Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-19 / 16. szám

JSCyírvidék A szabolcsi szeszfőzők burgonyája a képviselőház előtt Fényes László Interpellálja a miniszterelnököt Mikecz Dezső rendelkezése érdekében Budapest, január 48 (A Nyirvidék udóeitójától ) A képviselőház tegnap esti ülésén interpellált Fényes László a szegények burgonyája érdekében. Ebben az interpellációban, amelynek megtételére a nyír* egyházi választók kérték föl képviselőjüket, rámutatott Fényes László, hogy a mezó'gazdasági szeszgyárak a fogyasztók elől vonják el a burgonyát, amelyből szeszt főznek akkor, amikor máris ínségben van az ország. Evvel kapcsolatban a képviselőház ülésén rámutatott Fényes László a szabolcsi alispánnak arra a helyes intézkedésére, hogy Szabolcsvármegye 57 szeszgyárában beállította az alispán a burgonyának szeszfőzésre való fölhasználását és azt követelte Fényes a miniszterelnöktől, hogy hagyja helyben Mikecz Dezső szabolcsi alispánnak ezt a helyes, emberséges és közérdekű rendelkezését. Az interpelláció, amelyet alább ismertetünk, eredménnyel járt és a miniszterelnök kijelentette, hogy addig is, mig véglegesen intézkedik, a szeszgyárak burgonyájának ötven százalékát igénybe veszi közfogyasztásra. Fényes László: A magyar burgonyatermés az idén katasztrofálisan rossz volt. összesen 28 millió métermázsa burgonya termett csak az országban. Mivel a következő évre egy millió hold földet kell bevetni burgonyával, és erre 9 millió métermázsa burgonya kell, a tulajdonképen fölhasználható termés csak 19 millió mázsa, tiz millió őstermeléssel foglalkozó lakosság részére kell fejenkint csak egy métermázsájával számítva tiz millió méter ázsa. A fentmaradó kilenc millió métermázsa burgonyából kellene azután ellátni az ország másik tiz milliónyi lakosságát, valamint az I. számú hadsereget is Ezenkívül bizonyos, meglehetősen nagy százalékot kell számitani rothadásra, fagyásra, ugy, hogy a fentmaradó mennyiségből szeszfőzésre nem lett volna szabad burgonyát fölhasználni. Ennek dacára a kormány, bár bizonyos korlátok között, megengedte a burgonyából való szeszfőzést. A 33100. számú miniszterelnöki rendelet, amely a burgonya forgalmát szabályozza, a szesz főzést a löldmivelésügyi és a közélelmezési miniszter együttes engedélyéhez kötötte, meg pedig oly képen, hogy a burgonyából való szeszfőzésre ebben az évben az 1913—14. évi kontinensnek csak 25 százalékát szabad fölhasználni. Miután köztudomásu, hogy milyen rossz burgonyatermésünk volt, bizton remélhettük. hogy a burgonya szesz fő zésre nem fognak engedélyt kiadni. Ezzel szemben nemcsak az engedélyezett 25% kontingenst adták meg, sőt i Szepes és Sáros vármegyékben, ahol igen tekintélyes a szeszfőzdék száma, a pénz ügyminiszter hozzájárulásával a 25°/o ot az 1910—11. évi rekord termés után állapítottak meg, amely a mostani termés mintegy 70%-ának felel meg. Szabolcs vármegye alispáuja legutóbb rendeletet kapott, hogy 300,000 mm. burgonyát tartozik Szabolcsból beszolgáltatni. Szabolcs vármegye alispánja veszélyeztetve látta a közellátás biztosságát, sőt még vetőmag sem maradt volna Szabolcsban, ha ezt a burgonyamennyiséget beszolgáltatják és igen helyesen ugy intézkedett, hogy a vármegyében levő 57 szeszfőzdében a gyártást beszüntette és erről jelentést tett a pénzügyminiszternek. Kérdem a miniszterelnök, mint pénzügyminiszter urat, hogy miért engedélyezte a rossz termés dacára a burgo nyának szeszgyártásra való fölhasználását és hajlandó-e a szabolcsi alispán igen helyes intézkedését és fölterjesztését magáévá tenni. Wekerle azonnal válaszolt az interpellációra és kijelentette, hogy a burgonyából való szeszfőzést bizonyos mértékben az telte szükségessé, hogy egyes gazdaságokban a marhaállomány elpusztult volna, ha nem engedélyezik a szeszfőzést és ilyképen nem biztosítják a marháknak a moslékot. A szabolcsi alispán jelentésére vonatkozólag kijelentette, hogy amint az beérkezik, megfogja vizsgálni és biztosítja a házat, hogy a legnagyobb mértékben korlátozni fogja a szeszfőzést. A ház a miniszterelnök válaszát tudomásul vette, majd az ülés után Wekerle közölte Fényessel, ';ogy szándéka a mostani szeszfőzést ujabb 50 százalékkal korlátozni. O Péntek - Szombat—Vasárnap HARRY PIEL nagyszabású mestermüve 1 Detektivtörténet 4 felvonásban. Előadások fél 6, tel 9. | Vasárnap délután 4, fél 6, este 7 és fél 9. Ü11181113 iililii ®® VÁROSI SZÍNHÁZ - MOZGÓ. ra Péntek—Szombat—Vasárnap " ^f « GÓTH SÁNDOR FELLÉPÉSÉVEL íSS K3 áSS fiz anyasziv Filmregény 4 részben. Bsgaaesitifianssss b a $ Elcserélném 1918. január 19. mely két szobából és megfelelő mellékhelyiségekből áll, a belvárosban ugyanilyen, vagy kisebb lakással. Cim a kiadóhivatalban. 116—5 A fiatalkorú bűnösök megmentése Értekezlet a törvényszéken Nyíregyháza, január 18. {A Nyirvidék tudósítójától) Megírta a Nyirvidék, hogy az az igazságügyminiszter rendeletet intézett a nyíregyházi törvényszék elnökéhez, akit fölszólít arra, hogy a háború alatt züllésnek indult fiatalkorúak fokozottabb gondozásban részesitendök és evégett a patronázs működés újra teljes erővel felelevenítendő. Különösen hangsúlyozza a rendelet azt, hogy a fiatalkorúak megmentésére társadalmi uton menhely létesítendő, ahol a bűnös fiatalkorúakat elhelyeznék. Krasznay Sándor, a fiatalkornak birája ebben az ügyben a napokban a törvényszéken értekezletre hivta egybe a nyíregyházi jótékonysági egyesületek vezetőit, hogy megbeszélje velük a létesítendő menhely ügyét. Az értekezleten a következők vettek részt: Szakolczay Lajos kir törvényszéki elnök, Krasznay Sándor a fiatalkorúak birája, a Szociális miszszió társulat részéről Mikecz Dezsőné, Énekes János és Wilt György dr., a nőegylet részőrő! dr. Korányi Endréné, az izr. nőegylet részéről dr. Flegmann Jenőné, a leányegylet részéről Kégly Szeréna és Klár Berta, a feminista egyesület részéről dr. Márkus Jenőné, a patronázs egylet részéről Várallyay Ferenc, Márkus Jenő és dr. HGÍfmann Mihájy. Az igazságügyminiszter rendeletét Krasznay Sácdor ismertette, majd magvas beszédben Énekes János fejtette ki azokat az okokat, amelyek szükségessé tennék egy menhely sürgős felállítását. A mai viszonyok mellett azonban ez teljesen lehetetlen, éppen ezért célszerűbbnek látszik az a megoldás, hogy a gondozásra szorult fiatalkorúakat megbízható családoknál helyezzék el és mindaddig ott tartsák, — természetesen a legszigorúbb felügyelet alatt — mig azt a fiatalkorú érdeke, vagy a bíróság ugy kivánja. Ugy gondolja megoldani a dolgot, hogy ezeket a családokat a nyíregyházi jótékony egyesületek jelölnék ki és mivel a gondozásért, illetve felügyeletért az igazságügyi kormány mérsékelt díjazást is kész adni, könynyü lesz megfelelő családokat találni. A menhely természetesen alkalmas időben fölöllitandó. Márkus Jenő dr, ugy látja, hogy a menhelyet nemsokára föllehet állítani, ha egyelőre bérelt lakásban is. Hoffmann Mihály nem tartja szerencsés megoldásnak a családoknál való olhelyezést és nem is hiszi, hogy erre vállalkozó családok akadnának Kívánatosnak tartja a menhely mielőbbi fölállítását. Mikecz Dezsőné azt hangsúlyozza, hogy foghazban való elhelyezés megbélyegző és a lehetőség szerint ezért kell családoknál elhelyezni a bűnös fiatalkorút. Miután Krasznay Sándor adott több kérdésre fölvilágosítást, Szakolczay Lajos szólalt föl Közli, hogy tudomása szerint a menhelyek létesítése iránt a gyermekvédő liga is érdeklődik és minden fölállított menhelyt anyagi támogatásban részesít. Bizik benne, hogy egyházi jótékony egyletek segítségével szép eredményt fognak elérni. Több fölszólalás után határozatilag kimondották, hogy társadalmi és egyesületi uton a legsürgősebbnek tartják egy menhely (elállítását, addig azonban, amig a háborús viszonyok ezt lehetővé teszik, megfelelő díjazás mellett családoknál igyekeznek elhelyezni a fiatalkorú bünösöktt. Fontos gazdáknak, iparosoknak, kereskedőknek, hogy a reájuk vonatkozó hatósági rendeleteket ideje korán és egész terjedelemben eredeti szövegben megismerjék. Ezt csak ugy érhetik cl, ha előfizetnek a Nyírvidék) kiadóhivatalában «Szabolcsvármegye Hivatalos Lapjá»-ra, havi 2 koronával.