Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-13 / 11. szám

t\]?E 1918. január 18. poi kell majd adni. Valószínű, hogy a póiUsteknél lévő fölhalmozott ruhák nincsenek már meg kellő számban, ugy, hogy vagy" készpénzben, vagy nyersanyagban kell majd ;i katonai ldncsáruak kártérítést adni. Bizonyosnak láíszik azonban az is, hogy a drágaság még a leszerelés idején is olyan nagy fokú lesz. hogy készpénzmegtérítés ellenében alig lehet majd polgári ruhát vásárolni a háborúból hazatérő leszerelt katonáknak. Talán segít a helyzeten a katonai kincstárnak az a tervbevett intézkedése, amellyel a legénységnek a leszerelés után*hat heti zsoldot és étkezési pénzt utal ki. Minden bizonnyal gondoskodás történik e tekintetben majd a tisztekről is, hiszen ezek nagyrésze szintén olyan sorba jutott, hogy társadalmi állásának megfelelően aligha tudja majd magát felruházni. A terv az. hogy a leszerelt tiszteknek legalább hat havi fizetési és öt-hatszáz korona polgári ruházati segélyt adnak. A tiszteknél fontos és lényegbevágó kérdés a véglegesítés ügye is. A hadvezetőség a liszteket, különösen a 20—2(i éves fiatal liszteket felfogja szólilani, hogy lépjenek be a hadseregbe. A tisztek előtt igen szép karrier áll, gyönyörű pálya kínálkozik a részükre. A ténylegesiléshez azért is kedvet fognak majd kapni a tisztek, mert a háború után lényegesen javitaui fogják a tiszti fizetéseket. A leszerelési rendelet részletesen fölvilágosítja majd az ifjú liszteket mindama kedvezményekről és előnyökről. amelyeket nfckik a katonai pálya nyuj I. Változtatnak a lisztek • házassági óvadékának mai rendszerén is. A mostani óriási kauciói megszüntetik és helyébe rangra való tekintet nélkül egységes rendszert lépteinek Hír szerint egyformán 0000 korona lesz a nős lisztek házassági óvadéka. A teljes leszerelésig a tartalékos századosokká és népfölkelő századosokká kinevezett főhadnagyok ragjukat megtartják és továbbra is katonai szolgálatot teljesítenek. Ezeket a századosokat felkéri a hadvezetőség arra is. hogy lehetőleg legalább három évig maradjanak meg még még a katonaság szolgálatában. Paái Jóh. A villamosvüáQlíás bajairól nyilatkozik az igazgató Nyíregyháza, január i?. (A iVytmcféfc IndáS'-íójátáii A nyíregyházi villamostelep hónapok óta nagy zavarokkal küzd és Nyíregyházán igen nagy az áramszolgáltatás. Az utóbbi napokban ugyan némi enyhülés állott be, do a baj még távolról sem múlott el. Eiseie Gusztávhoz, a villamostársaság igazgatójához lordultunk fölvilágitásért, aki a közönséget a vülatHOSvilágitási zavarokról, azok okairól és e zavarok kiküszöbölésének lehetőségeiről, módozatairól a következőkben tájékoztatja: Mindent megelőzőleg ki akarjuk emelni, a közönség érdekeivel az energia szolgáltatást illetőleg a mi érdekeink teljesen megegyeznek teljes tudatában vagyunk annak, hogy mi vagyunk a közönségért és nem fordítva lila általánoson ismert tényt nem kell különösen bizonyítanunk, igy tehát csak arra mutatunk rá, hogy az energia szolgáltatás szünetelése vagy csökkentése minket mint részvénytársaságot e legérzékenyebb oldalunkon érint, mert a mai viszonyok mellett a nap legnagyobb részébon elesünk az energia szolgái tatásból származó bevételeinktől. Már pedig . ha egy részvénytársaság bevételei folytonosan csökkenünk, annak működése idővel teljesen megbénulhat. A nagy közönséggel közös legfőbb érdekünk e rövid megemlítése után rátérünk a kényszerű üzemkorlátozás és egyéb világítási bajok okainak megvilágítására. Ugy véljük, általánosan tudott dolog az, hogy minden bajok eredő oka a szénhiány és a szállított szén rosszminösége. Áramfejlesztő telepünknek békében és a háború első két évében a jelenleginél nagyobb áramtermelés mellett naponként átlag 30 tonna szénre volt szüksége, bogy a teljes üzemet fentarthassa, Ma ott állunk, hogy az előbb említett időkhöz mérten sokkal kisebb áramtermelés mellett és napi 9 órai üzem j mellett 40 tonna szénre van szükségünk naponta. A napi szénmennyiség emelkedése — mely a nagy üzemkorlátozás dacára beállott ~ a szállított szén rossz minőségére vezet hetö vissza. Az utóbbi nyolc hónapban a szállított szénben nagy mennyiségű követ, "a téli hóna- j pókban pedig hóval kevert anyagot kapunk. í Természetesen ez anyagokkal nem lehet kazánt íüteni. A muít év december haviban és még most is 60 százalék eléghctetlen anyagot kapunk a szénben, mely természetesen mint széns állítmány szerepei. Hogy számszerű példával éljünk : e hó nyolcadikán elfütöttünk délután 3 órától éjfélig 372 q. szenet és a ka«án alul tsihuztunk 204 q hamut és salakot Az eredmény tehát az, hogy az utóbbi időben megkapjuk ugyan a ázénbizotfs'ág által részünkre kiutalt napi mennyiség legnagyobb részét, de e mennyiségnek cca 60 százaléka c-1 nem égethető, tehát kényszerítve vagyunk az üzem korlátozására. E rossz minőségű' szén a bányák redukált termelése miatt kerül forgalomba Mint magán uton értesültünk a bányák ma békebeli termelésüknek csak 50 százalékát, képesek kibányászni, mert a munkások a rossz élelmezés miatt teljesen elcsigáződtak cs nem képesek ugy dolgozni, mint az előtt. Hogy azonban a bányák a követelményeknek még legalább némiképpen megfeleljenek, az ez előtt félre dobott fekü és fedükőzeteket is belekeverik a jó szénbe. tnUerbei <?s« Van azonban a rossz szénnek egy másik kellemetlen következménye is. A szénből e^ak a nagyobb darab köveket szedhetjük ki a kazánba va ó adagolás előtt, az apróbb darabokmind benne maradnak. A szénnek ugy ié igen kis fütő értéke van, e kis fütő értékből pedig a bent maradt kődarabok felmelegítésük áltai még elvesznek. Ily kis fűtőértékű szénnel kell .most a kényszerű üzemkorlátozás következtében beállt nagy terhelés m'illett a kazánoknak a gőzgépet gőzzel ellátni. Mert. habár áramtermelésünk az üzemkorlátozás, következteben csökkent, azért gépeink megterhelése növekedett. Kz könnyen megérthető, ha tekintetbe vesszük liogy teljes napi üzem mellett az ipari célokra felhasznált energiát rendesen napvdágnál vették igénybe, most pedig iparosaink kényszerülve vannak akkor dolgozni gépeikkel, mikor áram van, tehát a világítási időszakban Igy gépeink ós kazánjaink a legnagyobb mértékben nh'g vannak terhelve. De a rossz szén nel képtelenek vagyunk teljes nysmás mellett a szükséges mennyiségű gőzt előállítani, tehát a góz nyomása csökken. Gépeink és kazánjaink 12 légkör nyomású gőzre vannak méretezve iizaz a gépék ily nyomású gőz mellett képesek a szükséges teljes lóerőszámot leadni. A rossz szén következtében — mint em liteítük - a gőz nyomása csökken az emiitett 12 légkörnyomás helyett 3 atmoszféráig (légkörnyomásig). Bele kellett már abba is törődnünk,' hopy gépeink épségének veszélyeztatése mellett állandóan 4, 5 légkkörnyomásu gőzzel dolgozzunk, a J&gjnbb esetben. Hogy ily viszonyok mellett nem lebetseges a kellő feszültsegü áramot előállítani azt, azt hisszük a nagyközönség le«laiku-abb tagjának sem kell bővebben magyaráznunk, mert, hogy egyszerű példával éljünk, ha az ember nem eszik annyit, vagy oly minőségűt, hogy teljes erejében megmaradjon, akkor nem képes normális nagyságú munkát végezni. Hogy pedig ily viszonyok mellett gépeink a legnagyobb mértékben szenvednek es idő előtt törtre mennek, azt sem kell bővebben magyaráznunk. Megtörténik azonban, hogy nagyon tossz szenet kapunk vagy a terhelés igon nagyra nő és igy a gőz nyomású egészen 2 légkör nyomásig csökken. Ily esetben — hogy gépeinket a hirfcuien tönkre menéstől megóvjuk — a teher egy részétől meg kell szabaditanunk, azaz a város világításának egy részét le kell kapcsolnunk. A isii/to> ftk Cí't; hií >í> ilatii E lekapcsolás a közönségre nézve — beismerjük — nagyon kellemetlen. A világítási nehézségek ez esetére már egy izben a Nyírvidékben ramulattunk, mikor is kértük a közönséget, hogy kisebb motorait, melyek vizhuzásra vagy egyéb , halasztható munkára szolgálnak délután 4 órától este fél 9 óráig ne Jjárassa, mi állal a kikapcsolások kikerülhetők lettek volna Sajnosán azt_ kellett tapasztalnunk, hegy a közönség e kérelmünket nem óhajtja teljesíteni Ennek következtében, hogy a világítás folytonosságát az egész városban lehetővé tegyük, kénytelenek voltunk a villamos vasúttól és a malmoktól az energia szolgáltatást délután 4 órától este 9 óráig megvonni. A közönségre bizzuk most már annak a megítélését, hogy mi jobb: az e

: hogy a malmok naponkint 9 órai üzemel tartsanak és a villamos járjon délután, azonban a fent emiitett kisebb, do nagy számú kis motorokat egy kis kényelmetlenséggel este 9 óra után tartsa a nagy közönség üzemben, vagy a jelenlegi állapot, mikor az igen fontom malom iizemek naponkint csak 3 óra hosszat járhatnak. A rossz- minőségű szén e második következményét a közönségről — mint az tapasztalható is — elhárítottuk, habár annak következményeit közvetve a malmok rövid üzeme miatt még ma is érzi a közönség. Reánk azonban nagy terheket ró a rossz szén miatti kis gőznyomás, mert gépeink lassanként annyira tönkre mennek ennek következtében, bogy azokat teljesen fel keil ujitanunk, ami tettemes költséget iog okozni. Av, •izimí-öíW'g emeli: edfeo. Mindeddig megvilágítottuk azokat a kellemetlenségeket, melyek a rossz és kovés szén következtebea ugy a közönséget, mint bennünget érintenek. Van azonban a szén rosszaságának és hiányának egy oly következménye, mely csak bennünket ér es ez a szén árának mindenki előtt ismeretes nagy növekedése. Ha a szen csak megdrágult volna, azt könnyebben viselhettük voina el, de hogy emellett még a minősege is a lehető legrosszabb lett, az úgyszólván elviselhetetlen terheket ró reánk Mert a rqssz minőség következteben nem tarthatunk csak korlátozott üzemet, tehát a bevételeink is csökkentek, azaz veszteségünk illetve ráfizetésünk kétszeres Hogy ez állításunkat számszerűleg igazoljuk, megemlítjük, hogy 1916. évben január 1 tői október 3i-ig 1087102 K Wóra energiát termeltünk, melyhez szükséges szénért 131231 Kt fizettünk; ezzel szemben az 1917. év ugyanezon szakaban 973102 li Wora energiát termeltünk, melyhez szükséges szén 163238 K-ba került. E nagyobb szénköltséghez hozzá veendő a kevesebb energia eladás következtében beállott bevételcsökkenés és gépházi személyzetszaporitás okozta költség többlot. Gépházi szemelyzetünk szamát ugyanis háromszorosra kellett emelnünk, mert u rossz szénnel való bánás mellett embereink idő előtt kidőlnek a munkából. j í-zeü hiány mes santeté-e. Mindeddig - dcc. 22 t kivéve — • bármiiyen nehézségekkel és sok bajjal, do minden nap tudtuk vílagiiani a varost, ha nem is mindig egész esle Hojjy ezt eléihttiük, azért különösen a főispán és alispán ur ő inéit óságaiknak, Fenyes László képviselő urnák és a polgármester u nalc tartozunk halas köszönettel, kik mindenkor —• nagy elfoglaltságuk dac.ira — hathatósan támogatták kéréseinket és sürgetéseinket a széubizottságnál és a bányáknál es kivittek, hogy kérelmeinknek és sürgetéseinknek foganatja lett.