Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-10 / 58. szám

Földes minlsziar nyilatkozik 3 visszatéri kisiparosak helyzetéről iSiídapeü, március 9 (Fővárosi munkatársunktól.) Fölkerestem ma Földes Béla átmenetgazdasági minisztert, akit megkértem arra, hogy nyilatkozzék előttem a Nyírvidék számára arról az akcióról, amely a há borúból visszatérő kisiparosok existenciájának biztos" lása érdekében megindult.— Megkértem a miniszter urat. mondja el, hogy az állam minő módon és minő eszközökkel óhajt támogalására sietni a kisiparnak, A kegyelmes ur hozzá intézeti kérdéseimre a következő választ adta. — Első lépésem a kisipar érdekében megindult akció terén az volt. hogy öszszeállittattam a háború által elpusztult ipari üzemek statisztikáját. Ez a munka most van feldolgozás alatt, a statisztikai adatokra is szükségünk van az intézkedés .nél. A rendelkezésre álló adatokból tudjuk megállapítani ugyanis. Jhogy hol és milyen segítségre van szükség. — Ezen a munkán kivül a miniszteri-, um egy külön szakosztályban foglalkozik mindama kérdésekkel, amelyek a kisipar helyreállítására, talpraálliíására szükségesek. - Természetesen több irányban lesz szűkség arra, hogy a kisipart felsegítsük'. Részhit a nyersanyagokkal- való ellátást részint a szerszámokkal, gépekkel való ellátást. részint pedig a hitelnyújtást kell szervezni. Ami a nyersanyaggal és szerszámokkal való ellátást illeti, ki lehet számítani, hogy a hadsereg birtokában levő és a leszerelés után felszabadult készlelek szétosztása e feladatot nagyon megfogja könnyíteni. A hadseregnek nagyszámmal vannak üzemben levő üzemei, ezekre a leszerelés után nem lesz szükség :és e műhelyek egész berendezésükkel, szer számaikkal és gépeikkel a kisipar rendelkezésére lesznek bocsájthatók. — Ami a hitelnyújtást illeti, e tekintetben elmondhatom, hogy máris felkértem a Pénzintézeti Központot, amely a legtöbb vidéki intézettel szoros kapcsolatbán van. hogy a kötelékébe tartozó pénzintézeteknél a kisiparnak nyujlandó hitel' érdekében tegyen lépéseket és hasson oda. hogy a vidéki intézetek saját hatáskörükben különös gondot fordítsanak'"^ kisipar hiteligényeinek kielégítésére. Ugy tudom, hqgv a nagyobb vidéki pénzintézeteknél e tekintetben egy nagyobb akció készül. Nagyon valószínű, hogy a háború uíán a kisipar terén nagy rekonstrukcióra lesz szükség abban az értelemben is hogy a magyar kisipart újjá kell szervezni és versenyképessé kell tenni. Mindenesetre a szövetkezeti eszmének egészséges alapon és a kisipar. természetéhez alkalmazkodó megvalósítása nagyban elősegítheti a kisipar erősbödését. Ebbe az akcióba mindazok a szervek be fognak kapcsoltatni, amelyek eddig is a műipar szervezésével' foglalkoztak, Paál J6b. f ;

DÜLPAL mwmm

Ú I Péntek—Szombat — Vasárnap Knut Hamsűn világhírű regénye után § I Bűnös éjszakák I O r P Nagyvárosi regény 4 felvonásban p 4 mösdáíok fél 6,"ÜT § | Vaaámüp áéiatMi i, fél 6, eal« 7 és fél 3. g í Meg kel! munkálni a földeket Serényi miniszter rendelete B«lö.é«sij március 9 (A Nyirvidék tudósítóijától.) Ma érkezett meg a vármegyéhez Serényi Béla gróf földművelésügyi miniszter rendelete, amelyben arra szólítja föl a közigazgatási hatóságokat, hogy az elkövetkező tavaszi munkaidőben hassanak oda. hogy minden földet ugy meg kell munkálni, ahogy azt a mai háborús viszonyok mindenkinek kötelességévé teszik. A miniszter nagyfontosságú rendelete alább következik: Hosszas küzdelmünk negyedik tavaszán fakadni kezdenek a békét hozó reménység első rügyei. Dicsőséges véghez és nyugalmas békéhez közeleg a súlyos megpróbáltatások ideje, Jövőnk elé bátran s kifejteti küzdelmünkre büszkén tekinthetünk. De még nem ért véget a nehéz küzdelem. Ellenségeink még arra számítanak, hogy nekik kedvez a küzdés hosszúsága mert kimerülnek erőforrásaink. Valóban nagy feladat elé állit a lóvábbi küzdelem, súlyos erőpróba előtt áll a i nemzeti erőkifejtés minden tényezője. — mindenek felelt a magyar mezőgazdaság. Napról-napra fokozódnak feladatai s napról-napra kevesbednek ehhez szükséges eszközei. A hadkötelezettség már csaknem min den rendelkezésre álló férfi munkaerőt elvont a barázda mellől, a hadiszolgáltalások folytán pedig az igaerő is oly mértékben megapadt, hogy csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehel a mezőgazdasági termelés folytonosságát biztosítani. Mindazonáltal meg vagyok róla. győződve, hogy a tavaszi munka ezévbeu is sikerrel l'og járííi, ha a szabadságolt katonák s a hadifoglyok munkája mellett az itthorimaradottak is erejük végső megfeszítésével s minden idejük lehető legteljesebb kihasználásával neki látnak a munkának. A hivatali elődöm által kiadott 128000 1918. számú körrendelet, már kimerítően jelezte azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel a hatóságok szervezhetik a termelést cs biztosi Ihatják, hogy egy talpalatnyi termőföld se maradjon megmiveiés és termés nélkül. Amidőn az ott elmondottakra ití csak egyszerűen utalok, a magam részéről azon meggyőződésnek adok kifejezést, hogy ugy alispán ur. mint a törvényhatóság, á járások és községek minden egyes tisztviselője és alkalmazottja ma jobban mint. valaha átérti és átérzi a nagv idő követelményeit. Mert e pillanatban a gazdasági év'termelésének megalapozása" idején, a közigazgatási hatóságoknak, a földmivelésügyi igazgatás hivatott munkásainak és a gazdatársadalom vezetőinek nem lehet annál fonlosabb feladata, hogy okos intézkedésekkel, körültekintő szervezéssel, ha kell parancsoló szóval és erélyes kézzel munkába állítson mindenkit és mindent, amivel küzdő hadseregünk és népünk mindennapi kenyere, valamint a háborús élet. ezer szükséglete a magyar földből teremthető elő. Hangsúlyozni kívánom különösen annak a fontosságát, hogy a gazdáink talán nagyobb pénzbeli haszonnal kecsegtető kísérletezések helyett elsősorban és főleg olyan terményeket termesszenek, amelyek a hadsereg ellátása és a közélelmezés biztosítása szempontjából ma elsőrendű fontossággal bírnak. E tekintetben, valamint ott is. ahol egyesek esetleg nem ludnak, vagv nem akarnak a kötelességérzet ama fokára felemelkedni. amely egy parcella parlagon maradását is egynek tartja, most a háboru dicsőséges kimenetelének kockáztatásával: a hatóságoknak lesz feladata, hogy irány'lólag s ahol szükséges, a rendelkezésükre álló eszközökkel kényszeritőleg is fellépjenek. Ném kétséges előttem, hogy ebben a fontos munkában a földmivelésügyi igazgatás szervezetéhez tartozó tisztviselők ép ugy, mint közép- és nagybirtokos oszutlyunknak a hazafias kötelességteljesitésében mindig elöljáró tagjai, valamint a gazdatársadalom szervezetei is a nagy idők nagy követelményeit átértve fognak a közigazgatási hatóságoknak a kívánatos cél eléréseben segédkezni. Amidőn a fentieket a hazafiúi aggodalom komolyságával és a jövőbe vetett reménység érzésével a Cim sz'ves figyelmébe ajánlom, biztosítani óhajtom egyúttal a hatóságokat és a magyar gazda társadalmai. hogy a további rendkívüli erőkifejtéshez kormányzatom részéről sem fog hiányozni semmi támogatás, ami a mostani körülmények között kormányzati részről megadható. Budapest. 1918. március 2. Serényi. Ctiolnoky Jenő előadása a Balkánról mhcius 9 • iVww'iláfc tuéfáidjéítjl* A nyíregyházi közönség nagyon-nagyon szereli Cholnoky Jenői, a kolozsvári egyelem tudós tanárát, aki úgyszólván minden esztendőben ellátogat Nyíregyházára. Cholnoky Jenő ma úgyszólván egyedüli müvelője Magyarországon a népszerű síiő 'tudománynak, írásban és szóban valóságos apostoli munkát fejt ki. Nagy tudós, és ehhez járul

1, hogy kitűnő előadó. Előadása kellemes, világos, fordulatos. Előadássorozata, amelyei tegnap nyílott meg. a legközelebbi keletről szól, a. mely most. amikor keleti határainkon a béke újra helyreállott, nagyon is aktuálisnak látszik; Tegnapi előadásábain a Bal kán félszigetről beszélt, ma Oroszországról tart előadást, holnap pedig a turáni kérdéssel és ezzel kapcsolatban Túrán föld rajzával és történelmével fog foglalkozni. Meglehetősen mérsékelt számú hallgatóság gyűlt össze tegnap a főgimnázium dísztermében, hogv meghallgassa Cholnoky előadását a Balkánról. Pedig nagyon érdekes előadás volt a tegnapi, ment minden szárazságtól. tudományos nagyképűségtől

1, felesleges és a közönséget nem érdeklő résztől. Az előadásnak minden szava mindenkinek szólt és a közönség nagyon sokat tanúit Cholnokytól. A Balkán-félsziget földrajzi helyzetéről szólt főképen az előadás, a félszigetnek speciálisan szerencsés területi alakulásáról, ami lehetővé tette, hogy a Bal kán egykor a világ kultúrájának gócpontja lehetett. Részletesen ismertette a félsziget hegyeinek és vizeinek alakulását és ezzel kapcsolatban bő alkalma nyílt a tudós professzornak, hogy az olt éli népek történetével, szokásaival, kultúrájával foglalkozzon. A jövőben nagy szerep vár a Balkan félszigetre, főkép, ha az ott élő népeket sikerül' kibékíteni és meggyőzni őket. hogy a békés munka hozhatja meg egyedül egy uemzet föllendülését és kulluráját. A Balkán föllendülése különösen Magyarországnak fontos, mert ugy kulturális, mint ipari termékeink számára elsőrangú piacot nyerünk délen. A professzor közvetlen, végig lebilincselő előadását nagy figyelemmel hallgatta a közönség, amely hátás tapssal jutalmazta meg az előadót.