Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-25 / 21. szám

1918. január 25. Fölemelik a világítási dijat A városi szakosztályok illése Nyíregyháza, január 24. iA Nyirvidék tudósítójától.) Tegnap délután a város jogügyi, pénz­ügyi és építkezési szakosztályai együttes ülést tartottak, ameijjgn a tagok igen jelentékeny számban jöttek* össze. Különösen az uj tagok vonultak föl, míg a régiek közül a legtöbben — ugy látszik — ezután sem tanúsítanak több érdeklődést a város dolgai iránt akkor, ha va­lamelyes érdekeltség nenr liizi őket a tárgyalás alá kerülő dolgokhoz. Rosszul teszik pedig ezek a választmányi tagok, hogy nem mutatnak ér­dél; iődóst a városi dolgok iránt, mert a város­nak olyan uj korszaka következik, amikor mindenkinek a munkájára nagy szükségo van a városnak. Annál nagyobb érdeklődéssel for dúltak az ügyek felé a megjelentek, akik min­den kérdésben sok szeretettel, megértéssel, alapossággal és a dolgok mélyére hatolásávaí foglalkoztak a legkisebb dolog felé is. Ugy lát­szik a tegnapi gyűlésből, hogy ezek az előké­szítő munkaiatok, amelyen a legtöbb városi ügy sorsa dől el, az ezelőttieknél több gond dal folynak le majd és a városi tanács meg az előkészítő szakosztályok között olyan meg értő és harmonikus munka indul meg, ami­lyenre az elkövetkezendő nagy alkotásoknál ennek a városnak valóban szüksége van. A tegnapi ülésen elnökölt először Benes Kálmán dr. polgármester, akit a szakosztályok fölötte melegen fogadtak és aki biztos kézzel, a legkorrektebb szabályszerűséggel vezette „a tanácskozást es aki a dolgok teljes ismeretével adta meg a íölvilágositásokat. A kisteremben délután uégy órakor nyitotta meg az együttes ülést a pelgármester, aki első elnöklése alkal­mával hálájának és köszönetének adott kifeje­zést a szemelye iránt megnyilvánult bizalo­mért, igéri, hogy mindig legjobb tudása ós igyekezete szerint vezeti a város dolgait, min­dig a közérdek irányítja munkáját, amelyhez a szakosztályok segítségét kéri. Meleg él enzés követte a polgármester szavait, majd a tárgy­sorozatra tértek át. Kisebb érdekességü, de a város belső életében jelentős dogok alapos megvitatása utun Oltványi Ödön föj'egyző ismertette a Nyír­egyházi Villamossági Részvénytársaság kérel­mét, amelyben az áramszolgáltatási dijak föl­emelését kéri. A kérelem megindokolásában hosszan fejti ki a villamos társaság az anyag­árak óriási emelkedését, a üzemköltségek megnövekedését, a szénmizériákkal járó költ­ségtöbbletet, a gépek nagymérvű rongálódását és a bevételeknek az üzemszünetelésből folyó nagy csökkenését. Rámutat az indokolás arra, hogy az ország legtöbb varosában a nyíregy­házinál jóval magasabb az áramszolgáltatás dija és hogy a társaság csupán azért állott elő evvel a kérelemmel, mert a mai áramszol­gáltatási dijak mellett a szó szoros értelmében gazdasági válságba kerülne a társaság. Az emelest a következő aranyban kéri a villamOűtársaság: a magánvilágitási fogyasztása 100 wattoránként nyolcról tizenkettőre, a városi jéggyár erőátviteli fogyasztására 1 6 fillérről két fillérre, a városi középületek világításánál 5'2 fillérről hét fillérre kérik az emelést. Bencs Klrnan dr polgármester ismertette azután, hogy a legutóbbi emelést megengedő határozat ellen beadott fölebbezéseket elutasí­totta a miniszter, illetve a közigazgatási bíró­ság, rnajd hosszú és alapos vita iadult meg, a melyben Kgáefe. Sándor, Murányi Lá«zló dr., Hotvmann Mihály, Hoffmann Mér dr, Vietorisz József ár, Énekes János. Bernstein Béla dr. és Krómy Károly dr vettek reszt. A polgár­mester és Oltványi Ödön főjegyző felvilágosítá­sai útán a szakosztályok egyhangúlag hozzájá­rultak a viszonyok által indokolt emeléshez és ebben az értelemben tesznek javaslatot a hol­napi közgyűlésnek. Béremelés iránti kérelmeket intézett cl ezután sok jóakarattal az együttes ülés, amoíy néhány bérleti ügy letárgyalása után este fal hétker ért véget. Elé lesz a színház? Randelkezsk ez elíspán a szabolcsi DIADáL mOX0Q Szerda - Csütörtök A színházi herceg Vígjáték 3 felvonásban. jj £Ufaulasok fel 6, fel 9 § VsÉftrr;-.)' .iéjut&n 4. fé! 6, este 7 és fél 9. 'ji-s.^-/^Ti iim—i MlWtiHllinl Előfizetési árak november 1-től: Egész ívre 32 korona, Félévre 18 korona, Negyedévre 8 korona Egyes száin ára 10 fillér. JPatek dr. nyilatkozata Myirsgybáts, január 24. (A Nyirvidék tudósítójától.) A napokban közöltük ifj. Wlassits Gyula bárónak, az országos szinészeti felügyelőnek nyilatkozatát a nyíregyházi színház kérdésében. Ez a nyilatkozat avval a fölebbezéssel foglal­kozik, amelyet Patek Béla dr. színigazgató adott be a városnak a fölmondást kimondó határo­zata ellen. Kérdést intéztünk az eddigi nyíregy­házi színigazgatóhoz, hogy mi a megjegyzése a szifiészeti felügyelő nyilatkozatára és Patek Béla dr. ma a következő levelet küldte hozzánk : Tekintetes Szerkesztőség ! Megtisztelő felszólításukra, hogy az orszá­gos szinészeti felügyelő ur nyilatkozatával szemben elfoglalt álláspontomat a tengeri kig^vá fejlődött szioházkérdésben körvonalozzám, sietek a következőket kijelenteni: Őméltósága szigonyán a tárgyi igazságot tartja szem előtt és igy nyilatkozatának minden szava fedi az én álláspontomat is. Az általa hangsúlyozott „méltányossági" szemponton kívül azonban szerény jogi véleményem szerint döntő súllyal esik a mérlegbe még három körülmény: 1., hogy a szinügyi bizottság, mint a működésemre egyedül hivatott biráló-fórum nem kívánta a felmondási jog gyakorlását ; 2., hogy az egész országban a háború négy esztendője alatt egyedül és példátlanul áll a nyíregyházi elbánás, pedig talán akadnak rosszabb igazgatók is és rosszabb társulatok is ; 3., hogy a háború nehézségei megkövete­lik, hogy már szeptemberben elkezdjem a tav szi idény előkészületeit és befektetéseit nem várva a decemberi felmondásra (már a 2., pont fenti indokai al&pján sem) és én — mint Őméltósága is leszögezte — ezt meg is tettem Ismétlem, tény az, hogy a miniszteri koncesszió mellé helyhatósági engedély is keli, de tény az is, hogy az adott körülmények közt akkor, ha helyhatósági engedélyt nem kapok, a várossal szemoen akkor, ha a koncesszióm valamelyik városában más színigazgató is kap kormányengedélyt, az állammal szemben igé­nyeim lehetnek A felmondási jog gyakorlása természe­tessé teszi, hogy egy esetleges pályázaton részt már nem vehetek, mert azt azért hirdeti a vá­ros, hogy nálam jobb igazgatót és az enyém­nél jobb társulatot, mindenekfelett pedig a kö­zönségnek nagyobb megbecsülését biztosítsa. Vederemo! Soraim szíves közléséért hálás kö­szönetet mondva, maradok Önöknek és 'a ked­ves nyíregyházi közönségnek mindenkor igaz tisztelőjük Győr, 1918. január 23. D<-. Patí k Béla. A város intézőköreinek egyébként az az álláspontjuk, hogy megvárják, mig a váro3 ha­tározatát a vármegye is elbírálja és ha másod­fokon a Patek dr. főlebbez* sének mellőzésével jóváhagyják a város határozatát, akkor gon­dolkodni fognak a nyíregyházi szinházi szezon biztosításáról. földei KöiHfii Nyíregyháza, jjnuűr 24. (A. Nyirvidék ludósit&jáMt) Ismertettük tegnap Mezőssy Béla dr. főld­mivelésügyi miniszter nagyjelentőségű rendele­tét, amelyben rámutatott azokra á tennivalókra, amelyekkel a helyi hatóságok biztosítani tud­ják a földek megművelését és amely rendelet­ben a legnagyobb segítséget biztosit a minisz­ter ennél a kérdésnél a hatóságoknak. Mikecz Dezső udvari tanácsos, alispán, ezek alapján most az itt következő rendeletet bocsátotta ki ugy a városhoz, mint a járási fő­szolgabirákhoz és községi elöljáróságokhoz A ni. kir. földmivelésügyi miniszter untak a folyó évi gazdasági munkák biz­tosítása tárgyában! rendeletét másolatban kiadom azzal hogy maga a rendelet oly vi­lágos és oly alapossággal reá mulat mind­azon eszközökre, melyekkel a gazdasági munkák akadálytalan végzése biztositha­tó. hogy ahhoz az alantiaknál bővebb ren­delkezési részemről kiadni szükségesnek nem látom. A községi elöljáróságoknak a gazdasá­gi intéző bizottságok elnökeinek, továb­bá a rendelet alapján főszolgabíró — pol­gármester — urak által azonnal kineve­zendő hivatott munkavezetők kötelessége a gazdasági munkák végzésének, az őster­melők és családtagjainak, az e cimen fel­menteiteknek állandó ellenőrzése és az észlelt mulasztások, hiányoknak azonnali bejelentése a főszolgabíró illetve a pol­gármester urakhoz, kiknek a rendeletben adott felhatalmazás alapján kötelességük azonnal intézkedni és a gazdasági munkák menetét a legszigorúbb eszközök felhasz­nálásával is biztosítani. Az elöljáróságok­nak. intéző bizottságok elnökeinek, kiren­delt munkavezetőknek mindent el kell kö­vetni. hogy minél nagyobb terület hasz­nál tassék. A községek belterületén vagy ahhoz közei, némelyik község birtokos­sága is rendelkezhetik oly földterülettel, mely a mult években is parlagon heveri, ily területeket szegényebb sorsú hadbavo­nultak családtagjainak lehetőleg díjmen­tesen vagv jutányos árban részben kell művelésre kiadni. Több vásártartó községben a vásártér területe sem használtatik fel a háború íilalt egészen vásárok alkalmával, azokban a községekben és a vásárok tartására csak a múlhatatlanul szükséges terület volna meghagyandó és a többi rész bérért, vagy részért szintén kiadandó. A községi és birtokossági közlegelők sem használtatnak ki mindenütt teljésen, a legeltetésnél nélkülözhető résznek hasz­nosítása a földmivelésügyi miniszter ür utján kérhető. Fenti területeknek müvelés alá véte­le közélelmezésünk biztosítását nagy mér­tékben előmozdítaná és sok szegény csa­ládnak biztosithatná a mindennapi ke­nyeret. Elrendelem e rendelet vétele után. legkésőbb február hó l-ig a tavaszi mun­kák biztosítása tárgyában tartandó járá­si értekezlet megtartását, melyre nemcsak az illetékes elöljáróságok, intéző bizottsá­gok elnökei, kirendelt munkavezetők, dc a járáf más értelmes gyakorlati tapaszta­lattal biró gazdái is meghívandók. Ezen értekezleten felvett jegyzőkönyv nemkü­lönben a kiadott rendelet másolata, a ki­jelölt munkavezetőkről készített jegyzék részletes jelentéssel hivatalomnak a fő­szolgabirák — polgármester — által feb­ruár hó 5-ig lesz beterjesztendő.

Next

/
Thumbnails
Contents