Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-27 / 48. szám

JiYIRYIDÉK TS** A kancellár hajlandó az antanttal a békéről tárgyalni Keleten nem folyik hódító hadjárat BotfapMt, február £6. (A Nyirvidék UMnUjálóLi Berlinből táviratozzák: A kancellár tegnapi beszédét feszült érdeklődés előzte még, az ülésterem karzatai, páholyai zsú­folva voltak, a diplomaták páholyában valamennyi Berlinben időző diplomata, köztük a magyar-osztrák nagykövet is megjelent. Az ülés megnyitása után az elnök elparentálta a mecklenburg-strelitzi nagyherceget, azután megkezdték a költ­ségvetés vitáját. Ehhez; elsőnek a kaneeílár szólott hozzá és mindenekelőtt Runcimannak az angol alsóházban mondott beszédével fog­lalkozott, amelyben Hunciman kijelentette, hogy helyesebb volna, ha a nyilvános viták helyett a hadviselő államok illeté­kes államférfiai szűkebb körben találkoz­nának a nézetek kölcsönös kicserélése Végett. A kancellár helyesli Runeiman­nak ezt az álláspontját, ez volna helyes utjá annak, hogy a sok félreértést eltün­tessük. Belgiumra vonatkozólag a követ­kezőket jelenti ki: Nem gondolunk Belgium meg­tudására, sem arra, hogy Belgfumot a luíthet birodalom alkotórészévé tegyük, viszont el akarjuk kerülni, hogy Belgium ellenséges mesterkedések területévé vál­jék, ezért volna szükséges szük körben tárgyalni. Ha ilyen irányú javaslat ér keznók a másik oldalról, vagy a havrei kormány részérül, hajlandók volnánk tár­gyalni, ha ezek a megbeszélések nem is volnának kezdetben kötelezők. Egyelőre nem látszik valószínűnek, hogy Runci man eszméje megvalósulhatna. Wilson jegutóbbi köz ése némi közeledést jelent álláspontunkhoz. Bizonyos, hogy csak egy minden részében igazságosan föl­épült békének van kilátása arra, hogy hogy tartós legyen. Helyeseljük, hogy népeket és tartományokat ne lehessen játéktárgyként egyik államfensőségbői a másikba áttolni. Kijelenti, elvben hozzá­járulhatunk ahhoz is, hogy a nemzeti igényt a legmesszebbmenő, módon ki kell t dgiteni, anélkül, hogy uj ellentétek ke­letkeznének. Ilyen alapon lehet tárgyalni a békéről, csupán azt kötjük ki, hogy est az alapot nemcsak Amerika, hanem a többi államok és népek is elismerjék. Az igazság és jog kölcsönös elismerésén alapuló békével a háborúk teljesen meg­szűnnének és a népeknek nem kellene többet véres áldozatodat hozni önmaguk szétmareangolására. Wilsonnak ilyen irá­nyú fáradozását a legmelegebben támo­gatjuk, de ezzel a célt még nem értük el, miután nincs megakotva a valamennyi nemzet által elismert döntőbíróság. Az antant részéről ilyen irányú hajlandósá­got nem észlelünk. Anglia hadicéljai még mindig imperiáiiSztikus jellegűek, a vi­lágra nekik, tetéző békét akaruak rádik­íálni. Az önrendelkezési jogot nem akar­ják Írországra, Indiára, Egyiptomra alkal mázni. A mi hadicélunk mindig a ttetn­UL 1918. február 87. r&afi zet vádelme, integritásunk megvédése volt, hadviselésünk defenzív. Hangsúlyozzon* ezt, különösen most, hogy keleti operációinkat, illetőleg félre­értések ne támad ianak. A keleti fronton végbemenő mostani előnyomulásunknál hódítási célok nem irányítottak bennün­ket, csupán a rendföntartás és az Ukraj­nával megkötött béke biztosítása vezet bennünket. Nem gondolunk arra, hogy Eszt­landba és Livlandba megvessük lábunkat. A keleten megindított akciók reményen felüli sikerrel jártak. Emlékeztet Trockij ismaretes táviratára, amelyre részünkről ultimátum formájában békeföltételeink megküldése utján nyomban megtörtént a válasz. A tegnap megkezdett román béke­tárgyalásoknál az alapvető kérdések meg­tárgyalása után Kühlman rövidesen Breszt­litovs^kba utazik. A lengyeleknek az uk­rán békeszerződésre vonatkozó aggodal­maira kijelenti, reméli, sikerülni fog a néprajzi viszonyok figyelembevételével ki­elégíteni az igényeket. Láthatják uraim, — folytatta a kancel­lár, — ama kilátás, hogy az egész keleti frontoo Ltrejön a béke, egészen közelju­lott a megvalósuláshoz, ámde az antant vezetői még mindig nem látszanak haj­landónak meghallgatni a józan ész és emberiség szavát, még mindig annektálni akarják Eiszászt, osztrák magyar terület­részeket, Palesztinát, Szíriát és Arábiát, Az antant a semleges államokat azzal ijeszti, hogy Németország kész semleges­ségüket megsérteni. Az egész világ előtt kijelentem, hogy pillanatig sem gondol­tunk arra, hogy Svájc semlegességét érintsük. Az egész világ eped a béke után, ámde az ellenséges államférfiak azon dolgoznak, hogy a háború furiáit fölkor­bácsolják, Kívánatos volna, hogy az an­tant államokban kétségtelenül meglevő békés áramlat felszínre juthasson A vi­lág a legvégzetteljesebh döntés előtt áll, vagy elhatározzák ellenségeink, hogy bé­két kötnek, vagy tovább folytatják a hó­dító hadjáratot, ezt a bünüs őrületet. Ebben az esetben remek csapataink hős katonái zseniális vezéreikkel élükön to­vább fognak küzdeni. á P ^l L O Szerda—Csütörtök este 6 és fél 9-kor a legszenzációsabb detektív sláger A FANTOMAS SOROZAT II-IK FILMJE HET STEEN ÖRÖKÖSE Rejtélyes detektivtörlénet 4 felvonásban, fj I Jön! A szeretem bolondjai Jön! 1 A legszebb Jókai regény^HIm^^^^^^^^ Tegyen kísérletet, hogy a Nyirvidék \ hirdetései biztos sikerre! járnak. Etigeniha Korá«3 trábor előadása a Szabad Líceumban Kovács Gábor egyetemi tanár előző két előadásában ismertette azokat a meg­állapításokat és javaslatokat a melyeket a közgazdasági tudomány alkalmasnak ta­lált. hogy az ország népességének a hábo­rú okozta számbeli csökkenése korrigá­lást nyerjen. Utolsó előadásában azok­nál a módszerekről és teendőkről beszélt melyeknek megvalósítása esetén a jövő nemzedék minőségbeli színvonalának e­meLkedése remélhető. Az a tudomány, mely kutatja, minő utakon módokon lelnie ez elérhető, jndy vizsgálja minő összefüggésben vannak az emberiség, társadalmi, gazdasági, köze­gészségügyi. lakásügyi, stb. viszonyai a jövő nemzedék testi és szellemi színvona­lának változásával, mely ezen felismert összefüggésekből következtetéseket igyek­szik leszűrni, és ezek alapján a gyakorla­ti politika számára javaslatokkal szolgál ezen tudomány az eugenika vagy. faje­gészségtan nevet viseli. Az egész tudomány tulajdonképen a­zon a biológiai megösmerésen alapszik, hogy a szülők tulajdonságai bizonyos tör­vények szerint átöröklődnek az utódok­ra. Mennél inkább módot nyujtunk tehát arra. hogy az emberi átlagon felülemel­kedők családot alapithassanak és sok gyer meket nevelhessenek fel. annál inkább re­mélhető. ezen utódok révén az egész jövő neinzedék nemesedése, átlag színvonalá­nak az emelkedése. Szomorú prespektivál nyújt e tekin­tetben a háború tömegpusztítása, mely ál talában a legéletrevalóbb, legegészsége­sebb és legvállalkozóbb szellemű népesség sorail ritkította meg, és tette lehetetlenné, hogy ezek a jövő nemzedék számára élet­erős utódokat nevelhessenek. Másik elszo­morító jelenség, a városi népesség csekély természetes szaporodása, mely a városi élettel, különösen az emberek összezsu­foltságával áll szoros vonatkozásban. Ez a jelenség annál veszedelmesebb, mert a városi népesség általában a vidék legin­leligensebb. testileg és különösen szelle­mileg legrugékonyabb eleméiből rekrutá­lódik. A folyamat a következő: A falusi család legéletrevalóbb tagja csábítva a vá­rosi élet előnyeitől, a városba vándorol, ott családot alapit, mely azonban néhány nemzedék alatt kihal. Ha ezen folyamat huzamosabb ideig tárt, a jobb emberanyag eltávozása és pusztulása miatt a vidéki né­pesség testi és szellemi színvonala süllyed és. bizonyos idő múlva az egész nagyváro­si kultura köré csoportosuló társadalom a züllés útjára kerül. Babilon, Karthágó, Róma és a görö gök példája világosan mulatja, mint visz' biztos romlásba a nagy nemzeteket a ra­gyogó városi kultura csillogása. Ezen folyamat megakadályozására az eugenikusok többirányú javaslatot dol­goztak ki. melyek egyrészt elősegítenék az életrevaló egyének korai házasságkötését, és gyermekeik felnevelését, másrészt aka­dályoznák, hogy a gyermek nemzésre al­kalmatlan egyének termékeny házasságot köthessenek. Ajánlják továbbá a közegész­ségügyi, lakásügyi, nevelésügyi, stb. sza­bályzatok és intézmények átreformálását a jövő nemzedék egészségének biztosítá­sa érdekében. A közgazdasági tudomány feladata a­zonban szerény nézetünk szerint' nem lehet más. minthogy ismételten hangsú­lyozza azon tényt, miszerint ezen aján­lott és tiltott orvosságok csupán az egyes kirivó tünetek korrigálására alkalmasak, magán a fényen azonban vajmi keveset tudnak változtatni. Hangsúlyozni kell. hogv magát a városokba özönlés! kell

Next

/
Thumbnails
Contents