Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-30 / 74. szám

Vvrqy 1918. március SO Golgofha Ez a megszokott, fájdalmas rezgésü szó a Krisztus kínszenvedése. óta gyűjtő tbgalmáyá vált a meg nem érdemelt"szenvedesékiiék, a miiiaenKŐr eltiporni kész igazságtalanságnak. Krisztus nagypénleki tragédiájának a lejátszódása után nyilvánvalóvá lett á tökéletesebb lelkek előtt, hogy töviskoszoru vérezze homlokunkat s a gyalázat keresztfája nehezedjék vállainkra, hogy az engesztelhetetlen gvülölet korbácsolja fel éltünk folyamát, ahoz nem kell egyéb ajánló levél, mint az emberi társadalmi eszményeket önzetlenül szolgálni; mintáz erkölcsi meggyőződés által szentesi tetf igazságokról tanúbizonyságot tenni. Ily körülmények között gyakran meredez utünkbari a kereszt; gyákortá kell nagypénteki fájdalmas hangulatban j(irni a kínteljes Golgolhát. Nagypéntek, mint az emberi Golgotiiák kialakulásának s tovább fejlődésének a kiinduló pontya, mindenkor fájdalmas emlékezettel ugyan, de értékes tapasztalatokkal is gazdagította a küzdő emberisé- ; gel. ' ' j Hogy Krisztust, mint a valláserkölcsi, társadalmi, az örök emberi eszményeknek megtestesülését egy ily napon nem sikerült az elfogult gondolkodásnak a megsemmisülés sírjába dönteni, hogy az az .egyszerű, kőbevágotl sírbolt, melybe a Jézus . meggyötört, mártír teste pihent, égy uj korszak kialakulásának, egy csqdás és vegnélküii szellemi és kulturá is fejlődésnek lelt kiinduló pontja, ez az elvitathatatlan történeti tény azt igazolja, hogy a Golgolha boros világa, a nagypénteki megható emlékek a vigasztalás es a kíengesztélodés gondolatainak a kisugározásában sem szegény. Nézzük csak önmagunkat s különösen magyar nemzeti életünk egyes kiszakgatott ^darabjait s alkossuk meg a nagypénteki tragédiával való összefüggést. Elvitathatlán, hogy mindannyian, kik magasztos élet célókért s közös emberi ideálok megvalósításáért küzdünk:, egyszer-máskor a meg nem érdemeit szenvedések a lelket gyötrő meilőztetések s a lesújtó félreértések Golgotháját járjuk. Ez már örök emberi sors! Kivételt csak áz képez, ki az alkalmazkodás, az átliasonfás, a mindenáron való érvényesülés segéd eszközeivel keresi á gyáva menekülés útját, jSlvhüségért, tiszte'elre méltó éleligazságokért, önzetlen, közhasznú fáradozásokéí-t viselni a lenézés, a gúny, a lihegő bosszú durva keresztjeit, ez oly természetes következménye haj'ithatallan meggyőződésünknek, mint a Krisztus áldást sugárzó életének a golgotai meggyalázta tás. Krisztus vértől pirosló nyomdokain mégis mi y tömegesen haladnak előre az ihletett lelkek, fel a léi ki, a testi gyötrelmek Golgothájára; mert az igazság győzelmébe vetett hit fénye átragyog még a nagypénteki ború laton is. Nemzeti létünknek vajjón nincsenek-e Go'gothái. A velünk születelt függct'enség és szabadságra való törekvés dicső utain krisztusi keresztekkel terhelten jártuk a multat, járjuk a jelent. Minden nemze'.i alapra helyezkedett egységes népnek természetes joga volt s az ma ís, a külső, belső fejlődés önhatalmú biztosi'ása. Nálunk magyaroknál ennek az ősi Szent törvénynek az imádása — bün, melyért a jutalom: Golgolha, kereszt. Kereszttel fizettek jószomszódáink akkor is, midőn a valláu potíikai szabadság templomának építéséhez hordtuk verejték hullás közt a tántoríthatatlan meggyőződés sziklatömbjeit. Kereszt halál volt a büntetés azért is, hogy a szolgaság földéből, százados gyomok közül lopva szedegettük ki a nemzeti szabadság ottfelejtett virágait s egy szép tavaszi napon mind lelkünk mélyén? ültettük azokat. Kereszt a fizetése, nagypénteki kereszt, most is, millió magyariiák azért, a vakmerőségért, hogy Honja hátárait oly féltő szere tel tel védi, mirit hajdán az Isten angyala az Éden kert bejáratát. Ennyi kereszt, ennyi golgotai szenvedés súlya alatt jó, hogy össze nem roppan az egyén; össze nem törik a nemzet. Nem... nem fog megpróbáltatása, kinja, keserve terhe' alatt elalélni a hon határain belől áz éld; mert nagy péntek után húsvét. halál után feltámadás, megaláztatás után mégdicsőiltetés következik ellenállhatatlanul s ezek a lépcső fokai annak a vaskövetkezetességnek, mellyel az erkölcsi igazságszolgáltatás hásitja ki az eszményiség s az igazságszeretejt érvényesüléséi íek az útját e hon határai közt ís. Nagypéntek.... Golgota.... szenvedések kútfeje; egyszersmind legyőzhetetlen emberi igazságok örök hirdetője. A nyíregyházi központi viilamostelep A villamossági részvénytársaság igazgatójának nyilatkozata VUÍ-cíhí 29 A Nyírvidékben legutóbb részletesen ismertettük* Mikecz Dezső udvari tanácosos, alispánnak azt a nagyfontosságú akcióját, amelylvel a villamos áram szolgáltatását az egész vármegye területére ki akarja terjeszteni. Közöltük az alispán átiratát, amelyet ebben az ügyben a tröszthöz intézett és tekintve azt, hogy Szabó les vármegy ében a háború után mindenesetre nagy szükség lesz ugy az iparban, mint a mezőgazdaságban a villamos áramra, nagyon - valószínű, hogy a tröszt rövidesen tárgyalásokba fog bocsátkozni ebben az ügyben az illetékes tényezőkkel. A központi villamostelep fölállításának lehetőségéről és várható előnyeiről megkérdeztük a Nyíregyházi Villamossági Részvénytársaság igazgatóját, Eise'.e Gusztáv mérnököt, aki rendkívül érdekesen világítja meg azt a hihetetlenül nagy nyereséget, ami ugy Nyíregyháza városára, mint a vármegye közönségére hárul a villamostelep fölállításával. Az érdekes nyilatkozat igy szól: Szabolcsvármegye minden lakosát csak a legnagyobb örömmel töLheti el az alispán ur őméltóságának a Nyírvklékben közölt és a Részvénytársaság viJarnos és közlekedési vállalatok számára budapesti céghez intézett felszólítása, melyben a villamos áramnak a vármegye legnagyobb részében va.ó elvezetésére szólítja fel a nevezett részvénytársaságot. Ez a felszólítás a háború után bekövetkezendő állapotok előrelátásából, helyes megérzéséből fakadt. Ma, a háború negyedik esztendejében érezzük és tudjuk, hogy a mai áldatlan állapotok megszűntével még soká, talán állandóan küzdeni fog ke.leni ugy az iparnak; mint az őstermelésnek munkáshiánnyal. Hogy pedig a háborúból az elkövetkezendő béke időbe minden zökkenés nélkül átmehessünk, már most gondoskodnunk kell arról, hogy az előbb emiitett nehézség-eket minél könnyebben legyőzhessük és iparunk is őstermelésünk is, versenyképes lehessen. Az emberi munkaerőt gépi munkával ke l póló Inunk. Ugy az iparban, de különösen az őstermelés minden ágában jobban, célszerűbben, tömegesebben kell bevezetnünk a gépet. Ehhez azonban hajtóerőről ke l gondoskodnunk. E hajtóerő lehet gőz, benzin, nyersolaj vagy villamos motor. Vármegyénkben mnideddig a villamos erőt ismerték a legkevésbbé ennek előnyeivel a többi fölött voltak legkevésbbé tisztában a vármegye termelői és iparosai. Az alábbiakban a villamos erőnek a vármegye terü'elén való szétosztásáról, annak e'őnyeiről és alkalmazási teréről óhajtanék némi tájékoztatást nyújtani Központi villamos telep kell A villamosságot a legelőnyösebben vizierőből lehet nyerni, ha az ily berendezéshez szükséges tőkebefektetés nem nagyon nagy. Vízesésből termelt vijlamos 4r ram előáilitásí költségei kis összegre rúgnak akkor, ha a vízesés elŐálTí .ásáhóz szükséges vizmüvi munkálatok elvégzésé nem kiváti nagyobb tőkebefektetést. Sajnos Szabó lesvármegyében '.a Tiszából -csa? kis hosszabb, tehát drága csatornával lehelne hasznositliató vízesést nyerni. Tüzetes számításokkal kell tehát megál.apilanni, hogy az áramtermelésnek ez a fajtája, vagy peclig a gőzgépekkel váló árahiterr meíés olcsóbb. Minden Számítás nélkül 'é kérdésben biz Los vé.eményt néni lehet mondani. Ugy» vélem azonban, hogy egv gőzáramfeilesztő teleppel jobban jönnénk ki. Ez esetben tehát Nyíregyházán kellé ne egy nagyobb, a vármegye igényéinek megfelelő áramfejlesztő telepét építeni és innen a nagyfeszültségű áramot a vármegye egész területére élvezetni. Az a kérdés merül most fel, hogy ha már szénből kell a villamosságot előállítani, helyes-e egy közpon'i telepet felállítani és nem volna-e előnyösebb több kis telepei építeni oly helyekén, hol villamos áramra szükség van? Ugy az elméleti számitások, mint gyakorlati eredmények azt mutatják, hogy egy központi telep l'elál litá.sa ugy a köz, mint az egyes szempontjából sokkal előnyösebb. Vegyük csak a szenet, vagy másfé'e tüze'őanyagot felhasználó hajtógépeket és a vi lamos motor beszerzési ára közli különbséget, a két hajtógép kezjelőszeméiyze.ének fizetését és a felhasznált üzemanyag, tehát a tüzelő anyag és a villamos áram ára közli különb séget és végül ami a legfontosabb, melyik hajtógép használja fel gazdaságosabban a meghajtására szolgáló szenet. Az olcsó villamos áram Mindenki, akinek gépekkel volt már dolga, tudja, hogy egy vtlamos motort" olcsóbban szerezhet be, mint égy lokömobill, vagy egy benzinmotort. A viJamps motor sokkal könnyebb mint egy hasonló teljesítményű lokomobil vagy b-jnsin motor, tehát sokkal könnyebbén szá iithaíó. Míg a benzin motorhoz vagy lokomobilhoz legalább egy szakképzett kezelő kell és ezenkívül még egy gvakor'a lan ember, eddig a villamos motor kezelését bárki a legrövidebb idő alatt elsajátíthatja. A lokomobil a kezelőszemélyzetet állandóan foglalkoztatja, mig a villamos motor a napi munkaidőnek csak igen kicsi részét igényli a kezelő személyzettől, tehát a villamos motor kezelője más munkára is használható. A vármegye területén seho'sem termelnek szenet vagy más tüzelő anyagot, ugy, hogy azt mindenüvé oda ke. 1 szállítani, léhát a szén ára a számítási költségekkel mnidenütt egyenlően terhel lelnék. — Egy nagy áramfejlesztő telep a szenet