Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-08 / 56. szám

2 jtfÖÖFIDÉK í#18« március 8 *

; "w ]

.

1 Mf

t *—•*'— Ézzáiezd i taros a téglagyár NySregytiásaí sxfffoíS 7. {A Ntvmdék teúóiiüífdm fcárötílaidtt k KVTrvláá Ifi! íegutélBI száma arra, hogy Nyíregyházának meg kell cdnia minden építési munkának 6s nemhogy ijf lölieiho szŐ, ié M. rriár a ' tatarozásokat sgöt $Bél. elvégezni,, mivel nincs a városban tégla. Eáneí; a h'éryzétüéfc a tarthatatlansága különösen, éreztetni lógja hatását a lagteözetebtó hónapokban, amikor a már oltrövatkezett ós a tárható békekötések egész bizocyosna Jrgztetnj fogják hatásukat és az egyeseknél tóHíáíaio^ott tőkék igén tekintélyes része építkezésekben körösnek majd elhelyezkedést, de tfiíib IcJsé'^éző^ is sürgősen aktuális lesz nyoínbiüi ft háoörö megszűnése után, azonban a tíflShiááy 'fez egész vonalon megakasztja »|ajd az építkezést ugy, hogy ha ezen a hiányon liein segitenqk, akboc Nyíregyháza nemcsak hogy ném vehet részt á háború után egész bizonyosan meginduló fejlődésben, hanem teljese?; ólmíiraá, A város vőifötőségo maga is teljes mértéfeberi belátja ezt ős már meg is kezdték az elöthufckátátokat arra,

; hogy ezen a bajon sóbitének. Már & legközelebbi náteofcban összeül h városnak az & bizottsága, amelyet a város riiite&kkt "ős kerSskódelmi kérdésekben való véteüéüfadás végeit küldőit ki. Erinek ti bizottságnak lesz a föladata, högy elükészií&ö a városi téglagyár üzembehelyezósét. A város képviselőtestülete tudvalevőleg még a háború előtt elhatározta, hogy körkorüehcéC éjpit. Énnek ai olőmunkáiatai meg is indultak és csupán a háború akadályozta meg a várost a terv kerosztülvitelébefr. Most 'tehát áz a legelső teendő, hogy ezt fi regi torvet igyekezzenek megvalósítani. Egy(nőre a város :tábori kemencékben még ebben az évben kiégithet annyi téglát, hogy elég loCTÖn a körkemence fölépítésére és még mintegy tígymillió tégla juthat a közönségnek is. Á körkemencében aztán már a fövő év tavaszától, amikbr a legnagyobb lesz a szükséglet, bőségesen adhat téglát a város. Ugy tudjuk, hogy a város mérnöki hivatalában már dolgoznak is a városi téglagyár üzembehelyezésének tervén, amely szerint a városnak a körkemence fölépitése, üzembehelyezése és az egész telep rondbehozása mintegy félmillió koronába kerül. Ennek az összegnek az amortizációja a telje? összegnek tíz év alértt leendő loirását kontemplálva, valamint az üzemi és egyébb költségekot is beszámítva a városnák mintegy 80—100 koronájába kerülne a tégla ezre. Bizonyos, hogy ez az összeg alatta áli az esetleg üzembehelyezondő magán téglagyárak által előállított téglaáraknak, a városi téglagyárnak tehát még a nyugalmasabb időkben is egyik nagy hivatása lenne a téglaárak szabályozása, dc a magánfogyasztástól eltekintve is szüksége van a városnak téglagyárra mivel magának a városnak is sok építkezése }esz a háború után. mert a kőzépülotek egész 3orát keli már a legközelebbi időben létesíteni. Evvel a kérdéssel való foglalkozás annál is inkább sürgős, mert már a tavasz beálltával hozzá kéli kezdeni a téglakészitéshez. Szerda—Csütörtök LIDA GYS első fellépte filmen & kolostor árnyékában Színmű 5 telvonásban. El&disok fél 6, fél 9. Vasárnap délntán 4, fél 6, esta 7 éj fél 8. Az u] ügyvédi díjszabás megjelent és kapható kiadóhivatalunkban. Ara 4 K, Mezőgazdasági 2 öldségtermelés A nyári káposzta ff A nyári káposztának mezőgazdaság öréiriben Való termelés*' hálüHk fsak ú mult év nyargal kezdett terjedni s nem remélt árem£Ífte0$Se Folytán ái őszi káposztához viszonyított lényegesen kisebb hozama dacára is. termelési divatcikké vált. Rövidebb tenyészídeje miatt igényesebb az őszi káposztánál, inkább kerti niivelest kiván. Lassúk miként lehetne mezőgazdasági üzenmél ezt legjobban megközelíteni. hogy ftúttól korábban, minél több anyagot juttathassunk fogyasztásra. Akineft húnnisfdüs, lápályds fekvésű, nyirkos, de nem vizenyős, szelíd tőzegtárjáunű. középkötött talaj áll rendelkezésére és ázt ősszel jól megtrágyázva mélyen fóltzárttjö. az már biztosította magának Ü siker oroszlánrészét. Magyar holdanként 200 mm. érett istállötrágya megfelel s a mennyiben be lehetne szerezni 200 kg. Thomassaíak és 150 kg. 40 százalékos kálisó. Gyengébb tulajon, különösei! köímyü homokon a trágyaadagölás máSiélaünvi légyen. Az így előkészített földet tavászszal fogaaonti kell, a téli nedvesség

1 conscrválása céljából. Az ültetés ideje attól függ. mikor áll alkalmas palánta rendelkezésünkre. Nálunk elterjedt szokás a magot március közepefelé meltgágybá jó sürün éltetni s óvatosan takargatni. így rendszerint vézna. felnyurgult, sók esetben u. n. feketelábu palántot nyernek, mely nem a legalkalmasabb ültetési anyag s sokáig vegetál mis lábra kap. Természetesen az ilyen korái káposzta elég késői lesz, mert csak augusztus hó végefélé hozható piacra. — Ha ezzel megelégszünk, ugy sokkal egyszerűbb és e mellett célszerűbb a következő palántnevelési módszer. Védett helyeu, lehetőleg épületek.déli fekvésű falai mentéti április hó elején jó aprós trágyával kevert kerti földből 120 cin. széles hidegágyakat készítünk. Minden ágvat 8 sorra osztunk. 2 cm. mély barázdákat húzva Ezekbe pergetjük lehetőleg ritkán a magot. mert a sürü kelésü palánta megnyurgul és lefekszik. Az ágyakat kellő nedvesen tartva, a mag.pár nap alatt kikél s ha a növénykék nyúlni kezdenek a sorok közeit ki kell kissé mélyíteni, a földet a növé nyék mellé húzva fel. Az igy létrejött barázdák sok vízzel hígított trágyái ével töltendők meg. A palántákat fejlődési idejük alatt naponta gyakran meg kell locsol- „ ni. hogy a földi bolha erőt ne vehessen a zsenge növényeken. így erőteljes, zömök palántákat nyerünk, melyek ápril végén, május elején 6 levélben vannak, kiültetve gyorsan megiramodnak és növekedésben elhagyják az elkénveztetett melcgágvi palántat. Van azonban egy nállunk nem ismert, de a német káposztatermelő vidékeken — már régen gyakorolt termelési módszer is. átleleltetett palántákkal. F. célra aug. 1020 között elvetik a magot hidegágyakba és ha a növények <1 levélben vannak, kipikirozzák a telelő ágyakra. E telelő ágyak jó trágyaerőben álló, de nem frissen trágyázott talajjal bírjanak. 15 cm. sortávolságban 5 cm. mély barázdákat kell húzni és ezek fenekére kell duggatni a palántákat egymástól 5—6 cm. távolságra. A gyom eltávolítására figyelmet kell fordítani. A palántákat csak akkor kell száraz falombbal behinteni, mikor már erősebb fagyok elentkeznek. Nem nagyon hideg tqjeket az igy nevelt palánta kibir, edzett lesz, a pikirozás következtében erős gyökérképződést nyer. s korán tavasszal kiültethető, ugy. hogy júliusra már kész káposztát szolgáltat. Meg kofáöfeafi késjp-i'; léííct a káposzta 8'- íri nkppal; ha a jpáláfítokat október második felében eredeti helyükre ültetjük ki E fcéira aVfaíájt ugy kell előkésziteni,' lito|y töttó^ÖU) ekévé! egymástól 50 ciri.-nyiré eső, keletről nyugatra vönuló barázdákat huzunk és a töltések ésíáki oldalán eső Lejtőkre ültetjük a palántákat 50. cm. no vény távolságban így melegebb, napfénye^ téli időjárás; mellett nincsenek hlávétve á hőmérséklet ingadozásának, a mi tudvalevőlég a kifagyás főoka szokott lenni. f. ' » Az esetleg kifagyott egyes növények vagy. foltok áttelel letett palántákkal pótolhatók. Tekintve, hogy c módszér Észak Néiiitf torszá{|biiri jól bevált, s Csák nagyöh hideg száráz félek okoztak lényegesebb csalódást, feltehető, hogy a mi sokkal enyhébb klímánk alatt még biztosabb sikerrel járna, érdemes volna tehát a jövőben IbrüMes alá Veéhdő' térület egy r&szép é termelési módfeZerlís s^ghofiBsitani. litert ha könservaíiv gotidolkozáSsíiL az eddig! módszert is jónak tartjuk, ne feledjük hogy a jónak mindig ellensége,a jcbtx Aldk pedig nem akarnak eltérni a régi céíszéfütíéh riielégágyi módszertől, azoknak szolgáljon legalább figyelmeztetésül Högv minél' ritkább,ih véssék a magol — ifiért a süHí palán t rossz, a mag pedig kevés és nagyon drága Egy "magyar holdra körülbelül 100 gr. magot kell számításba venni. ITruekcr Henrik. A makóiak küldöttsége Tiszánál Badapesl, március {A Nyireim dvlósitájálőt. Tegnap este fogadta Tisza István gróf a num!íapártban a makóiak küldöttségét, amely a voit miniszterelnöknek a város díszpolgári oklevelét hozta; Tisza a küldöttségnek adott válaszában rágalomnak mondotta, hogy a nemzet bármely államférfia nagyravágyásból fölidézte, vagy folytatta volna a háborút. Nincs a békének nagyobb ellensége, mint aki a minden áron való békét követeli. A választójogot mai formájában a nemzetre veszedelmesnek tartja, reméli azonban, Sikerülni fog a kormánnyal kedvező megegyezést létesíteni. Városi Színház Mozgó. Péntektől 'kezdve Világattrakció! Nagyban felülmúlja az I. részt. Három tenyészbika, 2 éves hollandi jellegű, eladó Cím a kiadóban. 380—3—1 Pénztáros kisasszony és eláriisiíó íváuy előnyös föltételekkel alkalmazást mer het. Cim a kiadóban. .77- :) Ügyes takarítónő félnapi elfoglaltságra azonnal felvétetik. Bocskai-u. 4 sz.56-2 — Lágy ólmot, lehetőleg nem beolvasztott állapotban vesz lapunk kiadóhivatala. bármily kis mennyiségben.