Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-03-03 / 52. szám

JVfYmviDÉF 1918, március 3. A város uj gazdálkodásának előkészítését megkezdték^ városházán Msgválteztatják a tanácsosok munkakörét Nyíregyháza, mái cint 2 •J. Nyimdtk MAMttyttdl: A városházán nagy munka vette kezdetét annak a bizottságnak az összeülésével. amelyet a képviselőtestület még a múlt évben küldött ki a városi gazdálkodás átalakítását célzó javaslatok készítésére. jte amely bizottságot eddig nem hivták össze, A városházán kigondoló bizottságnak keresztelték el ezt a bizottságot és mindaddig, mig Bencs Kálmán dr. polgármester össze nem hivta. nem tulajdonítottak jelentőséget a bizottságnak. Dc most. hogy megvolt az első ülés és ugy a polgármester, mint Garay dr. tanácsos elébe tárták a bizottságnak nagy föladatait, nyilvánvalóvá lett. hogy a város jövendő életére emiek a bizottságnak a munkája a legfontosabb. í Az első ülés. amely a tulajdonképpeni alakulás volt, tisztázta a teendők sorrendjét. fölhatalmazást adott a polgármesternek a számvevőséghez segéderők fölvételére és előkészítette a városi tanácsosok munkakörének a szükség szerint való meg változtatását. Bencs Kálmán dr. polgármester nyitotta meg az ülést, majd Garay Kálmán .dr. tanácsos ismertette, hogy mi tette szükségessé ennek a bizottságnak a megalakítását. A városra a háború után uj. nagy föladatok egész tömege várakozik és ezek a föladatok igen tekintélyes terheket rónak majd a városra. A város mai jövedelme mellett nem képes viselni ezeket a terheket, éppen ezért arra van szükség, hogy egyfelől a város kiadásainak a csökkentésére keressenek módot, másfelől olyan utakat kell kikeresni, hogy a város mai jövedelmei emeltessenek. Ezeknek a módoknak a megkeresésére küldte ki a képviselőtestület ezt a bizottságot. amely elé ezúttal még nem terjeszthet megfelelő javaslatokat, mivel a számvevőség csekély személyzete és nagymérvű elfoglaltsága mellett még íjehi bocsáthalta a 'rendelkezésére a város vagyoni viszonyaira vonatkozó adatokat. A polgármester proponálta, azután, hogy a bizottság maga válasszon elnököt magának és hogy a kérdések különfélesége szerint több osztályra tagolja magát. Szükségesnek tartja a polgármester hogy alakítsanak pénzügyi albizottságot, amely a városi vagyon jövedelmezőségének kérdésével, a városi kölcsönök célszerűbb megoldásával, továbbá a városi pénzkezelés és a számvevőség rendezésének a kérdésével és az egyéb hasonló kérdésekkel foglalkozzék, a gazdasági albizottság a városi ingatlanok jövedelmezőbben való kihasználására vonatkozó javaslatokat készítse elő, mig a műszaki és kereskedelmi albizottság a létesítendő üzemekre és a meglevők célszerűbb vezetésére tegyen erő terjesztést. Kállay Rudolf dr. udvari tanácsos kifejtette, hogy ennek a bizottságnak csak akkor lehet eredményes a munkája, ha a város vezetőjében van erő és készség a nagy föladatok megoldására. Eddig ezt nem sikerült elérni, de hiszi, hogy most, amikor a polgármesteri székben fiatal, teterős férfi ül.: sikerrel fog járni az a munka. amely erre a bizottságra vár. Kovách Elek dr. és Somogyi Gyula ama nézetüknek adnak kifejezést, hogy a bizottságban az elnöklést csak a polgármester láthatja el. mig a tagok munkája csak hasznos segédszerve lehet ennek a munkának. A fötszólalások hatása alatt a bizottság egyhangúlag Bencs Kálmán dr. polgái*mestert választotta meg elnöknek. aki köszönettel fogadta a megtiszteltetést. elvállalta az elnökséget és tisztviselőtársaival együtt törekedni fognak, hogy a bizottságban reájuk váró föladatokat legjobb tudásuk szerint igyekeznek megoldáshoz segíteni. Megalakították azután az albizottságokat, amelyek már a jövő héten hozzákezdenek a munkához és az egyes albizottságok által előkészített ügyeket az együttes üléseken tárgy alják le. A polgármester rámutatott azután azokra az okokra, amiért a bizottság öszszehivását elodázni nem lehetett. Előteresztést tettek az alispánnak a megüresedett állások betöltésére és az alispán avval a kérdéssel fordul a városhoz, hogy föntartja-e a város ama régebben hozott határozatát. hogy a gazdasági intézői állási a háború alatt nem tölti bc. A polgármester meggyőződése szerint a gazdasági intéző mai munkakörére teljesen elegendő egy gyakorlati gazda, mig a háború után á város gazdasági vezetésében olyan változásoknak kell végbemennie, hogy annak irányítására nagyobb koncepciójú szakember kell, amilyet ma nem is kaphatnának. A bizottság maga is elfogadja a polgármester álláspontját és ugy határoz, hogy a gazdasági intézői állást a háború alatt nem kell véglegesen betölteni. Rámutatott azután a polgármester arra. hogy a háború befejezéséhez közeledik és az előálló uj föladatokkal már a legközelebbi jövőben foglalkozni kell. A pénzügyi tanácsos, akire, ezeu a téren a legnagyobb munka vár. nem felelhet meg ennek a föladatnak mindaddig, amíg- a közélelmezés dolgai az ő hatáskörébe tartoznak. mivel az emberekkel való érintkezés lefoglalja idejének legnagyobb részét és nincs fizikai ideje a nyugodt munkára. Ezért a polgármesternek az a meggyőződése. hogy a közélelmezési ügyeket ki kellene venni a pénzügyi tanácsos hatásköréből és áttenni :i közigazgatási tanácsos hatáskörébe. A helyzet ugyanis az. hogy Bencs Kálmán dr. polgármesterré történt megválasztásával megüresedett a pénzügyi tanácsos; állás, amelyet most ideiglenesen, a választás után peclig véglegesen Garay Kálmán dr. tölt be. Így meg üresedik az ő állása, a közigazgatási tanácsosi állás, amelynek betöltője minden bizonnyal Krecsányi Lajos rendőrkapitány lesz. Mivel azonban a közigazgatási tanácsosi teendőket ma a legnagyobb megelégedésre látja el Fuhrmann Lajos dr. helyettesi minőségben, Krecsányinák nem kellene nyomban átvenni a közigazgatási tanácsosi hatáskört, hanem átvehetné a közellátás dolgainak a vezetését, amelyre alkalmasabb embert nem is találhatna a város Krecsányinál. A bizottság mindenben helyeselte a polgármester előterjesztését és ilyen értelmű intézkedések megtételéi tartja szükségesnek. Szóba került, hogy még mindig nincs beterjesztve sem a tavalyi, sem az idei zárószámadás. sem pedig nincs elkészítve a városnak ez évi költségvetése, amelynek peclig már ősszel el kellett volna készülnie. A főszámvevő és a polgármester rámutaltak arra. hogy a számvevőségnek hihetetlenül fölszaporodolt a munkája, a személy zete pedig a háború alatt erősen megcsappant és ez késleltelte ezek beterjesztését megnyugtatta azonban a polgármester a bizottságot, hogy a tavalyi zárószámadás már a városatyáknál van.' a mostani zárószámadás és a költségvetés pedig már abban a stádiumban van, hogy még március hó folyamán letárgyalható lesz a közgyűlésben. A bizottság tudomásul vette eme beelentéseket és fölhatalmazta a polgármestert, hogy azoknak a munkálatoknak az elkészítésére, amelyre a bizottságnak a további munkáknál szüksége van, megfelelő segéderőket alkalmazzon. Hazatért badifoilyol üyiregyhazáa Mi jár a hadifoglyoknak ? féytrcssytea**, mit cius 5. {A Kfirviáik UtdómMjdUl.) Tegnap éjszaka több vonaton néhány ezernyi Ukrajnából és Oroszországból megszökött hadifogoly érkezett Nyíregyházára. A legtöbbje földsárga orosz egyenruhában, szőrös kozákkucsmában van és csak mikor megszólalnak, ismerni meg őket. hogy magyar fiuk. Jókedvűek, nyugodtan várják, hogy hazakerüljenek, a sok sok kérdezősködőnek, akik mind fogságban levő hozzátartozóik után érdeklődnek. szívesen, örömmel adnak fölvilágosítást. A hadifoglyok egyrésze Nyíregyházán maradi, másrészüket pedig Erdélybe szállították, ahonnan 14 napi vesztegzár és négy heti erkölcsi vesztegzár után szabadságra engedik őket. Ezzel kapcsolatban budapesti munkatársunktól a hazatérő hadifoglyok járandóságára vonatkozólag a következő tudósítást kaptuk: Nemcsak magukat a hadifoglyokat, hanem azok hozzátartozóit is felette érdekli az a kérdés, minő járandóságokra van igényük ugy a foglyoknak, mint hoz zátartozóiknak á foglyok hazaérkezése u~ tán. É kérdéseket intéztem arra illetékes helyre és e kérdésekre kaptam a Nyirvidék szerkesztősége részére a következő információkat: Azoknak, akik a hadifogságból visszatértek, a hadifogságuk tartamára rendfokozatuknak megfelelő zsold és készültségi pótdij jár. Ezt a honvédelmek az illetékes kerületi parancsnokság engedélyezi. Ha a visszatért hadifogoly illetéke megállapítását kéri. akkor kívánságáról az a póttestparancsnokság, ahová a visszatért hadifogoly állományban fíu'tozik, jegyzőkönyvet vesz fel és e jegyzőkönyvet az illetékes kerületi, vagy katonai parancsnoksághoz terjeszti fel. E jegyzőkönyvben meg kell felelni arra a kérdésre, hogy az illető visszatért hadifogoly mikor és hol került hadifogságba. mikor és hol vett fel útdíjára il letéket a hadifogságba jutása előtt és fogságba jutása után fogságba alatt mely i dőtől meddig és milyen illetékekben részesült. vagy pedig mikor, milyen időtartamig nem kapott illetéket. Kérdőpontok vannak e jegyzőkönyvben a visszatért hadifoglyok családi állapotát illetőleg is és igazolni kell ázt is. hogy a hadifoglyok annak idején hozzátartozóik részére vissza hagyták e fizetésüknek valamelyes részét Eme utóbbi kérdőpontok főként a nős. továbbszolgáló altisztekre vonatokznak. Előfordul gyakran, hogy a hadifog ságból visszatért legénység 50 korona jutalom kifizetését követeli. Erre vonatko zólag illetékes helyen azt a felvilágosítást kaptam, hogy a jutalom csak azoknak a hadifoglyoknak jár, akik különösen ve-