Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-26 / 22. szám

<?yíjHRgytiáz»« 1018. január 26 * Szombat XXXIX. évfolyam * 22 ezét* mfMé»: Egéa ám 3* K, Mé*x... !« K, ftcgjwdéwrc 8 K, egy bóoapra 3 K. TaatttaaÉ «iéwe JOkofoaa. == POLITIKAI HAP*LAP A S

Mbqfca

»iw

aggy« mcséqi jegyeik éi a Sza*«»*e»v4T»M>fjr« Taaiid«£f«*a let SmteMüíéség « SZÉCHENYI-ÚT SfiÜK TEi.eroN szta a. KÉuraíafcat Harc román és orosz csapatok között Budapest, január |5. <A HyvrvOik tudésMjiMj Szófiából táviratozzák, hogy a Cambana jelenti: Gralalztól északnyugatra az orosz és román csapatok között tovább folyik a harc. A románok éppou azokat az orosz csapatokat akarták lefegyverezni, amelyek annak idején megmentették Romániának északi csücskét A románok bekerítése eiőt a 4. szibériai hadtest több ezrede bolgár földre menekült. A kancellár nyilatkozata a békéről és válasza Wilsonnak 8űd«pe»í, január ir, (A JXyirvtdtk wtósító^itol.. Berlinből táviratozzak : fláertling birodalmi kancellár a birodalmi gyűlés főbizottságában tagnap beszédet mondott, amelyben előbb általános kérdésekkel foglalkozott. Citálja azután ;i kancellár Carlvlr Tamás történetíró 1870-ben a Lmeshez intézett levelét, amelyben ezt írja: egyetlen népnek sincs olyan gonosz szomszédja, mini amilyen Németországnak volt Franciaország négyszáz esztendő óta. Német-.' ország bolond lenne írja ez a levél ha nem gondolna rá, hogy elhatároló Falat építsen saját maga és a szomszédja közölt. Kzután a kancellár kijelentette, hogy ezeket a szavakat nem, ő ismételte meg, hasonlóan nyilatkoznak olvan orgánumok is, mint a Daily News Foglalkozik Wiison legutolsó üzenetével, l'gy látsz'k. ama tények, hogy annak idején visszautasítottuk Wiison kísérletéi. hogy a pápa jegyzékére múlott válaszában a némel kormány és a német nép közötti viszályt szítson. megtelte hatását. Egyértelmű visszautasításunk -Wiison t a helyes ulra terelte, már nem beszél autokratikus némel kormányról, amely elnyomja a német népei és a H oh e nzo 11 er n ek ellen intézett támadásai s elmaradlak. Részletesen foglalkozik a Wiison állal fölhozott 1 I ponttal. Megállapítja, mi a leghamarabb hozzájárultunk ahhoz, hogy a titkos diplomácia eltöröltessék, miután a Magyarországgal és Ausztriával kötött védszövelség 1889. óla az egész világ elölt ismeretes volt, m g az ántánt államok támadó szövetsége csak a háború folyamán vált ismeretessé. A tengerek szabadságát Németország is a jövő legfontosabb kövelések egyikének tekintette, ill tehát közöttünk nincs nézeteltérés. A gazdasági háborút mi éppen ugy eTtéljük, mint Wil- { son A fegyverkezesek korlátozása mindenkeppen diszkuláb'lis. Az összes európai államok háború utáni pénzügyi helyzete a leghatározottabban elő fogja inozditan a kérdés kielégítő megoldását. A gyarmalviszálvok elintézésének Wiison állal fölállított alapelve a gyakorlat

: keresztülvitelben némi nehézségekbe foe ütközni. Iilsösorbiui Angliának jut a szerep, hogy miképpen barátkozzék meg a szövetségesek javaslatával. A hatodik pontot illetően. miután az ántánt visszautasította, hogy Oroszország és a központiak által megállapított haláridőn belül csatlakozzanak a tárgyaláshoz, a központiak nevében visszaulasit az orosz területek kiürítését illetőleg mindennemű utólagos beavatkozási. Reméli, sikerülni fog az orosz kormánnyal a tárgyalásokban jó eredményre jutni. Belgium erőszakos átcsatolása Németországhoz, sohasem alkotta a német politika programmját. A belga kérdések részleteit a béketárgyalások lesznek hivatva megoldani. M-g -ellenfeleink nem helyezkednek amaz alapelvre, hogy a szövetségesek területének integritása egyedüli lehetséges bázisát nyújtják a béke tárgyalásoknak. addig vissza kell utasítanunk azt. hogy a belga ügy kivétessék a tárgyalások összeségéből és előtérbe helyeztessék- Franciaország megszállott részei értékes kézizálogof jelentenek a kezünkben. Ezeknek a területeknek erőszakos átcsatolása itt sem alkotja egy részét a hivatalos német politikának. A kiürítés föltételei Németország és Franciaország között állapitandók meg Hangsúlyozom mondta a kan ccllár. hogy birodalmi területről való lemondásról nem lehel szó. Az l'nió elnökének íí, 10. és II. pontjai < kizárólag Magyarország, és Ausztria poli- ! likai érdékei. A némel érdekekel mindé-) nüil a legnyomatékosabban megóvjuk, eme pontokra a választ átengedjük a monarchiának. Fényesen bevált fegy ver barátságii nk kell, hogy békében is hatásos maradjon. Törökország integritása, fővárossáliak biztonsága a német birodalomnak is fontos életérdeke. Törökország mindenkor számithal támogatásunkra Lengyelországra vonatkozóan kijelent . hogy mintán, a központiak fölszabadították Lengyelországot az orosz uralom alól. ilyenképpen maguknak vindikálják a jogot, hogy Lengyelország jövőbeni helyzetére nézve megegyezzenek. Wiison által az utolsó pontban említeti népszövetségnek az alapelvét hajlandó vizsgálat tárgyává lenni, ha megelőzőleg már az összes függő kérdéseket szabályozták. Lzulán újból Lloyd George beszédével foglalkozott a kancellár és megállapítja hogy ellenségeink már nem akarnak bennünket megsemmisíteni, de azért mohón sandítanak országunk és a szövetséges országos részei felé. Figyelmezteti az ántántot, hogy katonai helyzetünk sohasem voll olyan fényes, mint most, hadseregünk bar ci kedve törhetetlen. Ha ellenségeink a háború folytatására kényszerítenek' bennünket, visélniök kell az ebből eredő következményeket. Ha azonban ellenségeink hajlandók a békére, ugy revidiálniok kell a békeprogrammjukaf. Tartós béke addii( lehetetten, amíg -Németország integritása megóva nincs. Összetartásra hívja föl a német népet, mert csak igy lehel jó és tartós békél elérni. A kancellár beszédét általában nagy tetszéssel fogadták és nyomban megindult a beszéd fölötti vita, amelyben részt vetlek Trimbora centrum párti és Scheideman szocialista, akik elismeréssel nyilatkoztak a kancellár békehajlandóságáról Czernin visszautazik Bresztlitovszkba. Ündspeü, január 2~> ' (A rfyirw'at* tHáddUjútiíU Bécsből jelenlik, hogy Czernin gróf \ külügyminiszter szombaton visszautazik Breszllitovszkba. A külügyminiszter tegnapi beszédét az összes bécsi lapok, még az Arbeiter Zeilung ifi tetszéssel fogadták Tiroli terület - Lengyelországért SatapMt* január 35 (A IMrrtMk fuiériMjiMi Stockholmból jelentik: Ah lant-körökben, különösen az angol diplomaták között ujabban fölmerült az a terv, nem lehetne-e a monarchiái rábirtií, hogy lengyelországi álláspontjainak elfogadása esetén déltiroli területeket engedjen ál Olaszországnak. Troczkij teljhatalmat kapott Budapest, janmr £•>. <A A'yirvitUk íudúiitéjáiái.) Stockholmból jelenlik. hogv a katonák és munkások kongresszusa teljhatalommal ruházta föl Trockijt és fölszólította. hogv a legrövidebb időn belül fejezze be a béketárgyalásokat. Troczkij január 29-én utazik vissza Breszllitovszkba. Pétervárró} táviratozzák: A Pravda jelentése szerint a holsevikíek döntően megverték a velük szemben álló csapatokat és több városi elfoglallak Helsingforsból táviratozzák: Hír szerint három orosz gárdaezred az alkotmánvozó gyűlés pártjára állott és fölvették a harcol a holsevikíek ellen A szociált'orradalmárok főhadiszállását a vörös gárda körülzárta. Ára 10 fillér