Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-24 / 46. szám

^/VTF-VTDF 1918, február 24 A Fényes-Vázsanyi harc elfogulatlan szemüvegen Nyíregyháza, ftbruÁr 83. (A Nwrvuitk tudónt&iáuit A magyar képviselőházban régen volt olyan széleskörű izgalmat keltő összecsapás, mint legutóbb Fényes László nyíregyházi képviselő és Vázsonyi Vilmos igazságügy miniszter között. A magyar sajtó aszerint, hogy milyen a pártállásuk, támadta Fényest, de még több újság támadta Vázsonyit. Most kezünkbe került egy a magyar politikai küzdelmektől meglehetősen távol álló és már ezért is elfogulatlan bécsi lapnak, a Neues Wiener Journalnak az a száma, amelyben foglalkozik evvel az összecsapással és többek közöli ezeket irja: Rövid idő óta ő a magyar képviselőház legérdekesebb, gyűlölettől és csodálattól. résztvevő fejcsóválástól, és szemmel látható bizalomtól leginkább körülövezett alakja. Bosszús ingerültség, dc egyben várakozásteljes feszültség fut át a padsorokon, mihelyt szólásra jelentkezik. És ezt gyakran teszi, bár alapjában csak egyetlen témája van: a szegény népnek szüksége, jogtalansága, páriasorsa, a közigazgatás. "a feudális főurak, a kormány önkényessége, érzéketlensége, korrupciója, elfásult közönyössége. Ezekről beszél izgat, dühöng, extatikus fanatizmussal, mint olyan valaki, ki Istentől Intőül, Bíróul, és* Küzdőül hivatott el. Szavai ostorcsapásként vágják a miniszteri padokat. És ha ismét és ismét csak gúnyt, szidalmakat. vagy fensőbbséges lekicsinylést is arat, ha- százszor elvakult fantasztának, veszedelmes izgatónak nevezik is, szívós bátorságának, önzetlen odaadásának, ^arca becsületességének egy parányi bámulata mégis befészkelődik legádázabb ellenségeibe is. némi nyugtalanság lelkiisme^ retükbe, ez észrevehető a tiltakozás boszszus hangján. Ez volt és marad azonban Fényes egyetlen célja, Jvogy a lelkiismereteket emberi érzésre ébressze. Harca a célért egészen különleges, mindig mentes volt minden ideológiától, szociálisztikus, vagy forradalmi elvek teoretikus mezején sohasem szántott.... A jövendő Magyarország, egy igazságosabb szavazójog Magyarországa nem fog visszariadni attól, hogy egyik, vagy másik gennyes sebét feltárja. E jövő Magyarországért való küzdelemben Fényes tulajdonképpen szövetségese Vázsonyinak, a választójogi törvényjavaslat szerzőjének. De nem kiniélte őt. midőn látta, hogy ez, a demokrata közvélemény hullámaiból ma gasra emelve, elfelejti múltját, és — «a hatalomCézári őrületétől* megittasodva — mint Fényes mondta. — mint legfelsőbb cenzor, gonoszabbul köti gúzsba a sajtót, mint tették valaha a legsötétebb reakciónárusok. Igy keletkezett az a három órás. dühtől izzó párbaj, amelyből a legutóbbi parlamenti tudósításokból értesülünk. Párbaj, melyben egyik fél sem győzött. Fényes elesett harca eredményétől, amidőn egy tucat közbeszólás által a polémia íngoványába csalatta magát, holott a bajvivásból vad szabálytalán csapkodás keletkezett. Vázsonyi részén volt a fensőbb ség és nagyobb rutin. De ő is hevesebb volt, mint a miniszteri székekben szokásos, és hevesebb, mint valaki, aki nem érzi magát találva a csekély elvhüség vádjától. Politikai arczulata mindenesetre oly vágást kapott, amelyet nem fog tudni elkendőzni. A penge, mely ezt a vágást adta, bizonyára gyakran fog még kirepülni hüvelyéből és mihamar belegyakorolja magát a parlamenti viaskodás minden erősségébe és cselvágásaiba. És nem egy harcban fog győzedelmeskedni, amelyet ki kell ki'tz deni. E név: Fényes, legközelebb már egcszen más hangsúlyozással fog kiejtetni mint amilyen hangsúlyozásban most még sokan vele tetszelegnek. Aképviseiőtestület elismerése a városi tisztikarnak Közgyűlés a városházán NfíregjBft**, február i3 Ui iVytrvvük nui/istíóbiiti' Fölölte nívós és valóban közvetlen lefolyású közgyűlése volt tegnap délután Nyíregyháza város képviselőtestületének. Igen nagy érdeklődés mellett folyt le a képviselőtestületnek a februári rendes közgyűlése. amelyen a teljes megértés a város igaz szeretete, türelem és összetartás vezette a magisztrátust éppen ugy. mint a városatyákat cs a végzeit munka komoly és a város életérc jelentus volt. A tegnapi közgyűlés előtt letárgyalt ügyek javarészét már ismertette a Nyirvidék az előkészítő ülésekből. Az előterjesztett javaslatok úgyszólván változtatás nélkül emelkedtek határozatokká. A változtatásokkal lesz még alkalmunk foglalkozni, mivel azok újból a közgyűlés elé kerülnek. Különösen jelentőssé és emlékezetessé tette a tegnapi közgyűlést Bencs Kálmán dr. polgármesternek a mult esztendőről szóló jelentése, amelynek az előadása mintegy ötuegyed órán át tartott és amely a legapróbb nüanszokig elébe tárta a képviselőtestületnek az eseményeknek azt a tömkelegét, amelyet cz a város a mult évben átélt. Tökéletes és tiszta képet adott a polgármester a város elmúlt sztendejéről. Világosan és nyíltan mutatott rá mindenre és aki végighallgatta a polgármester előadását, az előtt kikristályosodva áll a város eme nehéz esztendejének a képe. A városatyák a mindvégig érdekes és vonzó előadást a legélénkebb figyelemmel hallgatták végig cs a jelentés végeztével melegen ünnepelték a polgármestert. Sajnáljuk, hogy a mai viszonyok meggátolnak bennünket abban, ho,gy ennek a nagyjelentőségű munkának az érdeme szerinl való méltatásában részesítsük az olvasói és csak a polgárságra kár. hogy a városnak el kellett tekintenie éppen a technikai akadályok miatt a jelentés sokszorosításától. * A polgármesternek mindenre kiterjedő jelentésében legfontosabbnak mi két momentumot tartunk. Az egyik az. Jiogy a városházán a munkának mai megdöbbentően nagy tömkelegében mindössze öt ügydarab maradt az év végén elintézetlenül. a másik már ebből folyik cs ez az, liogy a polgármester a tisztikar munkájának a leghivatottabb bírálója, a szeretetnek. az elismerésnek szinte túláradó hangján emlékezett meg erről a munkáról és tett indítványt a tisztikar munkájának a nyilvános elismerése iránt. A polgármester jelentésének ezt a részét itt adjuk: íme tekintetes Képviselőtestület: a liáboru miatt annyira megcsappant város! tisztviselői kar a háborús viszonyok miatt reá háramlótt rengeteg egyéb munkásság és a felek ezreivel történt érintkezése mellett oly tevékenységet fejtett ki, hogy az évi 54515 ügydarabból a következő év 24-ik napjára mindössze 5 darab elintézetlen ügy maradt. Nekem — mint a város polgármesterének — kötelességem elsősorban reá mutatni, mert alig hiszem, hogy volna még egy város, vagy még egy hivatal az országban, amely hasonló eredményt föl mutathatna. Ilt megnyugtatom a tekintetes Képviselőtestületet abban a tekintetben is. hogy ezek az ügydarabok valóban elvoltak intézve, mert az előadók ide vonatkozó jelentései a kiadóhivatalban vezetett kiadókönyvvel is összehasonlító 1taih. A legteljesebb elismerésemet és köszönetemet kell kifejeznem 111 a tekintetes Képviselőtestület előtt a háborús viszonyok miatt megcsappant létszámú itthon levő tisztviselő társaimnak. a?.ért az óriási munkáért, amelyet megfeszített erővel teljesített és tisztelettel indítványozom, hogy a tekintetes képviselőtestidet ugyan ezt tegye. Nagyon természetes, hogy a képviselőtestület egyhangúlag és lelkesedéssel tette magáévá a polgármester indítványát Énekes János adott hangot a közgyűlés hangulatának és a polgármester előadása után meleg szavakkal méltatta a polgármesteri jelentési, amely fényesen bevilágít a város egész közigazgatásába. Hozzá járul, a polgármester indítványához és elismerését nyilvánítja a tisztikarnak, de indítványozza, hogy ezért a kiváló munkáért fejezze ki a képviselőtestület hálás köszönetét a polgármesternek. A közgyűlés mindkét indítványt egyhangúlag és lelkesedéssel tette magáévá. DIADAL MOZGé Péntek-Szombat—Vasárnap Else Fröhlich és Gunnar Tolnaes szereplésével ff. KI Dráma 4 felvonásban ElÖadasok (el o, (el 0 Vasárnap délután 4, fél 6, esie 7 fél 9. I3IIIII3 "l

yAfsosi szini-iAzmozG

ór Egy hét két napy slágere Kedden Szerdán Ha a vér megszólal A világhírű Hespéria felléptével Csütörtök-Péntek-Szombat-Vasárnap cnniKin A világ csodája r 1 ffl fi n be

tongyári felszerelés. L I II U |j Fedél cser

éP gép, flaszter gép, többféle kutbödön forma, száraztó berendezés. Ugyanott 200 kg. szép, tiszta lucerna-mag eladó. Értekezni lehet Kovács Sándornál, Büdszentmihályon. 253—2