Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)
1918-05-08 / 105. szám
2 JNtYÍRtfXDÉK. 1918 május 8 á si&bolcsl ámssg&ló Miattiig Mi|iitiiffli|hüi mokodéiét Budapest, május 7. (Fővárosi munkatársunktól.} Amikor a hivatalos lapban megjelent a kormánynak az árvizsgáló bizottságok felállításáról szóló intézkedése, Nyíregyházán is fellélegzettek az emberek, mert joggal azt hitték, hogy a bizottságok működésének megkezdése egyúttal az áruzsorának is végét jelenti. Hetek teltek el a kormány rendeletének megjelenése óta, a nyíregyházi árvizsgáló bizottság azonban működését mind a mai napig nem kezdhette meg. A hiányt Nyíregyházán nagyon is érzik, az áruzsora egyre jobban terjed, a visszaéléseket pedig csak erélyes intézkedésekkel lehet megszüntetni. Ezek az erélyes intézkedések rövidesen megtörténnek. Jelenthetein most a Nyírvidék szerkesztőségének, hogy a nyíregyházi árvizsgáló bizottság alkalmasint még májusban megkezdi működését. Az Országos Árvizsgáló Bizottság elnökér nek ugyanis az intenciója és az Országos Árvizsgáló Bizottság a maga részéről mindent elkövet, hogy ez a terv valóra is váljon. Alkalmam nyílott ma beszélgetést folytatni Friedmann Ernő dr. műegyetemi tanárral, az Országos Árvizsgáló Bizottság kiváló elnökével, aki a következő érdekes nyilatkozatot tette előttem a Nyírvidék számára: — Az ország összes árvizsgáló bizottságíűnak elnökeit értekezletre kérem föl Budapestre és erre az értekezletre természetesen meghívom a nyíregyházi árvizsgáló bizottság elnökét is, akiről ugy tudom, hogy igen nagy érzékkel van e szociális kérdés iráut. Ezt az értekezletet még május első felében megtartjuk. Az értekezletre azért van szükség, hogy megállapodjunk abban az egyöntetű eljárásban, amelyet az árvizsgáló bizottság működésénél követni kell. Ezen-a tanácskozáson állapítjuk meg azokat a kereteket, amelyeik között a nyíregyházi bizottságnak ármegállapitó jogköre van, a tanácskozáson beszéljük meg" azokat az elveket, amelyek szerint a nyíregyházi bizottságnak el kell járnia az iparengedélyek elbírálásánál, itt lesz szó arról, hogy a nyíregyházi bizottságnak miként kell támogatni a hatóságokat az uzsora üldözésében. Ezek rendkívül fontos kérdések, mert csak ezeknek megfelelő megoldásával lehet az uzsorát fékentartani. Rendkívül fontos azonban, hogy az ország árvizsgáló bizottságai lehetőleg egy időben kezdjék meg működésüket, mert ellenkező esetben könnyen előfordul az, hogy az áruelrejtők és áruuzsorások odamennek majd, ahol a bizottság működését nem kezdette még meg, A mi törekvésünk mindenképen az, hogy a nyíregyházi árvizsgáló bizottság működését még májuís havában megkezdje és éppen ezt akarjuk lehetővé tenni az elnöki értekezlettel. Elmondotta még az elnök ur azt is. hogy az Országos Árvizsgáló Bizottság elkészilelte már a nyíregyházi árvizsgáló bizottság minden részletre kiterjedő ügyrendjét, amelyet az elnöki értekezletén adnak majd ál a nyíregyházi bizottság elnökének. A vármegye tavaszi közgyűlése N' íregyhássa, május 7, (A Nyirvidék tudósítójától) Május 11-én, szombaton délelőtt tiz órakor tartja ezidei tavaszi közgyűlését Szabolcsvármegye törvényhatósága és ezen a közgyűlésen több, igen fontos tárgy kerül a bizottság tárgyalása elé. . Beterjeszti az alispán ezen a közgyűlésen a közigazgatás menetéről szóló mult évi jelentését és a vármegyei háztartási alap mult évi zárszámadását. Előreláthatóan nagyobb érdeklődést fog kelteni a vármegyének az állásfoglalása a választójog ügyében, amellyel az erdélyi választójogi értekezlet, az országos magyar'iskola egyesület és Ugocsa vármegye átiratai kapcsán nyilik alkalma foglalkozni a törvényhatósági bizottságnak. Ugyancsak nagy jelentősége lesz a csehekkel szemben tanúsítandó magatartás^ ról szóló határozatnak, amelyet Győrvármegye átirata kapcsán vesznek tárgyalás alá. Hódmezővásárhely az adó ja vaslatok módosítása, Debrecen a zsirszükséglet biztosítása tárgyában a kormányhoz intézett föliratait tette át pártolás végett a törvényhatósághoz. Nagy jelentőséggel bir az az indítvány, amelyet Vass Mihály terjesztett a bizottság elé és amelyben a közegészségügy államosítása és a betegsegélyezés biztosításának módosítása tárgyában tesz javaslatot. A községi és körjegyzők ama kérelme is nagy fontossággal bir, amelyben a rekvirálás! teendők alól való fölmentésüket kérik. A tavaszi közgyűlésen töltik be a halálozás folytán megüresedett árvaszéki ülnöki és lemondás folytán megüresedett szolgabírói állást, továbbá az esetleg előlépés folytán megüresedett állásokat. Ezenkívül közel másfélszáz tárgy kerül a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé, amely bizonyára nagy érdeklődés keretében fog lefolyni. fest, i-frii fr > -j4 VÁROSI SZÍNHÁZ. — Tücsök Matyi utazása Tündérors/ítgbim. Szombaton délután gyermekelőadás lesz a Városi Színházban. Andorffy Péternek a budapesti gyermekszinházbaii színre került rcndkivül mulatságos darabja kerül színre. E szivet, lelket fielderitő nagy szerű bohóságra előre is felhívjuk agyérmekvilág figyelmét. Csütörtökön délután a Márványraenyasszony kerül színre ugyanabban a szereposztásban. mint amelyen a premieren sikert aratott. mmrv»— rigr vva »-»i f nM riII WIH • i •wy.g ^irreTrKT I Nyomdasztanon c | és hetes felvéteti k 1 Az antant konzulai össze' esküvést készítettek elő Bndapest, május 7. (A Nyirvidék tudósítójától.) Tokióból jelentik, hogy az orosz külügyi népbiztos közölte a moszkvai japán, angol, francia és amerikai követekkel, hogy az antant vladivosztoki konzulai összeesküvést készítettek elő, amelynek az volt a célja, hogy a szovjetkormány ellen ellenforradalmat' szítsanak. Pallavicini államtitkár fölmentése "-'x Budapest, május 7. Nyirvidék tudósítójától.) A hivatalos lap holtiapT-sZáföíkkőzöIni fogja Pallavicini György őrgróf niiíHS^ terelnöki államtitkár fölmentését állásától. Pallavicini őr gr óinak a király távozása alkalmából a titkos tanácsosi, cimet adof mányozza. Ohnet György meghalt Bndapegt, május 7 (A Nyirvidék tudósítójától.) Párisból jelentik, hogy Ohnet György a nagy regényíró meghalt. rw'vw mw ww wrwvx>« Betörők a me^iadáDji tartón Myirojfybáza, május 7. {A Nyírvidék tudósítójától.) Vakmerő betörést akartak elkövetni eddig' még ismei-etlen tettesek az elmúlt éjszaka a szomszédos Mezőladány községben. Éjszakának idején föltörték a községi jegyző irodáját és onnan a Wertheim szekrényeket akarták elvinni. Az eset részletei a következők: Éjszaka körülbelül tizenegy-tizenkét óra között a község jegyzője zajt hallott az irodából. Mindjárt tudta, hogy ott betörők járnak, de nem tudta, hányan lehelnek a betörők. Fegyvere nem volt otthon, egyedül nem mert bemenni az irodába, hanem kinyitolta az ablakot és segítségért kiabált. Percek alatt összegyűltek a szomszédok, de a betörők ekkorra eltűntek. Az emberek bementek az irodába, azonnal látták, hogy egyik Wertheim szekrény hiányzik, amelyben sok pénz és fontos okiratok voltak. A jegyző vezetése mellett megkezdődött a betörők üldözése, akik mielőtt az irodába beliotaltak volna a kocsiszínből a kocsit kihúzva elkészítették, hogy a zsákmányt azon szállítják el. Eb ben a tervükben megzavarva, az egyik szekrénnyel akartak kereket oldani de mert azt cipelni nehéz v olt, és az üldözők utánuk jutását megneszelték, a szekrényt a kert végében hagyták, ők maguk pedig megléptek az éj leple alatt. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a betörés elkövetésének estéjén a falu alatt öt idegen orosz foglyot láttak, akik igen gyanúsan viselkedtek. Az a körülmény is azt a gyanút látszik megerősiteni. hogy a betörést foglyok követték el. hogy a betörés színhelyén egy katona köpenyt és egy c riü betűkkel irt lapot találtak. A csendőr: ég a legerélyeseblT nyomozást indította meg a lettesek kézrekeritése iránt I R Ó G ] kapható a Ma-nyomdában, Széch & p enyi-ut 9. sz.
