Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-01-11 / 9. szám

Nem szállítja le az alispán Szabolcsban a fejadagokat Megkezdődött a rekvirálás Nyíregyháza, január 10 <A Nyirvidék tudósítójától.) Megírta pár nap előtt a Nyirvidék, hogy a közélelmezési miniszter leiratot intézett Mikec£ Dezső alispánhoz és elrendelte, hogy a vármegye kétezer vas uti kocsi terményt szolgáltasson be, A rendelet teljesen az alispán belátására bizza és a helyi viszonyoktól leszi függővé, hogy miképpen teremtse elő a megszabott termésmennyiséget, megengedi a fejadagok leszállítását is. de semminemű direktívát nem szab az alispán elé a rekvirálás módozataira vonatkozólag. A gazdasági felügyelőségnél levő statisztikai kimutatások alapján Mikecz Dezső alispán nem látta szükségesnek a rekvirálás szigorúbb eszközéhez nyúlni, amelynek az alapja a fejadagok leszállítása, hanem olyképen intézkedett, hogy a termelők és az ellátottak az utolsó julius—augusztus havi kvantumot kötelesek beszolgáltatni a rekviráló biztosoknak, a megmaradt mennyiséget pedig arányosan osszák be. Három nappal ezelőtt vette kezdetét Szabdlcsvármcgye területén a rekvirálás, amelyet a legnagyobb eréllyel hajtanak végre. Katonák, pénzügyőrök, sok Uelyon csendőrök járnak a rekviráló biztosokkal, az első napok eredményei azonban azt mutatják, hogy Szabolcsban nem lesz szükség erélyesebb lépésekre, mert küiönösen a gazdaközönség, — kötelességének tudatában — önként siet a rekviráló niztosok segítségére. Vannak községek, -—- külösen a dadai alsó járásban, ••— amelyek már az első napokban beszolgáltatták a rájuk kivetett mennyiséget és ezeknek a községeknek a lakosai már eleve megszabadultak a rekvirálás minden kellemetlenség*, tői. Illetékes helyen, ahol nagy figyelemmel kisérik a rekvirálás lefolyását, általában rrieg vaunak azzal elégedve és remélik, hogy a kivetett mennyiséget a legrövidebb időu belül beszolgáltatja a vármegye lakossága. imtite&^&xMKKMs&iifífeiaHeWtgt I THirTI lltmmi üisiiiüi iiiiiii aie 2 VÁROSI SZÍNHÁZ - MOZGÓ. " aa ssi Péntek—Szombat—Vasárnap m 11 peleskeínótái ius SH9 A magyar filmek koronája, ^lliilil^lliliil tan Korcsmárosok és kereskedők figyelmébe. Az égetett szeszes italok legmagasabb árai a Pénzügyminiszter rendelete érielmében minden kimérésben kifüggesztendő. A kifüggesztendő hivatalos nyomtatvány kapható lapunk kiadóhivatalában. Miért korlátoztákSzabolcsban 1918. január 10. az ingatlanok forgalmát BadapecT, január 10 (Fővárosi munkatársunktól.) A Nyirvidék néhány nappal ezelőtt megírta, hogy a földmivelé&ügyi miniszter az ingatlanok forgalmának korlátozásáról szóló kormányrendelet hatályát Szabolcsvármegye területére is kiterjesztette, minélfogva ezentúl Szabolcsban sem lehet az illetékes hatóságok beleegyezése nélkül ingatlant eladni, vagy hoszszabb időre bérbeadrii. Annak, hogy a már régebben kiadott rendelet hatályát csak utólag terjesztették ki Szabolcsvármegye területére, bizonyára mélyebben fekvő okai vannak. Mezösay Béla föidmivelésügyi miniszter a vármegyében tapasztalható gyanús földvásárlási mozgalmak miatt terjesztette ki a tilalmat Szabolcsvármegye területére is, honorálván ezzel a vármegyében megnyilvánult óhajtásokat. Arról, hogy miért kellett az ingatlanok forgalmának korlátozásáról szóló miniszteri rendelet hatályát Szabolcsvármegyére is kiterjeszteni, holott ez a törvényhatóság nom szerepolt eredetileg az októberben kiadott rendeletben felsorolt törvényhatóságok között, így nyilatkozott előUetn Buday Barna, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára a Nyirvidék számára: — Mezőssy Béla főldmivelésügyi miniszter a képviselőházban annak idején kijelentette, hogy voltaképpen háborús érdek az, hogy a magyar föld a magyarsághoz hü elemek közében maradjon. Nemzeti érdek viszont az is, hogy a frontról majd hazatérő fiaink töldhöz tudjanak jutni és ne vásárolják el előlük a földet olyan elemek, amelyeket nem lehet Kívánatosnak tartani Ez a szempont vezette a minisztert akkor, amikor ismeretes rendeletét kiadta, a rendelet hatálya akkor Szabolcsra nem terjedt ki, most azonban súlyos okok késztették a minisztert arra, hogy ezt a kiterjesztést elrendelje. — A miniszternek joga van a rendeletet minden további megokolás nélkül a minisztertanács hozzájárulásává! kiterjeszteni. Ezzel a jogával a miniszter azonban csak akkor él, ha a vármegye részéről e tekintetben felterjesztés történik Miután Szabolcsvármegyében olyan gyanús földvásárlási mozgalmak jelentkeztek, amelyek a magyar földművelő nép terjeszkedésének érdekeit sértették és veszélyeztették a frontonküzdő fiaink földszerzésre irányuló igényeit, a miniszter kiterjesztette a rendeletet e varmegye területére is. Ezzel az volt a célja, hogy a most rendelkezésre állő földterületek ne jussanak nem kívánatos kezekbe és igy biztosittassék a bábom után a földmivelő nép egészséges elhelyezkedése. Nem szabad befejozétt tények elé állítani a magyar föidmivelő népet és nem szabad megengedni, hogy a nem kívánatos elemek illetéktelenül versenyt támasszanak annak a magyar népnek, amelvik a földből él Elmondotta azután a titkár még azt is, hogy ez a rendelet egyébként a háborúval együtt szintén megszűnik és a helyét az egységes birtokpolitikái törvény foglalja el, amely egy magából a tüggetlan társadalamból alakítandó országos szervezetre bizza ezt a fontos kérdést. Paál Jób. Idiadal mox&oi £Í. 1 Szerda Csütörtök i A leigázott lélek | I Nagyhatású dráma 4 felvonásban. | Az angol békebeszéd Siöadasok tel 6, fél 9. | VaaAmap délután 4. fél 6. este 1 es fél 9. $ ^^simmtmíimsim^mímma^m m wssaaaMs Angol recept szerint hívják ,,békebeszéd"-nek a Lloyd George-tói, a szakszervezetek küldöttsége előtt elmondott beszédet, mert abban a háború további folytatására uszított. Az angol államférfiak szokása, hogy egyszer igy, másszor ugy beszéljenek. Lloyd George is megtette már, amit nagy elődje is elkövetett. Ebben a szerepkörben azután összekapcsolódik Lloyd George politikája, a tőle sokszor támadott Chamberlain Joe politikájával. Egyikben épen ugy nincs következetesség, mint a másikban sem volt. Chamberlain, a bur háború idejében a védővámos politika hive volt, mig azelŐti. a szabadkereskedelem fenntartása mellett, harcolt-. Ekkortájt küzdött ellene Lloyd George ama gyarmatpolitika miatt, amelynek lelkes hive volt Chamberlaiu. Ez, a népek „önrendelkezési" jogát a legszebben gyakorolhatónak akként találta, ha cz a joggyakorlás, az angol önkényuralom árnyékában és a gyarmati katonaság szuronyerdejében nyer kielégítést. Hogyne. Igy lehet a leghaiásosabban „önrendelkezni", Ez ellen a politika ellen harcolt Lloyd George. Ezt ítélte el. Ámde változnak az idők, változnak az emberek is. Lloyd George-ból, Anglia hatalmas miniszterelnöke lett, Igen szépén végrehajthatná akkori programmját. az Anglia állai leigázva tartott népeknél. Ámde neki főként Belgium, Szerbia, Montenegró és Románia népeinek feje fáj és igy ő most az angol munkásszervezetek kiküldötteinek „erről" az „önrendelkezési" jogról beszéli, amit ezek igen jól megértettek. Amikor a népek sorsát igy a szivén viseli „nagy" demokrata, csoda-é, hogy Elszász-Loiharingia népeinek feje is épeo Lloyd Georgenak kell, hogy fájjon? Csoda-é továbbá, hogy ő a mi országunkat sem szándékszik szétdarabolni, csupán csak a románok által is lakott területeket kívánná felszabadítani, no ' meg a szerbek lakta délvidéket. A monarchia területi épsége ellen sem tör, de a békefeltételek egyikéül, az olaszoktól lakott területeknek, Olaszországhoz csatolását kívánja És ezt az angol munkásküldöttek. mind szépeu elhiszik, hogy ez a politika az annexiók nélküli béke spiritusza. — Csodálatos, de ugy látszik, az angol munkásoknak ilyeneket is ellehet mondani anélkül, hogy lámpavasra húznák az olyan népcsalót, mint Lloyd George. No és a német gyarmatok ? Ezeket olyan kormányzat alá kívánja helyezni, amelynek főfeladata lesz : „az európai kapitalisták érdekében való kizsákmányolásukat megakadályozni." Vau enné! nagyobb világcsalás? Mert mi itt a tisztán látható cél ? Az angoi gyarmatok kapitalisztikus kizsákmányolását, minden angoi állambeli kapitalista részére biztosítani, de a német kapitalistákat elzárni, a német gyarmatok kihasználásától. Azért, hogy a német, ipar ne tudjon versenyezni az angollal. Tisztára az angol kapitalisták Ü7elett Kerenszki-je beszélt Loyd Gcorgeból. És beszélt azoknak, kik a ka-