Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 76-145. szám)
1918-04-03 / 76. szám
jfömraiÉK 1918. április S fiíifecWratz miniszter leirata az sUsartések forgalmáról hudape* 1, április 3, (Fővárosi mttnkatársimktól.) TV kozéieknezésá miniszter 37.000— 1918, számmal a következő rendeletet küldte ia vármegyéhez. Az élő keltések szállítása feletti rendelkezés a 4782 1918. M.~E, szárau rendelettel az én hatáskörömbe utaitalván, annak belföldi forgalmát a földmivelésügyí miniszter úrral' egyetértőleg a következőleg szabályozom: Élősertésí a belföldön vasúton vagy hajón csakis engedélyemmel szabad szállítani, Eimélífogva. aki a belföldre vasúton vagy bajén Sértést szállítani akar. köteles Szándékát a szállítandó sertések da;*ads*ájtttá»ök, átlagos súlyának, minőségének, (tenyésztés, sovány, hízott sertés) á feladó és címzett nevének és lakhelyének, á feladó és rendeltetési állomásnak, vaíamiiít a szállítás céljának: tenyésztésre,; tb'vábbtartásra, levágásra, stb., — köztésévtt az Országos Sertésforgalmi Irodának Budapest. V, Bálvány-utca 7. bejelenteni Az Országos Sertésforgalmi Iroda állal naponként hozzám bemutatandó kérelmek alapján a szállításra vonatkozó en4'edé^-am.ot kőzvetlenü fogom a feladó állomásra illetékes állatorvossal és a szálütásl kérő féllel. Az engedély megtagadása esetén pedig azt az utóbbhal táviratilag fogom közölni. A marharakodó állomásokhoz kirendeli állatorvosok tehát az alábbi kivételekíőfeltekintve, élő sertések feladásánál csak akkor működhetnek közre, ha a szállitásnoz szükséges fenti engedélyt hozzánk intézendő táviratban már megadtam. A berakás megtörténte után pedig kötelesek iz Országos Sertésforgalmi Iroda álla ícndclkezésre bocsátandó űrlapokon az irodának bejelenteni, a szállítás adatait, nevezetesen: a szállított sertések darabszámát, átlagos súlyát, minőségét, tenyészIós, sovány, hizoll sertés. a feladó és címzett nevét és lakhelyét, a sertések tartózkodási helyét, a feladó és rendeltetési állomási, valamint a szállítás célját tenyésztésre, tövábbtartásra, levágásra. Ezen rendeletein alól kivételt képeznek és így az előírt állategészségügyi feltételek fenforgása esetén, előzetes engedélyem kikérése nélkül szállíthatók; t a tenyészkanok. 2 tr/ Országos Sertésforgalmi Iroda, ileltvc bizományosai által a Hadi Termény r.-t cimére feladásra kerülő élő sertésszállítmányok. Az Ausztriába irányuló sertésforgalmat ezen rendeletem nem érinti A' jelen rendelet folvó évi április hó Mkán lép életbe íUudapesL 1918, március 28 Herceg Windiscli-firatz Lajos s, k„ aü országos közélelmezési hivatalt Teiető rn. kir. miniszter. V á ro si Q S zinház q Mozgó Szerda—Csütörtök ' SZŐKE SZAKÁLL személyesei vendégszerepel humoros tréfáival Cl Szédületes kacagtató vígjáték á nyíregyházi köztisztviselők ujabb akciíja Nyíregyháza, április 2. (A Niri'ttdék ttulés-itójától) Az utolsó háborús esztendők alatt, amióta különösen megnehezedett a köztisztviselők helyzete, tóbb izben indult ki Nyíregyházáról akció, amelvnek az volt a célja, hogy a kormány segítsen a tisztviselőkön. Az ország tisztviselői mindanynyiszor megértő örömmel fogadták a kezdeményezést, amelynek ha nem is olyan mértékben, mint azt a tisztviselők kívánták, de lett eredménye. A háború negyedik esztendejének vége felé, amikor még egyre emelkedik a drágaság, különösen a ruházkodás terén merülnek föl) nagy nehézségek, amelyek nemcsak a kisfizetésű tisztviselőnél, de a módosabb embereknél is csaknem leküzdh eteti enek. A tisztviselők ugy látják, hogy ezen kell legelőbb segíteni, még pétiig olyan ősszeggel, amely lehetővé teszi azt, hogy a tisztviselők szerényen bár, de állásuknak megfelelően elláthassák magukat ruhával és fehérneművel. A mozgalmat a nyíregyházi IX. X és XI. fizetés' Osztályban levő tisztviselők indították, akik tegnap a Korona éttermében értekezletre gyűllek össze. Széles sy Géza, mint korelnök nyitotta meg az értekezletet és ajánlotta, hogy elnökül Vertse K. Andor törvényszéki jegyzőt válasszák meg. Miután Vertsét közfelkiáltással megválasztották, rövid beszéddel üdvözölte a megjelent tisztviselőket Kossuth Lajos mondotta, hogy minden népnek annyi joga van. amennyit ki tud vívni magának. Ez a kijelentés a társadalmi osztályok harcára is áll, mondotta minden társadalmi osztálynak annyi joga van, amennyit ki tud vívni magának Mi tisztviselők is jogokért harcolunk, még pedig elsősorban a legelemibb emberi jogért, a megélhetés jogáért. Miután pedig a háború folyamán a tisztviselők megélhetésének problémája egy óriási kérdőjellé görbült, amelyre a feleletet eddig hiába vártuk, mert az arra illetékes tényezők nem tudnak, vagy nem akarnak megfelélni. a mai napon ismét összegyültünk, hogy helyzetünk javítását megvitassuk. Egyelőre a javítással is meg' elégednénk, de hangsúlyozom, hogy a kérdés végleges és maradandó megoldásáért való küzdelmünket egy pillanatra sem fogjuk feladni Majd kérte a tisztviselőket, hogy felszólalásaikban a saját maguk és az ügy nyilvánvaló érdekében a politikai vonatkozásokat, továbbá a kormány működésével, valamint a kormány egyes tagjainak személyeivel való foglalkozást kerüljék, azután megnyitotta az értekezletet Noszágh György előadó fölolvasta azután a tisztviselők memorandumát, amelyben maguknak 2000, családtagjaiknak pedig fejenként 1000- 1000 korona ruházkodási segélyt kérnek. Ezt a memorandu-: hiot. amelyet a szabolesvármegyei közszolgálati alkalmazottak nevébén szerkesztettek, fölküMik a miniszterelnökhöz, a képviselőházhoz, valamint megküldik az összes közh i vat a ló knak. Kimondották azután, liog\ a szolgálati pragmatikának és a tisztviselők paszsziv választójogának rendezését külön memorandumban kérik a kormánytól és ennek a memorandumnak sére bizottságot választottak i megszerkeszté** * • A Külügy-Hadügy, egyetlen magyar katonai szaklap, rnegrem lelhető kladohl Fatalunkban. ilyen lesz a leszerelés? Badapest, április S (Főváros* v*uv társunk tói J te cp'es minisztériumok között az utóbbi időben gyakran esik szó a leszerelés kérdéséről Természetesen nemcsak a katonai szolgálatot teljesítő polgárok hazaengedése képezi e tanácskozások tár gyát, hanem szó esik itt a leszereléssel kapcsolatos kérdések egész tömegéről és e pillanatban mindegyre jobban áz lesz az általános meggyőződés, hogy abban a pillanatban, amint a leszerelés megkezdő dik, a hadseregnek be kell: szűnt elme min den gazdálkodást, ugy a mögöttes ország részben, mint az elfoglalt területeken. A békés munkának kell átadni a hadveze tőség gyárait, ipari üzemeit, vasütait és óriási anyagkészletét. E tanácskozásokról ma már eléggé kialakult információkkal rendelkezhetünk, ámbár végleges megállapodások sok tekintetben nem jöttek még létre. Néhány héttel ezelőtt módomban ál lőtt már egy tudósítást közölni a Nyír vidék hasábjain a 'leszereléssel kapcsola tos kérdésekről és e tudósításom kiegé szitéseül közölhetem most a következőket A személyi leszerelésnél minden bj zonnyal elsőrendű szempontul szolgál majd Magyarország földmivelő jellege. Előreláthatólag a következő sorrendben bocsájtják majd haza a katonákat; 1 A mezőgazdaság és a mezőgazda ság számára dolgozó' ipar terén vezető állásban levő-egyénék. • . .,. 2 Az önálló mezőgazdák és iparosok 3. A mezőgazdasági munkások. ' I A közhivatalnokok, lelkészek, huri tók. kereskedők, és vezető állásban ; fy vő magántisztviselők 5. Szakképzett gyári és ipari ínunkíi sok, ha megélhetési biztosító alkalmazást ki tudnak mutatni. E sorrenden belül egyes foglalkozási ágak köréből elsősorban a munkaképes családfőn tarló elemeket bocsájtják el a katonai szolgálatból. A leszereléssel kapcsolatban a had.se reg tulajdonában lévő és feleslegessé vá ló anyagok és eszközök, valamint egyéb felszerelési tárgyak Magyarország és Ausztria kőzött a kvóta arányában osztat nak szét. a Magyarországra jutó részt egv külön bizottság veszi ál, amely ügyel jar ra, hogy a használható és javításra szo ruló tárgyakból, valamint a szétosztásra kerülő anyagokból a szétosztás egyforma arányban történjék a két állam között. Az olyan felszerelési tárgyakat, amelyek ja vitása csak kellően felszerelt ipartelepe ken történhetik meg. ilyen helyekre jut tatják el, az olyan tárgyakat azonban, a melyek falusi mühlyeken is kijavitbatók az ipari javítás mellőzésével osztják szél Gondoskodás történik a feleslegessé váló lóáilomány szétosztásáról is, és itt figyelembe veszik elsősorban a magyar lótenyésztés jövő fejlődését.. Valószínű, hogy a hadsereg feleslegessé váló ló-ál lomáuyából Magyarország a lovakat olyan arányban kapja vissza, ahogyan azokat a háború tartama alatt katonai célokra be szolgáltatta. A hadsereg békeszoigálalácsak a kisebb munkabírású lovak marad nak meg és ezekből is csak annyi, amen nyíre a hadseregnek szüksége van. Meg fon tolás tárgyát képezi az is, hogy a tiszti lovak kivételével egyetlen kancát sem hagynak meg a hadsereg szolgálatában Természetesen a lovakat, mielőtt azokat a mezőgazdaság szolgálatába állítanák katonai lókórházakban megfeTelően gyógy kezelik és táplálják Az egyes vármegyék között a főállo mányi olyan arányban osztják majd szét ahogyan a vármegye területéről a lovakat katonai célokra beszolgáltatták. P. .1.
