Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)
1918-01-20 / 17. szám
J#ÍR¥XDÉK 1918. január 20. A háborús közélelmezés A Nyírvidék számára irta: Dr. NAGY FERENC államtitkár. Németországban az első árinakszimálás 1914. októberében történt, Magyarországon egy hónappal később. A makszimálást a közönség kezdetben nagy reménnyel várta, mert abban a hitben élt, hogy ezzel megszabadul kiuzsorázóitól, a rendelet ugyanis kimondotta, hogy aki a makszimálfs árakat túllépi, akár eladás, akár vásárlásnál, az szigorúan büntettetik, De később be keltett látni a fogyasztóknak, hogy a makszimálás még nem nyújt kellő védelmet, mert az emberi kapzsiság a legkülönbözőbb módokon megkerüli a rendeletet. Az élet rákényszeríti a fogyasztót, hogy titokban többet fizessen egyik-másik legszükségesebb élelmicikkért, amely a makszimálás íoiytán vagy teljesen eltűnt a forgalomból, vagy amelynél lehetetlen volt a teljes szükséglethez törvényes alapon hozzájutni Igy a makszimális árból minimális ár lett, amolynél mindenki többet fizetett. Mindezek dacára annak, aki mélyebben foglalkozik ezzel a kérdéssel látnia kell, hogy a makszimálásra feltétlenül szükség van, mert amely cikkekre ez nem történik meg, ott az árak emelkedésének egyáltalában nincs határa. Az egye3 cikkek árának a makszimálása a fogyasztóknak csak akkor nyújt védelmet és csak abban az esetben bir reájuk nézve értékkel, hogyha a közélelmezési intézkedéseknek' láncszemét kcpezi. Erre azonban a hatóságok csak későn jöttek rá, mert senki sem gondolta, hogy a háboiu oly hosszú ideig fog tartani Az idők folyamán egymásután makszimálták egyes cikkek árát anélkül, hogy az árak összességében az összhang meg lett volna. Igy a legnagyobb igazságtalanságok és aránytalanságok állottak elő, még a mindenben oíy rendszeres Németországban is. Mikor az államhatalom és a mindenben legsúlyosabban érintett fogyasztóközönség látta azt, hogy a makszimálás nem oltalom, miután inakszimális árakon az árut megkapni nem lehet és minden tapasztalat amellett szól, hogy amelyik árut makszimálták, de tovább nem mentek az intézkedésekben, az eltűnt a piacról és különösen a legitim kereskedésből, akkor kezdődött a rekvizició, hogy a termelőtől az árut összeszedje, nyilvános forgalomba hozza és igy juttassa a fogyasztóknoz. A rekvizició- célja elsősorban az, hogy felkutassa és összegyűjtse az árukat. Az áruk összegyűjtésének gyorsan és rendszeresen kell történnie, mert ennek hiánya folytán az áru a romlás veszélyének van kitéve és ha nem történik gyorsan a lefoglalás, akkor az eredmény meddő, mert a késedelem és a rendszertelenség a cikkek megromlását vonja maga után. Még különösebben nehézzé válik az árak kezelése, raktározása, szétosztása és csakha-' mar azt érezte az államhatalom, hogy ezt a feladatot csak külön szervezetek végezhetik. Így állott elő annak a szüksége, hogy központok létesüljenek. A központok őse Hamburgban született meg, Reichseinkauf néven, a világháború első hónapjában. Alig négy hónapi működés után Berlinbe költözött, ahol rövidesen a ma is fennálló Zentraleinkaufsgesellsehaft korlátolt felelősségű társasággá alakult át Nálunk az első központ, a Haditermény R-T., csak 1915 junius 26 án alakult meg A háború három éve alatt a központok rend kivül elszaporodtak az összes államokban, igy Németországban a számuk körülbelül 140, nálunk 53, ebből 16 központ közélelmezési jelentőségű. Ezeknek a központoknak különösen népszerűtlen szerep jutott. Ha elég áru volna, akkor ezekre nem lenne szükség. A közponioK működését a közönség határozott ellenszenvvel kiséri és a közönségben az a nézet keletkezett, hogy mihelyst egy ujabb központ alakul, azonnal nem lesz áru, holott a sorrend fordított: a központot akkor létesítjük, mikor valamely árunál zavarok, nehézségek álltakelő és a központoknak kell a fogyasztás egyensúlyát biztositaniok. Nincs annyi áru ugyanis, amennyit egyenletes, igazságos és arányos elosztás szerint minden fogyasztó igényel, de mivel legalább a részleges kielégítés mégis szükséges, a központokra szükség van és igy a közvélemény téves a központok szerepét illetően. Elrettentő tapasztalatok állnak rendelkezésünkre arról, hogy milyen lenne a helyzet, ha a háborús gazdaságban központok nélkül akarjuk az árut a fogyasztókhoz juttatni. Az idén a kormányrendelet megadta a lehetőséget arra, hogy gabonaszükségletüket bizonyos körzetben a fogyasztók maguk vásárolhassák, tudjuk, hogy milyen árat "fizettek a fogyasztók a gabonáért: 80—100 koronát métermázsánként. Egy másik kormányrendelet értelmében a közönség a központ elkerülésével vásárolhatott burgonyát, az igy vásárolt burgonya ára 40—50 korona volt métermázsánként, mig a központ által forgalomba hozott burgonya 22—24 koronára volt makszimálva. Ha P tapasztalatokat tekintjük, látjuk, hogy a központokra mégis csak szükség van és amikor azt mondjuk, hogy a központ szükséges rossz, akkor nemcsak a rosszra kell gondolnunk, hanem a szükséges szóra is. Az adott viszonyok és lehetőségek figyelembe vételével a központok is a nagy háborús célokat szolgálják és jelentőségük igen nagy. DIADá IJ* Péntek—Szombat—Vasárnap | HARRY PIÉL nagyszabású mestermüve | I Hl K Ki . . _ _ Detektivtöiténet 4 felvonásban. L gtóaáásOK fél 0, M » $ Vaaarncp délután 4, fél 6, este 7 és fél 9. eiiiiiiiafiiiiiiiiis ™ V ÁROSI SZÍ NHÁZ - MOZGÓ, * Péntek—Szombat—Vasárnap gj. GÓTII SÁNDOR FELLÉPÉSÉVEL m nz anyaszív Filmregény 4 részben. vv iiiliiiiiiiiüliiS m 582 m Ezüst-éremmel és díszoklevéllel kitüntetve GABULYAMIHÁLYjj vlllanyerdre berendezett ruhafestő, vegytisztító, gőzinosó és pllssérozó intézete t. Nyíregyháza, Vay Adém-u. 18 Telefon 248 Is — [€ Ruhákat vegyileg tisztit. Gyászruhékat g 12 óra alatt fsat. tj-j Többféle nagyságban álló jgjj ésfekvő plÍ8Sék©tl-2ór@ísÍBtt pllsséroz Az uj ügyvédi díjszabás megjeleni és kapható kiadóhivatalunkban. Ára 4 K. Kik vásárolhatnak sertést Szabolcsvármegye területén Nincsen szabad sertésforgalom Budapest, január 10. (Fővárosi munkatársunktól) Nemrég informáltam már a Nyirvidék olvasóit arról a szabolcsi gazdaközönségót közelről érdeklő változásról, amely a sertésforgalom terén egyrészt az idevonatkozó kormányrendeletek kibocsájtásával, másrészt áz Országos Sertésforgalmi Iroda felállításával bekövetkezett. Eme tudósításom ldégészitéscül közölhetem most azt az információmat is, hogy az Országos Sertéslbrgalmi Iroda a Szabolcs területén átvételre kerülő sertések vásárlása ügyében szerződést kötött már a kijelölt bizományossal és ennek következtében Szabolcsvármegye területén kizárólag ez a bizományos cég, illetve e bizományos albizományosai várárolhatnak sertéseket Értesüléseim szerint Szabolcsvátmo.gyében csak a debreceni Közgazdasági Bank és Váltóüzlet r. t. vásárolhat sertéseket, mert e megyére ez a cég lett az Országos Sertésforgalmi Iroda föbizamányosa. A bizományosok szigora eljárási utasítást kaptak az Országos Sertésforgalmi Irodától és kötelesek ez utasítások értelmében eljárni. Eszerint minden bizományos kizárólag abban a körzetben fejthet ki működést, amelyet részére megállapítottak. A sertéstulajdonosok viszont másnak nem is adhatnak el. A bizományosok utasítást kaptak, hogy levágás céljából csak olyan sertéseket vehetnek át, amelyek leszurásra és zsirnyerésre alkalmasak. További intézkedésig csak kilencven kilogrammnál nehezebb sertést lehet átvenni, a takarmányhiány folytán önként felajánlott, do kilencven kilogrammnál könnyebb sertéseket a bizományosok csak a központ utasítása esetén vehetik át Ezeket a sertéseket hizlalásba adják. A bizományosokat utasították arra, hogy lehetőleg önkéntes felajánlás folytán szabad kézből vásároljadak, a rekvirálásra C3ak az esetben kerül a sor, ha az önkéntes felajánlás folytán nem jut elegendő áru a közfogyasztásnak. Illetékes helyen megkértek arra, figyelmeztessem Szabolcsvármegye gazdaközönségét, hogy jelenleg minden hízott sertés az Országos Közélelmezési Hivatal rendelkezése alatt áll, szabad forgalom tárgyát egyetlen sertés sem képezi, senkinek, se városoknak, se községeknek, so henteseknek nincs jogu'r az Országos Közélelmezési Hivatal engedélye nélkül sertést vásárolni. Ezért mindenki leghelyesebben cselekszik, ha sertéseit önként felajánlja és ilyen önkéntes felajánlás esetén még azt sem büntetik meg, aki engedély nélkül hizlalt. Az érvenyben levő rendeletek szerint sertést szállítani senkinek nincsen joga, a szabad sertésforgalom az egész, ország területén megszűnt. Érdekes uj intézkedés az is, hogy az eltitkolt készlelek kfoglalása esetén az Országos Sertésforgalmi iroda mindig kérni fogja az Országos Közélelmezési Hivatalt arra, hogy ha az igy rekvirált zsír-, vagy szalonnamennyiség az öt métermázsát nem haladja meg, akkor az a helyi fogyasztás céljaira átengedtessék, Paál Jób. •= • A legjobb keztyük és fűzők, sérvkötők, . haskötők, suspensor, egyenestartók, mérték szerint Í3 készíttethetők BLUMBERG JÓZSEF kötszerésznél Nyíregyházán. Illatszer, szappan fényképező cikkek és vízmentes gummiköpenyegek nagy raktára =•
