Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-17 / 64. szám

,HyÍR¥IBÉK Március 15. emlékére rokkantalapot létesít Nyíregyháza ^yircfprhiia, mircius 18. (A Nyirvidék tudósítóijától.) A világháború negyedik esztendejé­ben. könnyek elapadása, sóhajok elhal­kulása, vérfolyamok utolsó patakzása, bé­kekötések örömünnepe közepett, régi lel­kesedéssel, és uj vággyal a szivében, ün­nepet ült tegnap Nyíregyháza polgársá­ga. A sablonos márciusi ünnepek kereté­ből' kinőtt ez ünnep, mássá, szebbé tette a polgárság egy nemes, nagy elhatározá­sa. Nyíregyháza város polgársága a sza­badság tegnapi ünnepén kimondotta, hogy örökké emlékezetessé teszi a világháború negyedik március 15-ét és ennek a napnak az emlékére egy hatalmas alapítványt lé­tesít. amelynek a kamatait minden évmár­cius idusán a világháború rokkant hősei között osszák ki. Tegnap délután ünnepelte Nyíregy­háza város polgársága a magyar szabad­ság hajnalhasadásának, március 15-nek hetvenedik évfordulóját. Három órakor volt az ünnepély a városháza udvarán, a­hová már jóVaí előbb özönleni kezdett a közönség. Felvonult zászlója alatt a nyíregyhá­zi dalárda és a főgimnázium ifjúsága is ezenkívül sok ezer polgár, ugy, hogy rég­idő óta nem volt együtt március 15-én annyi ember, mint a tegnapi napon. A Himnusszal vezette be az ünnepélyt a városi és vasutas dalárda, amelyet Ja­kab József karnagy vezetett, majd Bencs Kálmán dr. polgármester üdvözölte a kö­zönséget és megnyitotta az ünnepséget. — Komoly, közvetlen, lélekkel teli szavak­kal szólt a közönséghez, rámutatott a rég­múlt dicsőségére, a jelen küzdelmeire és a jövő kilátásaira, amely elé bizalommal, hittel kell nézni. A magyarságnak nagy kötelességei vannak önmagával szemben a jövőben és itt, ezen a helyen és ebből az alkalomból kell leginkább leszögezni hogy a jövő nagy munkájában minden magyar embernek részt kell vennie. A lendületes beszéd után, amely nagy hatást váltott ki, a dalárda éréke követ­kezett. Majd Nagy Lajos vármegyei fő­levéltáros mondta el ünnepi beszédét. — Röviden vázolta ebben a negyvennyolcas események történetét, költői lendülettel rajzolta meg a szabadság korát és objek­tív szemmel mutatott rá a hetven év előtti idők nagy vívmányaira. — Lelkesedéssel szólt azokról, akik kivívták a magyar nem zet szabadságát, megszüntették az osztá­lyok között fönálió különb.-,tget, ledön­tötték az emberek közé mesterségesen épí­tett válaszfalakat. A nagy koncepciójú be­szédért lelkesen ünnepelték Nagy Lajost. Újra a dalárda énekelt, azután Viető­risz József dr. főgimnáziumi igazgató sza­valta el erőteljes, művészi szépségű köl­teményét, amelyet mai számunkban köz­lünk. Sokáig tapsolták és éljenezték Vie­tóriszt. majd a dalárda énekelt és utána ismét Bencs Kálmán dr. polgármester szólt a közönséghez. — A negyvennyolcas nagy idők rok­kant hősei, a pirossapkás honvédek egy­re fogynak közülünk, alig egy pár él már, — mondotta. Emlékük nem niult el, de emlékeztet rájuk ennek a háborúnak sok ezer rokkantja, akik nem kevésbbé érdem­lik meg polgártársaik szeretetét, a társa­dalom támogatását, mint a 18-as honvé­dek. Nagy kötelesség hárul ezzel a ma­gyar társadalomra, amely egykor kegyé­be fogadta a szabadságharc hőseit: ezek-' nek a segítése nem kisebb kötelesség, de egész bizonnyal' nagyobb feladat, mint volt annak idején. A márciusi ünnepet előkészítő bizott­ságban fölmerült az az eszme: emlékeze­tessé kell tenni a mai ünnepet, még pe­dig olyképen. hogy a polgárság 1918. már­cius 15 emlékére egy hatalmas alapítványt létesít, amelynek a kamataiból minden év március idusán a világháború rokkant hő­seit fogják segíteni. Erre az alapra tár­sadalmi ulon gyűjtést fognak indítani és igyekezni fognak egy olyan hatalmas ala­pot megteremteni, hogy ne alamizsnát, ha­nem igazi segítséget lehessen adni a rok­kant hősöknek. A polgármester indítványát nagy lel­kesedéssel fogadta el a polgárság, amely soha nem muló hálával emlékezik azok­ra a hősökre, akik Magyarországot ebben a háborúban megmentették a pusztulástól 1 és akiknek soha, de soha nem mondhat e­lég köszönetet. A téglási postáskisasszony tragédiája I postamesternő vétkezett -- és a pos'askisasszoey lett oigyilkss Nyireerfeáw, március 16. (A Nyirvidék tudósítójától.) Annak a tragédiának, amely a szom­szédos Téglás községben játszódott le. és amelynek során Kreniczky Etel postás­kisasszony agyonlőtte magát, most bo­gozzák a szálait. A tragédia hátterében egy rendkívüli szomorú történet áll. a ! postáskísasszony voltaképen semmi o­lyat nem követett el. amiért ily súlyosan kellett volna Ítélkeznie mága fölött és túl­ságos érzékenysége adta a fegyvert a ke­zébe. Tégláson hosszabb idő óla Dániel Ka­ta a postamesternő, aki ellen mindig sok panasz merült föl, sőt egyszer föl is volt függesztve, azonban magas protekciójaré vén megmenekült attól, hogy elcsapják. Pár hónappal ezelőtt ujabb szabályta­lanságot követett el Dániel Kata és ekkor a nagyváradi postaigazgatóság újból föl­függesztette a postamesternőt állásától egyben természetesen eltiltotta attól is hogy a postai kezelést ellássa és a postahi­vatalban megjelenjen. Ugyanekkor az i­gazgatóság kirendelte a téglási postahi­vatalba Kreniczky Etel kiadónőt, aki tel­jes megelégedésre vezette a hivatal ügyeit. Pár héttel ezelőtt Kreniczky Etel táv­iratot kapott, hogy a nővére, aki a Du­nántul él. súlyos beteg. A postáskisasz­szony ekkor anélkül, hogy- arra igazgató­gától engedélyt kért volna, szabadságot vett magának és megkérte Dániel Katát a felfüggesztett postamesternőt, hogy az idő alatt, míg ő oda lesz beteg nővére látogatására, lássa el az ő teendőit. A pos­tamesternő, bár a hivatalos teendőktől szigorúan el volt tiltva, vállalta a dolgot és erre a postáskisasszony elutazott. Ivét hétig volt oda a postáskisasszony beteg nővérénél és ezelatt furcsa dolgok 1918. március 17. történtek a téglási postahivataliban: a hi­vatal kezén keresztülment postacsoma­gokat rendszeresen megdézsmálta valaki, élelmiszerek, ruhafélék, trafiknemüek, és minden elképzelhető dolog elveszett a csomagokból. A károsultak természetesen följelentést tettek az ismeretlen tolvaj el­len és a nyomok arra vezettek, hogy a téglási postahivatalban dézsmálja valaki a csomagokat. A nagyváradi postaigazgatóság ckkor a vizsgálat megejtésére leküldötte téglás­ra Egry Béla főtisztet, rovancsolóbiz­tost. aki nagy meglepetésére azt látta, hogy a postahivatalban a fölfüggesztett postamesternő, Dániel Kata üli a kiren­delt postáskisasszony Kreniczky Etel pe­dig már két hete nincs a hivatalban, sőt a községből is eltávozott. A rovancsolóbiz­tos azonnal felelőségrevonta a postames­ternőt. hogy kerül ő a hivatalba, mire ez elmondotta, hogy a postáskisasszony kér­te meg. hogy pár napig helyetesitse. Egry főtiszt azonnal a legszigorúbban átvizsgálta a hivatalt és megállapította hogy az alatt a két hét alatt, míg a pos­táskisasszony távol volt. a postamesternő rengeteg szabálytalanságot követett el. a pénztárak rendetlenek, a könyvek ha­nyagul vannak vezetve sőt valószínű, hogy a csomagok megdézsmálásában is a postamesternő a hibás. A rovancsolóblz­tos táviratilag azonnal hazarendelte Kre­niczky Etelt, aki tegnapelőtt érkézett meg Téglásra. A rovancsolóbiztos felelőségre vonta a postáskisasszonyt, hogv mert engedély nélkül eltávozni és a felfüggesztett, a ke­zeléstől eltiltott postamesternőre bízni a hivatalt, egyben közölte vele, hogy tá­vollétében mik történtek a hivatalban. — Ekkor már az is kiderüli, hogy a pos­tamesternő fosztogatta a csomagokat és a lopott holmiból sokat meg is találtak a postamesternő lakásán, sőt a hivataliban is. A postáskisasszony úgyszólván véde­kezni sem tudott a rovancsolóbiztos sza­vaira és mikor az befejezte az ő kihallga­tását. bement a szobájába és agyonlőtte magát. Tegnap temették el a tragikus ha­lállal elliunvt postáskisasszonyt óriási részvét mellett. Egry főtiszt tovább foly­tatja a vizsgálatot, hogy megállapítsa, kii károsított meg a bűnös postamesternő. Tisza a királyi kihallgatásról Budapest, mándus 16 iA Nyirvidék tudósítójától.) Tisza István grófot tegnap este a munkapártban figyelmeztették Az Est teg napi cikkére, amelyben a királyi audenei­ával kapcsolatos eseményekről van szó Tisza kijelentette, hogy a közlemény min­den részlete elferdítése a tényeknek és különösen a királynak és Tiszának a szá­jába adott párbeszéd, valótlan. A przemysli hősök uj kitüntetése Sadape*}, wbáus lt 'A Nvtrmdé* *urUhn&áiáUl.>i Bécsből jelentik: A király Kuzmanek vezérezredesnek a Lipótrend első osztá­lyát. Tamássy táborszernagynak pedig a Lipótrend tiszti keresztjét adományozta Mese a franciák bajorországi betöréséről Budapest, március IG (A NvwrüWt fnAónMMtíH: A sajtó szállásról félhivatalos közle­ményt adtak ki. amelyben hazugságnak mondják azt a Prágában elterjedt hírt, hogy a franciák behatollak Bajorországba.

Next

/
Thumbnails
Contents