Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-01 / 27. szám

J#ÍOTID£R 1918, február I. I bevetett területek összeírását elrendelte sz alispán Kötelező a terméskirautatás Nyíregyháza, január 31. (A Nyirvidék tudósitájátái) Mikeez Dezső udvari tanácsos, alis­pán ugy Nyíregyháza városára, mint az egész vármegye területére szigorú rende­letben kötelezővé tette a bevetett terüle­tek összeírását és már most intézkedett, hogy a vármegyében minden termésről pontos kimutatást készítsenek, mivel ed­dik az ily értelmű rendeleteknek sem a kö­zönség. 'mini az alantas hatóságok alig tettek elegét és hiányos adatok állván csak rendelkezésre, ami azl eredményezte, hogy a közélelmezési miniszter egyre u­jabb és ujabb kontingens beszolgáltatá­sát követeli a vármegyétől. Hogy ettől a fölösleges zaklatástól a törvényhatóság a jövőben megkíméltessék, az alispán az itt következő rendeletet bocsátotta ki a vár­megyebeli községek elöljáróinak és a já­rási főszolgabíróknak: A törvényhatóság házi és gazdasági szükségletét meghaladó felesleg az egyes gazdasági terményekből csak akkor áíla­pitható meg, ha a bevetett teriiletek nagy­ságáról és a termés hozamáról pontos adatok állanak rendelkezésekre. Már a bá­bom első esztendejében elrendeltem a bú­zával. rozszsal, árpával, zabbal, tengerivel burgonyával, káposztával bevetett terüle­tek kötelező bejelentését, összeírását, a­zonban ugy a közönség, mint alantos ha­tóságok a bejelentés fontosságát figyel­men kivül hagyva, rendeletemnek eleget nem tettek, miért is csak hiányos adatok állanak rendelkezésre és ennek tulajdonit­ható, hogy dacára annak, hogy a gazda­sági termények felhasználására kiadott kormányrendeletek betartása legszigorúb­ban ellenőriztetnek és a legjobb akarattal, kellő pontossággal hajtatnak is végre, még is a közélelmezés: miniszter ur törvény­hatóságtól mindig ujabb és ujabb kon­tingens beszolgáltatását követeli. Hogy jövőben a törvényhatóság a fe­lesleges zaklatástól megkíméltessék és a mutatkozó termény felesleg mindjárt az első ízben i eljáráskor a gazdák sérelme nélkül a közcélra átadható legyen, elren­delem az egynegyed holdat meghaladó 917. év őszén búzával, rozszsal, árpával, rep­cével bevcLctl és az 1918. év tavaszán búzával, rozszsal, árpával, rep­cével, zabbal, tengerivel, burgonyával, ká­posztával. cukorrépával, zöldségfélékkel, répa. petrezselyem, paradicsom — be­vetendő területek nagyságának pontos be­jelentései, illetve ellenőrzés utján való pontos megállapítását. Még pedig az 1917. év őszén már bevetett területek leg­később folyó évi február hő 15-ig, inig a folyó év tavaszán vetett buza, rozs, árpa, zab. repce, folyó évi május hó l-ig, a tengerivel, burgonyával, káposztával, cu­korrépával. zöldségfélékkel bevetett terü­let pedig folyó évi junius hó 15-ig jelen­tendő be, illetve írandó össze. A bejelen­tésre a gazdák többszöri közhirrététel ut­ján figyelmezletendők, mig a 200 kat. hol­don felüli gazdák írásban hivaudók fel az elöljáróság által. A bejelentés az elöl­járóság és gazdasági intéző bizottság el­nöke. utján, vagy főszolgabíró, polgár­mester ur által, e célra külön kijelölt gazdasági szakértővel végzendő, illetve ellenőrizendő és az eredmény a megállapi tott egyes határidők lejárta után legké­sőbb 8 nappal a járási főszolgabíró urnák terjesztendő ki a járásáról készített, köz­ségenkénti összesilő kimutatást tartozik 7 uap alatt hozzám beterjeszteni, vagyis azr 1917. cv őszén elvetett termények vetéste­rülete a járási főszolgabirák által legké­sőbb folyó évi március hó l-ig, a tavasz­| búzára, rozsra, árpára, zabra, repcére vo- j natkozó kimutatás folyó évi május hó 15­ig a többi terményekre vonatkozó kimu­tatás folyó évi junius hó l-ig jelentendő hivatalomnak. Bár megvagyok győződve, hogy a fent hivatkozott indokoknál fogva községi e­lőljáróim mindent elfognak követni, hogy a pontos adatok a megállapított határi­dőkben rendelkezésemre álljanak, mégis éppen az elérni kívánt cél érdekében kü­lön felhívom a járási főszolgabírókat* mi­szerint rendeletem pontos végrehajtását állandóan ellenőrizzék és az előirt adato­kat a megállapított határidőkben ponto­san minden sürgetés nélkül terjesszék be. Megjegyzem, hogy az egyénenkénti be jelentések összeírásáról szóló kimutatás a községi elöljáróság birtokában hagyan­dó és az elöljáróság állal csak a bevetett összterület nagysága jelentendő be a fő­szolgabíró uraknak, mig Nyíregyháza vá­ros polgármestere által pedig szintén az előirt határidőben közvetlen hozzám lesz beterjesztendő. Hősök emlekoszlepa Az Országos Hadigondozó Hivatat Hősök emlékoszlopa elnevezés alatt egy ujabb jótékonysági akcióval lépett a ha­zafias magyar közönség elé, amelynek jö­vedelme a háborúban eleseit hős katonák özvegyeinek és árváinak segélyalapját van hivatva gyár api 1 an i. A Hősök emlékoszlopa a háborúban hőái halált halt hozzátartozóink fényké­peinek kegyeletes megőrzésére szolgáló, a világháborúra vonatkozó igen sikerült dísztárgy. Felülmúlja az eddig e célra ki­bocsátott és gyártott cikkeket; már az a­lakja is biztosítja kelendőségét. Az em­lékoszlop nemes keményfából mahagó­ni. bükk, palisander stb. készül. a fényképek elhelyezésére egy könnyen ke­zelhető és díszes fémkeret szolgál, mely csiszolt üveggel van ellátva és talpazatára Kótász Sándor szobrászművész c célra ter vezeti, igen sikerült fémből készült művé­szi hadiplakettje van rászerclve, ugy, hogy az emlékoszlop, mint szobadísz is elsőran­gú művészi összbenyomást kelt. A nagy világháborúban eleseit vité­zeink emlékére szebb, megliatóbb dísztár­gyat. nxely minden otthonban helyet fog­lalhat. hol kegyelettel őrzik hőseink em­lékét. tervezni nem lehet. Díszes kivitele azon gondolat megoldása, hogy bár sze­rény keretek között, de a drága elhunyt­hoz méltó és maradandó emléktárgygyal díszítsük otthonunkat. Nem lehet hajlék oly szerény, nem lehet oly pazar, hogy e kis dísztárgy abban elhelyezhető nem volna. A gondolat nemessége, mely a Hő­sök Emlékoszlopában megnyilvánul, an­nak megvásárlására ösztönöz mindenkit, ki a háborúban elesett, elhalt hozzátarto­zójának emlékét mindenkor hálás kegye­lettel akarja megőrizni. Egy-egy ilyen osz­lop ára 7 korona 50 fillér és megrendel­hető az Országos Hadigondozó Hivatal Jelvényosztályánál. Budapest, V., Képvi­selőház. A megszerzés könnyebbsége ér­dekében ismerve a magyar tanítói kai­hazafias gondolkodását — ez a jelvényosz­tály minden egyes község tanítóját kérte fel arra, hogy mindazokat, akik ilyen osz­lopra igényt tartanak, "községenként ár­ják össze és az együttes megrendeléseket küldjék be a nevezett hivatalhoz. Mi ehe­lyütt csak arra kérhetjük fel az önfelál­dozó tanítói kart és az érdekelteket, hogy a nemes célra való tekintettel e jóté­konysági akciót a legmesszebbmenő tá­mogatásukban részesíteni szíveskedjenek mert csakis ily módon róhatjuk le né­miképen azl. a köteles hálát és elismerést amellyel vitéz hadseregünk minden egyes katonája és a sok elesett, névtelen hős em­lékének tartozunk. A termelés biztosításáról in. A hatóságot gyors cselekvésre kellett volna serkenteni, némi önállósággal fel­ruházni. viszont mentesíteni a temérdek irka-firka alól, különösen a mai papír­szűk világban. Kevesebb, de határozottabb és érthe­tőbb rendeletre lett volna szükség, s a gazdasági életre mentől kevesebb gátló rai delelel kiadni, mert ez elijesztette a ter­meléstől a gazdaszövetséget. Ha a gazdaságok menete több szabad­ságot élvez, ugy a vállalkozási kedv fellen­dül, mert a szabadság éltető levegőjét sen­ki sem nélkülözheti. Nem arra kelleti volna serkenteni a gazdákat, hogy mindent vessenek be, de arra, hogy helyes arányokat hozzanak be a gazdaságokba, mentül több területet von janak ki a müvelés alól. mert a megfo­gyatkozott munkaerővel ez az elv kivihe­tetlen volt Ehelyett a hosszabb életű lucernások, hercsek és kaszálók létesítésére kelleti volna nagy gondot fordítani, hogy az iga­erő. lius, lej, gyapjú, stb. bőségesen áll­jon rendelkezésre, mert ezek nélkülözhe­tetlen élelmi és nyersanyagszükségletet pó tolnak és kevesebb hely és magot helyet­tesíthették volna. A'felmaradó területet azulán jó inten­zív műveléssel termő állapotba hozhatták volna a gazdák, kevesebb munkával, vagy vetőmag megtakarítással nagyobb termé­seket érhettek volna el. A mi háborús szemtermés átlagunk a­lig érte cl a 4 mázsás átlagot, ami 8 millió magyar holdankénti buza termésnél 32 millió mázsa, hololt 5 millió holdon elér­hettünk volna 40 milliót, mint ahogy szak­értő gazdák el is értek 8—9 mázsás átla­goka I. A degeneráit és tisztítatlan üszkös, ga­zos. konkolyos velőmagvakat mind ki kel­lett volna cserélni, s felőrölni s bevált bő lerinő fajokat elterjeszteni. Áll ez különösen a burgonyára, ahol nem mellékes vájjon 10—15 mázsa terem-e vagy 80—100 m. egy holdon. Egyáltalán a burgonyatermelést ma­gas ármegszabással kedvezésben kellett volna részesíteni, mert ha bő burgonya készlet van, nincs takarmány és éhínség. Németország 500 millió m. burgonyát lennel, mi 50-et. bátran fokozhattuk vol­na céltudatos munkával 100 millióra. A maximálásokkal a termelés rendjé­nek szabályozását lehetett volna elérni, de nem ugy, hogy a kereskedő 800 -1000 koronát vehessen a vetőmag borsóért, a­miből 100 kg. kell egy holdra, átlag te­rem 5 -0 mázsál, mégis í>0—80 koronára maximálták. Nem-e arra őszlönözte-e ez a termelőt, hogy számítása csorbát ne szenvedjen. Kéz alatt .">—400 koronáért adja ei szűkös termését? Vájjon angyal legyen ez a termelő, akit 100 féle módon zsarolnak s ne keresse boldogulásának lehetőségét, ha kell meg nem engedett utakon is? Csakis igen erős akaratú, nagy jel­lembeli képességű egyének álltak ellen a csábitásnak, midőn négy szem közt csá­bították a törvényes rend áthágására. Maga a katonai hatóság hágta át a rendeleteket, amidőn bevásárlásainál nem nézett a megszabott árakra, de vásárolt derüre-borura. Viszont egyes cikkeket egyenesen a maximálással küszöböltek ki háborús ét­lapunkról. Ilyenek a cukor és a tej. A cukorbárók iránti kedvezésbő! előbb 3, majd 6 koronára maximálták a cukorrépa árát. amidőn a bővebb termő és fele munkát igénylő takarmányrépa 40—50 korona volt. s ugy véllek segíteni a bajon, Jiogy a lak. répát is 12 koronára maximálták. Az ilyen beavatkozás nem csekély elégedetlenséget váltott ki, s a ré-

Next

/
Thumbnails
Contents