Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-24 / 70. szám

2 HrímuvT' 1318, március 24 Százezer koronát jegyez a város a zöldségszárité gyár részvényeire Nyíregyháza, március 23. [A Nyirvidék tudósítójáéi ) Amikor a milliós alaptőkevei megalakult Szabó les vármegyei Zöldségszári tó Részvénytársaság dolgául foglalkozott Nyíregyháza várois képviselőtestülete, teljes mértékben hangsúlyozta, hogv tisztában van a gyár közgazdasági jelentőségével" és nagy fontosságúnak tartja a városra, hogy a gyártelep Nyíregyházán létesüljön, de ennek az elvnek a konzekvenciáját valami túlságosan nem vonta le a város, mert a létesítendő gyártelep telkének a kérdésénél egyfelől a valóságos áraknál jóval magasabbra hagyta az átengedendő ' letek árát, másfelől pedig a telek visszaszállási joga körül az elképzelhető legszigorúbb elveket -és föltételeket állította föl. Nagyon természetes, hogy ilyen körülmények között a vármegye több községe, de különösen Kisvárda sietett akcióba lépni és készséggel ajánlott föl tíz holdnyi telket teljesen ingyen a gyártelepnek és az oltani érdekeltség 150.000 korona részvény jegyzésére is vállalkoztak, csakhogy á gyártelep Kisvárdán létesüljön. Nyíregyháza szerencséjére a részvénytársaságnak Meskó László dr. főispán az elnöke, akit egész élete Nyíregyházához kötött és aki természetesen a legnagyobb szeretettel van Nyíregyháza iránt. Ennek a vonzalomnak köszönhető, hogy .mielőtt más helység ajánlkozásával behatóan foglalkoztak' volna, a részvénytársaság alapitói újból tárgyalosakal kezdtek Nyíregyházával a kiszabott föltételek enyhítése végeit. A ^polgármester és a képviselőtestület néhány tagja egyfelől, a részvénytársaság igazgatóságának a képviselői másfelől, közös tanácskozást tartottak. amelyen a. társaság képviselő: rámutattak árra, hogv a város által szabott föltételek túlságosan súlyosak különösen akkor, amikor Kisvárda és Demecser kecsegtető ajánlatot tellek a részvénytársaságnak, ha a gyártelep oda kerül. Ezek az ajánlatok nem érintik ugyan a társaság elhatározását — jelenlelték ki a részvénytársaság képviselői —- hogy a gyártelepet Nyíregyházán állítsák föl, de azt kérik, hogy a város menjen el a méltányosságban'addig. hogy a társaság súlyos károsodás nélkül idehozhassa a gyárai. A Szakosztályok legutóbb foglalkoztak a zöldségszáritő dolgával. Az ülésen Garay Kálmán dr. tanácsos ismertette a tárgyalásokat. Maga a tanács nem tett javaslatot, csupán előterjesztette a társaság kérelmét a következőkben: Az átengedendő terület vételárát kerek százezer koronában állapítsa meg a város, a lelek visszaszállásának a jogát pedig ugy állapítsa még, hogy a részvénytársaság, vagy annak jogutóda megszűnnék, ipari célokra használni a várostól vett telket, akkor a városnak joga legyen a telket az eredeti vételáron, a rajta levő építményeket pedig bírói bccsáron visszavásárolni, hape*<fig a várölő nem kíván élni evvel a joggal, ákkol* a telek átenged és i ára és a megszűnés időpontjában megállapítandó birói becsérték közötti különbség a város javára megtérilendő Bencs Kálmán dr. polgármester szólott azután, kifejtvén, hogy mennyire fontos közgazdaságig „érdeke Nyíregyházának, hogy a gyártelep itl létesüljön. Utána Énekes János hangsúlyozta, hogy mindenképpen meg kell ragadna az alkalmai. hogv azt az uj gyártelepet Nyíregyháza kapja. A nagy közgazdasági érdeken fölül Nyíregyháza avval is sokat nyer, hogy a milliós vállalkozásban jövedelmező adóalapot talál Károsnak tartja, hogy a város túlfeszítse az igényeit a gyárral ssemben, mert könnyen elveszítheti a«t. Ma a főispán jóindulata Nyíregyháza felé igyekszik terelni a gyárat és nagyon is vigyáznia kell a városnak, hogy erre a jóindulatra ne legyen érdemtelen. Azt indítványozza, hogy fogadja el a város az ismertetett föltételekét, sőt a városra hasznosnak tartaná, ha a vételár egész százezer koronáját részvényjegyzésre fordítanák, mivel igy a részvények osztaléka fejéljen a város tö(bbel kapna évenként, mint amit ma azok a területek jövedelmeznek. A szakosztályok egyhangúlag hozzájárultak az előterjesztéshez és javasolják a képviselőtestületnek, hogy korábbi határozatának a megváltoztatásával a kért telket százezer koronáért engedje át és a teljes összegért jegyezzen részvényt az uj részvénytársaságnál. Rem maradhatnak itthon a fölmentett sz Hyiregytiiza, március 29. ,/A Nyirvidék tudósítójától.) Előfordult, hogy egyes közigazgatási hatóságok szabadságon otthon tartózkodó egyéneket, kiknek szabadságidejük alatt felmentésük elrendeltetett, a bevonulástól visszatartottak, sőt volt olyan eset is midőn a hádrakelt seregtől szabadságolt s itthon tartózkodó egyént is visszatartott a bevonulástól felmentés címén az illető polgári hatóság. Ezt' a kérdést most szabályozta a honvédelmi miniszter, aki az alispánhoz és a polgármesterhez küldött leiratában a következőket rendelte el: A mögöttes országrészből szabadságra haza engedett minden egyén, kinek felmentése ezen szabadságidő alatt érkezik meg, minden esetben, feltétlenül köteles bevonulni állomáuyilletékes póttestéhez a felmentés foganatosítása, továbbá megfelelő nyilvántartás és leszerelés végett. A hadrakelt seregtől szabadságolL legyének szabadságuk lejártával teljes nyomatékkal bevonulásra szőri tandók I.lven egyének a bevonulástól még abban az esetben sem tarthatók vissza, ha esetleg időközben felmentetnének, inert a revíziós bizottság felmentési határozatai is kifejezelleij csak akkor érvényesek, har a felmentettek nem tartoznak a 'hadrakelt sereghez. Olyan esetekben, amidőn a hadrakelt sereghez tartozó egyén részesült felmentésben. a hadrakelt seregtől történi szabadsága idején vissza bein tartható, hanem bevonulni köteles, a felmentés vég rchajtásának kieszközlése iránt azonban az elsőfokú közigazgatási hatóságnak a honvédelmi miniszterhez előterjesztést kell lennie. A hadrakelt seregtől szabadságolt oly egyének is, akik a hadser,egfőparaiiesr nokság hozzájárulásával nyertek felmentést. jóllehet ezen felmentésük érvényes és végrehajtandó, póttestükhöz okvetlenül bevonulni tartoznak, mivel az illetékes pót test a felmentés foganatosítására innen minden esetben u taníttatik Szabadságon otthon tartózkodó egyénck részére bevárási engedélyi adni tehát egyáltalán szigorúan tilos. Csak akkor, ha rendkívüli méllánvlásl érdemlő körülmények forognak fenn lehet a bevárási engedély megadása iránt honvédelmi miniszterhez előterjesztést tenni. Ennek az előterjesztésnek azonban halasztó hatálya nincsen. Amennyiben nem szabadságon levő hanem már felmenteit egyén felmentésének meghosszabbításáról vagy más címen engedélyezett ujabb felmentéséről van szó, ez esetben az illetőnek természetesen nem kell bevonulnia a póttestéhez, azonban a felmentésről vagy annak meghoszszabitósáról szükség esetén az illetékes közigazgatási hatóság az állomány illetékes póttestet haladéktalanul értesíteni tartozik. ' SPW WWfW ÚJDONSÁGOK Húsvéti istentiszteletek A római kathoHkus templomban: Virágvasárnap 8 és 9 órakor kismise., 10 órakor barkaszentelés, körmenet, ünnepi nagymise, passió-ének. Délután fél 3 órakor böjti szentbeszéd, tartja: Balassa János káplán, utána litánia. Nagy szerdán: délután fél 6 órakor lamentáció, Jeremiás siralmai, a Christus factus est antifonát és Palaestrlna Miserere bűnbánati zsoltárát kettős férfikvartet énekli. Nagycsütörtökön: 9 órakor ünnepi nagymise, utána oltárbontás, délután lanientáció. Nagypénteken: délelőtt 10 órakor csonkamise, passió, az oltári szentségnek a szent sirhoz való vitele. Szent beszédet Molnár Kálmán hittanár mond. Délután tamentáció. Nagyszombaton: reggel 7 órakor lüz. tömjén, gyertya és keresztkutszenteiés, 9 órakor ünnepi nagymise, délután hal órakör föltámadási ünnep. Húsvét első napján: reggel 8 és 9 órakor kismise, a húsvéti eledelek megáldása. 10 órakor ünnepélyes. abbatialis nagymise, amelyet segédletlel Énekes János prépost főcsperes végez. Szentbeszédet mond Gáveí Gyula ügyvezető káplán, délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Húsvét másodnapján: 8 és 9 órakor kismise, 10 órakor ünnepi nagymise. Szent beszédei mond Molnár Kálmán ügyveze tő káplán. Délután 3 órakor ünnepélyes vecsernye. Az qv. templomban. Virágvasárnap reggel 7 órakor tótnyelvü szertartással urvacsorál oszt: Krieger Mihály kerül, másodlelkész. A 8 órai tót istentiszteleten passiót Olvas: Krieger Mihály; az csli ti órai magyar istentiszteleten prédikál Zólyomi Pál (Paulik János lelkész Tokajban gyászisten tiszteletet végez az ottan elhalálozott 1 el kész emlékére.) Templomszentelési emlékünnepen, március 25-én, reggel 7- órakor tótnyelvü urvacsorát oszt: Varga László, segédlelkész, lóüslehlisztelelen prédikál Krieger Mihály; magyar isten tiszteletet végez Paulik János lelkész, utána lemplomegycsüleli közgyűlés. Az ^istentiszteletek utánoffertorium a Templomegyesülcl jav-ára. Nagypénteken reggel 7 órakor tótnyelvü úrvacsora: Krieger Mihály. Tót passió Varga László; magyar passió Zólyomi Pál; déli 12 órakor magyar nyelvű szertartással urvacsorát oszt: Paulik János'lelkész. Az istentiszteletek ut4n offerlorium a rozsnyói árvaház jpvára. Húsvét I. napján reggel 7 órakor tótnyelvü urvacsorát oszt: Zólyomi Pál; tói istentiszteleten prédikál: Geduly Henrik püspök, magyar istentiszteleten Paulik János lelkész, délután tótul. Krieger Mihály másodlelkész. Istentiszteletek után offertórium a lelkészek és kántorok javára. Húsvét hétfőjén reggel 7 órákor magyar nyelvű szertartással urvacsorát oszt: Varga László: a 8 órai népies magyar istentiszteleten prédikál Paulik János, a 11 órai magyar istentiszteleten prédikál: Geduly Henrik püspök; délután Zólyomi Pál s. lelkész. Offertórium az egyház javára. Húsvét keddjén reggel 7 órakor úrvacsora tóin vei vü szertartással: