Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-06 / 54. szám

J#ÍR¥IDÉK 1918. március 6. Békét kivan Szabolcsvármegye népe Választójogi vita a törvényhatóságban A várniep üdvözli a kormányt ftyiregyfcáz*, március 5. (A Nyirpidék iudúsitáját^J.} Rendkívüli közgyűlést tartott ma délelőtt Szabolcsvármegye törvényhatósági bi zottsága és a mai közgyűlésen két fölötte Jelentős momentum az, amely különösebb méltánylást érdemel. Az egyik a vármegyének az'az egyhangú határozata, hogy Szabolcsvármegye népe át van hatva a béke utáni vágytól és reménykedve várja a népek gyilkos háborújának hódítástól ment béke vessen véget. A másik határozat a2 általános választói jogot követeli ugy. aiiogy a mai kormány által belerjesztett tör vényjavaslat megadni kívánja. Meskó László dr. főispán nyitotta meg a rendkivüli közgyűlést és a vármegye halottainak az elparentálása után hozzákezdtek a dus tárgysorozat elintézéséhez. A király szózata Mikecz István főjegyző olvasta föl a királynak a nemzethez intézett szózatát, amelyben az Ukrán köztársasággal kötött békét jelenti az uralkodó. A közgyűlés tagjai állva hallgatták végig a király ismeretes szózatát, majd lelkesen megéljenezték a királyt. A főjegyző előterjesztésére a közgyűlés kimondotta, hogy a magyar nép a legelsők között volt a hazafias önfeláldozás terén, amikor a minden oldalról zsákmányra leső ellenségek által fenyegetett hazát és szövetségeseinket meg kellett védeni. ebben az önvédelmi harcban kész is mindvégig dicső hagyományaihoz méltó módon továbbra is kitartani, ám éppen annyira át vau hatva már a békevágytól és attól a meggyőződéstől, hogy hiábavaló és bűn ártatlan emberek életét föláldozni, mert a háborús helyzet többé megváltozhatatlan és a harcbán álló államok polgárai össze vannak forrva annak tudatától, hogy nem kívánnak többé hódítást, egymás léigazását és csupán arra vágynak, hogy elmúljanak e soha el nem képzelt szenvedések és borzalmak. A megértésért küzdő nemzetek eme ellenállhatatlan fölébredt békevágyának első érett gyümölcse az ukrán béke és a vármegye közönsége boldog reménykedéssel hogy a békének napkeletről útnak indult szelíd galamja kibontott szárnyával sértetlenül fog a ma még egymással szemközt álló nemzetekhez elszállani. Bizalom a kormánynak Ugyancsak Mikecz István főjegyző ismertette Wekerlc Sándor dr. miniszterelnök leiratát, amelyben tudatja miniszterelnökké történt újbóli kinevezését és a maga, valamint kormánya nevében ama várakozásának ad kifejezést, hogy eléjük tűzött föladataik megoldásában a törvényhatóság támogatni fogja őket. Az állandó választmány javaslata az. hogy a Wpkerle-kormányt. melv az önálló hadsereg létesítését vette föl programmjába. örömmel és tisztelettel üdvözli és biztosítja a miniszterelnököt, hogy őt és kormányát készségesen támogatja és egyúttal ama reményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök kipróbált államférfiúi kö telessége és gazdag tapasztalatai a megoldásra váró súlyos és nagy horderejű kér dések elintézésénél meg fogják találni a magyar nemzeti állam kiépítésére és megerősítésére vezető helyes utat és hogy a kormány a magyar nemzet régi vágyának csak az ad neki, megnyugvást, hogy akik ma a kormányon ülnek, éppen olyan jó ha zafiak. mint mi ós azok számot vetettek a nemzetségi kérck'ssel is. Áinig ennek alapvető káráról meg nem győzik, addig a jogkiterjesztésnek híve mai-ad. megmaradván ebben a kérdésben az igazi történelmi alapon. Szesztay Zoltán dr. kifejti, hogy a közhangulat feszegeti a törvényhozás ajtaját és ha nem nyitjuk ki előtte az ajtót akkor maga feszíti be és ugy helyezkedik el. ahogy tud, de ha mi magunk nyitunk nekiek rést ezen az ajtón, akkor annyit engedhetünk be. amennyinek a bejutása országos érdek. Ujfalussy Dezső dr. a vármegye korábbi állásfoglalásáról kifejti, hogy'a vármegye ugyan a jogkiterjesztés mellett volt. azonban minden erre vonatkozó határozata hangsúlyozta a mérséklést éppen a nem zeti szempontok védelmében. Meggyőződése szerint a pártokat nem szabad mesterségesen szembeállítani egymással és nem szabad a választói jog kérdését pártpolitikai szempontokból hanem pusztán a magyar nép szempontjából megítélni, Mikecz Dezső alispán rámutatott arra. hogy évek sora óta többször került a választói jog kérdése a vármegye elé és Szabolcsvármegye mindig a jogkiterjesztés mellett foglalt állást. Kell. hogy a vár^ megye hü maradjon korábbi álláspontjához. amely mindig kiemelte a nemzeti állam létérdekeinek a jogkiterjesztéssel való összeegyeztetését. A zárszó jogán még Kállay András szó lalt föl. majd az elnöklő főispán muiatotl rá arra. hogy a vörös zászlós szociáldemokraták éppen ugy, mint a magyar nemzet minden fia a harctéren egyformán önfeláldozó és bátor volt és nem tud rá egyetlen esetet sem. amikor magyar és magyar között ebből a szempontból bárki is különbséget tehetett volna. A magyar katona mindenütt hős volt és helytelen dolog ugy aposztrofálni, mintha egyik vagy másik pártállási! magyar polgár nem egyformán teljesítette volna a kötelességét a hazával szemben. Mivel szavazást senki sem. kért és az állandó választmány javaslatával ellenke ző indítvány nem tétetett, a főispán, az állandó választmány javaslatát egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki. és jogos óhajának tárgyán, az önálló magyar hadsereg fölállításán kívül még az érdekeinknek megfelelő gazdasági berendezkedést, valamint a választói jognak a magyai- nemzeti állam létérdekeivel öszszeegyeztetett kiterjesztését is meg fogja valósítani, Vita «t választójogról A javaslathoz ifj. Kállay András szólott hozzá. Elfogadja a javaslatot, de kiegészítést ajánl ahhoz. Minden alkotmányos államban — mondta — a többség által támogatott kormány tartja kezében a kormányzást és minden alkotmányos államban erre féltékenyen vigyáznak is. — Sajnálattal látja, hogy éppen nálunk tértek el ettől az alkotmányos alaptól és itt kisebbségi kormány vállalkozott nagy föladatok megvalósítására. Tagadásba veszi hogy az általános választói jog követelése az igazi magyar néptől, a magyar kisgazdától és a magyar intelligenciától jönne. Ezt csak a szociáüsták vetették bele a köztudatba, ezek követelik a Marseillest énekelve, mig a magyar nép, ajkán a Himnusszal a harctéren vérzik. Azt inditvá- ; nyozza. hogy a javaslatot bővítsék ki olyan értelemben, hogy bár a törvényható- j ság meg van győződve arról, miszerint a | kormány a választójog kérdésében haza- j fias megoldásra törekszik, mégis széksé- j gesnek tartja, hogy ebben a kérdésben a ' többséggel a megegyezést keresve igyekezzék mentül hamarabb végezni a választói joggal, hogy aztán hozzákezdhessen a kormány és a törvényhozás az igazi nagy föladatainak a megvalósitás'ához. Megyeri Géza ellene van Kállay indilványának. mert a kívánt kiegésziLésre — ; nincs szükség. Az indítványozó a löbbségi pártra hivatkozott, de elfelejti, hogy a választójogi javaslat kereteit a király ép- | penW többségi párt kormányának előter- \ jesztésével szemben?álíapitolta meg. A ki- ] rállyal történt megekvozés aapjánl készült j a javaslat, azon változtatni nem lehet, | de nem is keh. "A vármegye eddig mindig f a jogkiterjesztés alapján állott, ettől nem I szabad eltérnie. Szikszay András szerint a vármegye j régi álláspontját az indítvány fejezi ki. J Kerülni kell a súrlódást és gyűlölködést, j Osztja azoknak a hazafias aggodalmát, a- 3 kik a békés kompromisszumot kívánják. A történelmi alap Geduly Henrik az állandó választmány javaslatát változatlanul fogadja el, mivel ama aggodalmakat, amelyeket egyesek hangoztatnak, nem tartja 'helytállóknak. Nálunk szeretnek történelmi emlékekre hivatkozni és most mégis megfeledkeznek arról, hogy az alkotmányjógi fejlődés terén mindig mind szélesebb és szélesebb rétegeket igyekeztek a múltban bevonni az alkotmányba. Azzal szemben, -hogy idegen befolyás vetette föl Magyarországon a válasziójogi kérdést, hjvatkozik arra. hogy minden olyan polgár, aki látja, hogy az általános érdekű kérdéseket csak általános hozzászólás alapján lehét megoldani, híve a választói jog minél szélesebb kiterjesztésének. Nem félti az országol a szociáldemokratáktól, mért azok sohasem lesznek nemzetellenesek, ha az általános szólásszabadság elve álapján szót engedünk nekiek. A szóló a nemzetiségiektől fél inkább és ennél a pontnál DIAD MT* MOXG

Ő1 Hétfő—Kedd § Pola Negri német művésznő előadásában & Szerelem és vimMi f Nagyhatásúi dráma 5 felvonásba

n f^ I • II # Előadások föi 6, fái 9 Vasárnap délután 4, fél 6, esté 7 2 VÁROSI SZÍNHÁZ - MOZGÓ. m m* 0« n o Szerda-Csütörtök Franceska Berlinivel Gyehenna tüze I íBg Egy élet regénye 4 részben B8S sibbbbbibbbbbbbbbbss Három tenyészbika, 2 éves hollandi jellegű, eladó 380—3Cim -1 a kiadóban. — Lágy ólmot, lehetőleg nem beolvasztott állapotban vesz lapunk kiadóhivatala. bármily kis mennyiségben.