy föliratban kérjék az igazságtalanság megszüntetését, sőt azt is kívánatosnak tartaná. ha a vármegyei gazdasági egyesülettől is menne föl irat, azonban mellőzését kéri annak, hogy a piaci árat adja meg a katonaság, mert ilyén föliratnak ugy sem volna eredménye, mivel a miniszter már az értekezleten jelezte, hogy a hadsereg a piaci árakhoz igazodik. Evvel csak azt érik d, hogy a vásárokon újból emelkedni fog az élő állatok ára, már pedig azt a katonaság semmiképpen sem akarja, hogy a polgári lakosságnak nehezítse meg az élei mezését. Szabolcsra még nincs befejezve a kivetés, inert a törvényhatóságokat turnussokba oszíótták be és bizonyos, hogy újból rá fog még a sor a vármegyére kerülni Fölír a vármegye Az elnöklő főispán összegezve áz elhangzottakat, szavazást rendelt el, amely nek eredményeképpen kimondta a köz igazgatási bizottság egyhangúlag, hogy ál iást fogtál az állatrekvírálás mai módja ellen, föliratban mutat rá a fonákságba megjelöli azokat az irányelveket, amelyek szerint á hadsereg húsellátása a gaztiák igazságtalan megterhelése nélkül is még oldható és kéri a kormányt, hogy orvosol ja a bajokat. Szomjas Gusztáv ujabb fölszólalására a bizottság azt Is kimondta, hogy — hii vei a szarvasmarha ára már ma is tül magas, amit nem a gazdák idézték elő, 'hanem a spekuláció — főiiratban kérik az élő szarvasmarha árának a maximálását, továbbá kérik az alispánt a rekvirálás igaz ságtalauságainak a megszüntetésére keressen módozatokat a gazdákkal. Általános amnesztia Oroszországban Budapest, mójvs 1.5 (.1 h'yirvidél; ttidóititájától ) Moszkvából jelentik: A május elsején kiadott általános amnesztia rendelet alapján a fogságban levő politikai és közönséges bűntettesek nagyrészét szabadon bocsátották. Pé terváron Szabadon engedték a Romanov- és jverenszkí-uralom vezetőit is, kivéve azokat, akiket hazaárulásért és csalásért ítéltek el. Szuchöinlinovot, Puric kievicset és a szovjetek ellen elkövetett merénylők legtöbbjét szintén szabadon bocsátották. Önállósítják a Duna torkolatának vidékét líutlapcst, május 13. (A Nyírcid-éli tudósítójától.) Bukarestből jelentik, hogy a román hivatalos lap királyi dekrétumot közöl, amely szerint a Duna deltájának vidéke ta kamara későbbi hozzájárulásának föntartásávö! saját közigazgatást kap Sulisna székhellyel. A közigazgatás irányvonalát ta minisztertanács állapítja meg.