Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)
1918-01-25 / 21. szám
1918. január 25. Fölemelik a világítási dijat A városi szakosztályok illése Nyíregyháza, január 24. iA Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap délután a város jogügyi, pénzügyi és építkezési szakosztályai együttes ülést tartottak, ameijjgn a tagok igen jelentékeny számban jöttek* össze. Különösen az uj tagok vonultak föl, míg a régiek közül a legtöbben — ugy látszik — ezután sem tanúsítanak több érdeklődést a város dolgai iránt akkor, ha valamelyes érdekeltség nenr liizi őket a tárgyalás alá kerülő dolgokhoz. Rosszul teszik pedig ezek a választmányi tagok, hogy nem mutatnak érdél; iődóst a városi dolgok iránt, mert a városnak olyan uj korszaka következik, amikor mindenkinek a munkájára nagy szükségo van a városnak. Annál nagyobb érdeklődéssel for dúltak az ügyek felé a megjelentek, akik minden kérdésben sok szeretettel, megértéssel, alapossággal és a dolgok mélyére hatolásávaí foglalkoztak a legkisebb dolog felé is. Ugy látszik a tegnapi gyűlésből, hogy ezek az előkészítő munkaiatok, amelyen a legtöbb városi ügy sorsa dől el, az ezelőttieknél több gond dal folynak le majd és a városi tanács meg az előkészítő szakosztályok között olyan meg értő és harmonikus munka indul meg, amilyenre az elkövetkezendő nagy alkotásoknál ennek a városnak valóban szüksége van. A tegnapi ülésen elnökölt először Benes Kálmán dr. polgármester, akit a szakosztályok fölötte melegen fogadtak és aki biztos kézzel, a legkorrektebb szabályszerűséggel vezette „a tanácskozást es aki a dolgok teljes ismeretével adta meg a íölvilágositásokat. A kisteremben délután uégy órakor nyitotta meg az együttes ülést a pelgármester, aki első elnöklése alkalmával hálájának és köszönetének adott kifejezést a szemelye iránt megnyilvánult bizalomért, igéri, hogy mindig legjobb tudása ós igyekezete szerint vezeti a város dolgait, mindig a közérdek irányítja munkáját, amelyhez a szakosztályok segítségét kéri. Meleg él enzés követte a polgármester szavait, majd a tárgysorozatra tértek át. Kisebb érdekességü, de a város belső életében jelentős dogok alapos megvitatása utun Oltványi Ödön föj'egyző ismertette a Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság kérelmét, amelyben az áramszolgáltatási dijak fölemelését kéri. A kérelem megindokolásában hosszan fejti ki a villamos társaság az anyagárak óriási emelkedését, a üzemköltségek megnövekedését, a szénmizériákkal járó költségtöbbletet, a gépek nagymérvű rongálódását és a bevételeknek az üzemszünetelésből folyó nagy csökkenését. Rámutat az indokolás arra, hogy az ország legtöbb varosában a nyíregyházinál jóval magasabb az áramszolgáltatás dija és hogy a társaság csupán azért állott elő evvel a kérelemmel, mert a mai áramszolgáltatási dijak mellett a szó szoros értelmében gazdasági válságba kerülne a társaság. Az emelest a következő aranyban kéri a villamOűtársaság: a magánvilágitási fogyasztása 100 wattoránként nyolcról tizenkettőre, a városi jéggyár erőátviteli fogyasztására 1 6 fillérről két fillérre, a városi középületek világításánál 5'2 fillérről hét fillérre kérik az emelést. Bencs Klrnan dr polgármester ismertette azután, hogy a legutóbbi emelést megengedő határozat ellen beadott fölebbezéseket elutasította a miniszter, illetve a közigazgatási bíróság, rnajd hosszú és alapos vita iadult meg, a melyben Kgáefe. Sándor, Murányi Lá«zló dr., Hotvmann Mihály, Hoffmann Mér dr, Vietorisz József ár, Énekes János. Bernstein Béla dr. és Krómy Károly dr vettek reszt. A polgármester és Oltványi Ödön főjegyző felvilágosításai útán a szakosztályok egyhangúlag hozzájárultak a viszonyok által indokolt emeléshez és ebben az értelemben tesznek javaslatot a holnapi közgyűlésnek. Béremelés iránti kérelmeket intézett cl ezután sok jóakarattal az együttes ülés, amoíy néhány bérleti ügy letárgyalása után este fal hétker ért véget. Elé lesz a színház? Randelkezsk ez elíspán a szabolcsi DIADáL mOX0Q Szerda - Csütörtök A színházi herceg Vígjáték 3 felvonásban. jj £Ufaulasok fel 6, fel 9 § VsÉftrr;-.)' .iéjut&n 4. fé! 6, este 7 és fél 9. 'ji-s.^-/^Ti iim—i MlWtiHllinl Előfizetési árak november 1-től: Egész ívre 32 korona, Félévre 18 korona, Negyedévre 8 korona Egyes száin ára 10 fillér. JPatek dr. nyilatkozata Myirsgybáts, január 24. (A Nyirvidék tudósítójától.) A napokban közöltük ifj. Wlassits Gyula bárónak, az országos szinészeti felügyelőnek nyilatkozatát a nyíregyházi színház kérdésében. Ez a nyilatkozat avval a fölebbezéssel foglalkozik, amelyet Patek Béla dr. színigazgató adott be a városnak a fölmondást kimondó határozata ellen. Kérdést intéztünk az eddigi nyíregyházi színigazgatóhoz, hogy mi a megjegyzése a szifiészeti felügyelő nyilatkozatára és Patek Béla dr. ma a következő levelet küldte hozzánk : Tekintetes Szerkesztőség ! Megtisztelő felszólításukra, hogy az országos szinészeti felügyelő ur nyilatkozatával szemben elfoglalt álláspontomat a tengeri kig^vá fejlődött szioházkérdésben körvonalozzám, sietek a következőket kijelenteni: Őméltósága szigonyán a tárgyi igazságot tartja szem előtt és igy nyilatkozatának minden szava fedi az én álláspontomat is. Az általa hangsúlyozott „méltányossági" szemponton kívül azonban szerény jogi véleményem szerint döntő súllyal esik a mérlegbe még három körülmény: 1., hogy a szinügyi bizottság, mint a működésemre egyedül hivatott biráló-fórum nem kívánta a felmondási jog gyakorlását ; 2., hogy az egész országban a háború négy esztendője alatt egyedül és példátlanul áll a nyíregyházi elbánás, pedig talán akadnak rosszabb igazgatók is és rosszabb társulatok is ; 3., hogy a háború nehézségei megkövetelik, hogy már szeptemberben elkezdjem a tav szi idény előkészületeit és befektetéseit nem várva a decemberi felmondásra (már a 2., pont fenti indokai al&pján sem) és én — mint Őméltósága is leszögezte — ezt meg is tettem Ismétlem, tény az, hogy a miniszteri koncesszió mellé helyhatósági engedély is keli, de tény az is, hogy az adott körülmények közt akkor, ha helyhatósági engedélyt nem kapok, a várossal szemoen akkor, ha a koncesszióm valamelyik városában más színigazgató is kap kormányengedélyt, az állammal szemben igényeim lehetnek A felmondási jog gyakorlása természetessé teszi, hogy egy esetleges pályázaton részt már nem vehetek, mert azt azért hirdeti a város, hogy nálam jobb igazgatót és az enyémnél jobb társulatot, mindenekfelett pedig a közönségnek nagyobb megbecsülését biztosítsa. Vederemo! Soraim szíves közléséért hálás köszönetet mondva, maradok Önöknek és 'a kedves nyíregyházi közönségnek mindenkor igaz tisztelőjük Győr, 1918. január 23. D<-. Patí k Béla. A város intézőköreinek egyébként az az álláspontjuk, hogy megvárják, mig a váro3 határozatát a vármegye is elbírálja és ha másodfokon a Patek dr. főlebbez* sének mellőzésével jóváhagyják a város határozatát, akkor gondolkodni fognak a nyíregyházi szinházi szezon biztosításáról. földei KöiHfii Nyíregyháza, jjnuűr 24. (A. Nyirvidék ludósit&jáMt) Ismertettük tegnap Mezőssy Béla dr. főldmivelésügyi miniszter nagyjelentőségű rendeletét, amelyben rámutatott azokra á tennivalókra, amelyekkel a helyi hatóságok biztosítani tudják a földek megművelését és amely rendeletben a legnagyobb segítséget biztosit a miniszter ennél a kérdésnél a hatóságoknak. Mikecz Dezső udvari tanácsos, alispán, ezek alapján most az itt következő rendeletet bocsátotta ki ugy a városhoz, mint a járási főszolgabirákhoz és községi elöljáróságokhoz A ni. kir. földmivelésügyi miniszter untak a folyó évi gazdasági munkák biztosítása tárgyában! rendeletét másolatban kiadom azzal hogy maga a rendelet oly világos és oly alapossággal reá mulat mindazon eszközökre, melyekkel a gazdasági munkák akadálytalan végzése biztositható. hogy ahhoz az alantiaknál bővebb rendelkezési részemről kiadni szükségesnek nem látom. A községi elöljáróságoknak a gazdasági intéző bizottságok elnökeinek, továbbá a rendelet alapján főszolgabíró — polgármester — urak által azonnal kinevezendő hivatott munkavezetők kötelessége a gazdasági munkák végzésének, az őstermelők és családtagjainak, az e cimen felmenteiteknek állandó ellenőrzése és az észlelt mulasztások, hiányoknak azonnali bejelentése a főszolgabíró illetve a polgármester urakhoz, kiknek a rendeletben adott felhatalmazás alapján kötelességük azonnal intézkedni és a gazdasági munkák menetét a legszigorúbb eszközök felhasználásával is biztosítani. Az elöljáróságoknak. intéző bizottságok elnökeinek, kirendelt munkavezetőknek mindent el kell követni. hogy minél nagyobb terület használ tassék. A községek belterületén vagy ahhoz közei, némelyik község birtokossága is rendelkezhetik oly földterülettel, mely a mult években is parlagon heveri, ily területeket szegényebb sorsú hadbavonultak családtagjainak lehetőleg díjmentesen vagv jutányos árban részben kell művelésre kiadni. Több vásártartó községben a vásártér területe sem használtatik fel a háború íilalt egészen vásárok alkalmával, azokban a községekben és a vásárok tartására csak a múlhatatlanul szükséges terület volna meghagyandó és a többi rész bérért, vagy részért szintén kiadandó. A községi és birtokossági közlegelők sem használtatnak ki mindenütt teljésen, a legeltetésnél nélkülözhető résznek hasznosítása a földmivelésügyi miniszter ür utján kérhető. Fenti területeknek müvelés alá vétele közélelmezésünk biztosítását nagy mértékben előmozdítaná és sok szegény családnak biztosithatná a mindennapi kenyeret. Elrendelem e rendelet vétele után. legkésőbb február hó l-ig a tavaszi munkák biztosítása tárgyában tartandó járási értekezlet megtartását, melyre nemcsak az illetékes elöljáróságok, intéző bizottságok elnökei, kirendelt munkavezetők, dc a járáf más értelmes gyakorlati tapasztalattal biró gazdái is meghívandók. Ezen értekezleten felvett jegyzőkönyv nemkülönben a kiadott rendelet másolata, a kijelölt munkavezetőkről készített jegyzék részletes jelentéssel hivatalomnak a főszolgabirák — polgármester — által február hó 5-ig lesz beterjesztendő.