Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)

1918-05-09 / 106. szám

nyíregyháza, 1918. május 0. * Csütörtök XXXIX évfolyam * 106. szám Előfizetés: Egész évre 32 K, félévre... 16 K, negyedévre 8 K, egy hónapra 3 K. -rg Tanítóknak félévre 10 korona. — IWIMMfM t és a m»< w • 11 < n > ww m» wj»r­nm tm A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület hivatalos közlönye. Szerkesz tőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM TELEFON SZÁM 139. POSTACHF.QUE 2«W Kéziratukat nem adunk vissza. POLITIKAI NAPILAP A román békeszerződés 5000 négyzetkilométert kapunk Romániától Hol fesz Kagyaronzig uj délkeleti határa Budapest, május 8. íA Nyíreiül- tudósítójától.) Bukarestbőt jelentik: A román béke­szerződés főbb pontjai a kővetkezők: A központi hatalmak és Románia ki­jelentik, hogy a hadiállapot közöttük be­fejeződött és a békeszerződés ratifikálása után a diplomáciai Viszony nyomban hely­reállittatik. A' következő szakasz a román csapatok leszereléséről intézkedik, egy másik szakasz szerint a román csapattes­tek csökkentése és föloszlatása által ren­delkezésre álló ágyuk, gépfegyverek és muníciók az általános békekötésig a meg­szálló csapatok főparancsnokságának át­adandók megőrzés végett. Egy szakasz megállapítja a román fo­lyóvízi és tengeri haderők teljes létszá­mának fenfartását, amig a besszarábiai viszonyok tisztázódnak. Á tizedik és tizen­egyedik szakasz a Románia részéről Ma­gyarországnak, illetve Ausztriának áten­gedendő területrészeket határozza meg. A szövetséges hatalmak és Románia kölcsönösen lemondanak hadiköltségeik megtérítéséről. A békeszerződés ratifiká­lásáig a jelenlegi közigazgatás fenmarad. A megszállás idején ipari és gyári üze­'mekbe befektetett költségeink megtéríten­dők. Ezen iparvállalatok a megszállás ide­jéig katonai igazgatás alatt maradnak. A központi hatalmak és Románia egy uj Dunahajózási szerződést fognak kötni, amely a Duna jogviszonyait szabályozza. A központi hatalmak és Románia hadi­hajói a Dunán lefelé a Fekete tengerig, fölfelé azonban csak saját áflamaik ha­táráig közlekedhetnek. Romániában minden vallás ugyanazo­kat a jogokat élvezheti, — beleértve a zsi­dó vallást is, — mint az ortodox román vallás. A következő szakaszok szabályozzák a központi hatalmak és Románia gazdasági. köz- és magánviszonyait. A békeszerződés, amely május 7-én kelt és egyidejűleg öt példányaim állít­tatott ki, ratifikálása után lép életbe. Itadapeat. nt 'jus 8 A petrozsényi szénbányák vidékén és a Vulkán szorosban a régi magyar határt állítják vissza, aminek következtében az uj határ körülbelül huszonkét kilométerre lesz Pelrozsénytól. Az Olt-szorosban és Vöröstorony-szorosban széles, sztralégiai­iag kitűnő utakat nyerünk. Brassó körül a halár a magaslatokra helyeződik át. Pret­deál a magyar állam tulajdonába megy át, Sinaia ellenben továbbra is a románo­ké marad. A székelyföldön is jelentékeny határ­kiigazitások fognak történni, amelyek természetesen titztán sztratégiai célt szol­gálnak. Itt a legszélsőbb határkitolás 15 kilométer lesz. . Bukovinában, Gsernovic vidékén lesz jelentékeny határkiigazitás és mig eddig Gsernovic 15 kilométerre volt a határtól, ezentúl 30 kilométerre lesz. A határkiigazitás által Magyarország összesen mintegy 5000 négyzetkilométer, Bukovina pedig 600 négyzetkilométernyi területet nyer. A román békeszerződés által Magyar­országnak és Ausztriának biztosított uj határ az eddiginél sokkal előnyösebb stra­tégiai védelmet biztosítja a monarchiának, amenyibenn a határhegylánc legmagasabb ponljai mindenütt Magyarország birtoká­ba mentek át. A Duna jmejntén lefelé körül­belül 'nu&z kilométerre a magyar állam tulajdonába megy át az eddigi román te­rület és mivel valószínűleg Bulgária is ugyanitt kap határkiigazitást, Kiadovo­náí közös lesz a magyar és bolgár halár. Holnap esküszik az uj kormány Budapest, május 8 (A Nyirvidék tudósítójától.) Az alkotmánypártban tegnap este Szé­kely Ferenc elnöklésével értekezlet volt, amelyen Wekerle előterjesz'tetle pro­grammját. Kifejtette, hogy a választójogi reformon két lényeges változás történt, az első szakaszba fölvétetett az "állandó la­kóhely, a második szakaszba pedig, hogy választójoggal bir, aki négy elemit végzett és magyarul tud, vagy aki hat elemit vég­zett. A másik nagy eltérés a Károly-keresz­teseknél van. Kiskorú Károlykeresztesek csak "avval a föltétellel kaphatnak válasz-1 tójogot, ha megfelelnek az általános kel­lékeknek és irni-olvasni tudás mellett ki­segítő családtagok. A nagykorú Károly-ke­resztesek ellenben csak akkor lehetnek vá­lasztók, ha megfelelnek az általános kellé­keknek. Elismeri, hogy eme megszorítá­sokkal a választók száma apad, de nem olyan mértékben, mint azt a túlzott szá­mitások mutatják. — Én nem adom föl — mondotta W<v kerle — álláspontomat, csak elhalasztom annak teljesebb érvényrejutását. Ezután hosszú statisztikai adatokkal bizonyitja, hogy mennyivel javul a ma­gyarság számaránya. Kifejti, hogy a meg egyezés politikáját kell követni, mert nagy nemzeti érdekeket veszélyeztetünk. Az Or­szág kívánja, hogy mielőbb áttérjünk a cselekvésterére. Változatlanul fen tartja a programmját, melynek alapján az alkot­mánypárt egyesült. Sajnálná, ha kisjelen tőség a kérdés miatt pártszakadásra ke­rülne a sor. Megállapítja, hogy valójában csak most kapta meg' a kormány a ház föloszlatás eszközeit. Kéri a párt támo gatásál. Vázsonyi köszöni Wekerlének, hogy a javaslattal egészen azonosítja magát, ami neki elégtételül szolgál az alaptalan vádas­kodásokkal szemben, mintha az ő javas lata nem védené a magyarság érdekeit. — Statisztikailag mutatja ki, hogy a módosi tás a magyarság javára mindössze csak 78.000 embert jelent. Zboray Miklós javaslatot terjesztettbe mondja ki a párt, hogy a kormány módo­sított javaslatában lefektetett jogokat szü­kitőnek tekinti és ezért a kormányt nem támogatja, Barta Ödön ezzel szemben a kormány támogatását célzó ellenjavasla­tot tesz. Andrássy Gyula fájlalja, hogy a mai nap ketté fogja törni az alkotmány pártol A módosítások a reform lényegét erősen érintik, amit Ígértünk, megtartjuk. Sajnál­ja, hogy a király a megegyezéses politiku­sok álláspontja mellett döntött. Sajnálja az uralkodó legutóbbi kéziratának a meg­jelenését, amely a pártküzdelmek homlok­terébe állitja az uralkodót. Nem hiszi, hogy a kormány komolyat) élhetue a ház­fötoszlatás jogával. Nincs abban a helyzet­ben, hogy a kormányt támogathassa. Simonyi-Sedeman, Gál Sándor tís Vertán "Endre után Apponyi szólalt föl Egyéni integritása és a nemzettel szemben vállalt kötelezettsége nem engedik, hogy a választójog mértékéből engedjen. Meg­állapítja, hogy a Wekerle kormány átvette volt az Esterházy kormány választójogi programmját, amellyel állnia, vagy bifknia kellett. Wekerle replikája után, amelyben megállapítja, hogy a reformmal nem jut­tatjuk teljes nyugvópontra a kérdést, — sajnálja, hogy a hősök választójoga nem érvényesülhet. — Már most megállapítja, hogy a házföloszlatás joga csak most áll a kormány rendelkezésére teljes mérték­ben. Az országban általános a fölfogás, hogy elérkezett a tizenkettedik óra a cse­lekvésre, ezért vállalt minden vágyódása ellenére részt a kabinetben. Az elnök elrendelte a szavazást. Az elnökkel együtt 89-en szavaztak le. A kor­mány támogatása mellett szavaztak 46-an. ellene, vagyis a Zboray javaslatára 43-an mire az értekezlet véget ért. Az értekezlet után csoportok alakul­tak. Egyesek szerint nincs ok a pártszaka­dásra, Andrássy viszont kijelentette, hogy tenetetlen továbbra is a pártban maraani­ok. Valószínűnek tartják, hogy Andrássy már a mai napon kilép a I8-as alkotmányi pártból. Az uj kormány tagjai holnap teszik le az esküt a királynak. ifi 10 töííf

Next

/
Thumbnails
Contents