Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)
1918-02-23 / 45. szám
3 J#ÍK¥IDÉK 1918. február 2l Fényes László beszámolót tart Nyíregyházán Vasárnap lesz a polgárság gyűlése N/fregyháaa, február 23 U Nyttrtdlk tudóntfyától) Harcok megharcolására, a szegény ember védelmére, a jogtalanság ostorozására, az igazságtalanság üldözéséro küldte Nyíregyháza a törvényhozásba képviselőjének Fényes Lászlót. Amikor félesztendővel ezelőtt idejött közénk, hogy a megüresedett mandátumot magának kérje, &zt toóndta ennek a polgárságnak, hogy nagy munkájához kicsi már az újság hasábja, hogy akárhányszor meg kell állnia a munkájában, mert a bajok orvoslása a törvényhozásnak lenne a kötelessége, ott pedig keveset törődnek a szegény ember bajával, a jogtalanságok megszüntetésével, az igazság keresésével. Ott mindenki a maga érdekeit nézi, ott csak párttáktikázások, vannak, ott csak egymásnak és a népnek bolondltása (olyik. — A munkájában ott áll előtte a sorompó, pedig dolgozni vágyik a szegényok, az elnyomottak, a dolgozó magyar nép érdekében. Azt kérte Fényes László ettől a választópolgárságtól, hógy nyissák föl előtte a sorompót, adjanak teret neki a nagyobb munkához, akkor többet tud majd használni a szegény embernek, mint addig. Nyíregyháza polgársága megértette Fényes Lászlót. Ismerte munkáját az újságokból, látta nagy és kemény harcait az igazságért, látta bátorságát, nézte önzetlenségét, lelki nemességét, megközelíthetetlen becsületességét és végtelen szeretetét a szegények, magárahagyottak iránt és mellé állott ennek a városnak úgyszólván az egész polgársága, minden osztályból és minden pártból és megtörtént a legtisztább választás Magyarországon, ahol patakokban szokott folyni a bor és hazugság, ahol röpül a bankó és az ígéret. Nyíregyházán az igazság vesztegette meg a választókat, a jelölt iránt érzett szeretet adta a lelkesedés mámorát és a tisztább közélet eljövetelének szüksége volt az ígéret földje. Fényes Lásziót egyhangúlag és nagy lelkesedéssel megválasztotta Nyíregyháza polgársága országgyűlési képviselőjének. Kezébe adtak a mandátumot és azt mondották neki: Menj el a törvényhozók testületébe é3 mond meg ott Nyíregyháza polgársága nevében, hogy megelégeltük a hazug ságok áradatát, szomjazunk az igazságra és a nép igaz szeretetét akarjuk látni a hozandó törvényeinkben. Menj és mond meg ennek a népnek o nevében, hogy vágyva vágyunk rá és megköveteljük, hogy a magyar politikában egy legyen a kimondott szó a tettel, amit a népnek mondanak, az igaz szó legyen és ne legyén kétféle igazság, csak egy : a nép, a szegény, dolgozó magyar nép igazsága. Fényes László Nyíregyháza polgárságának a megbízó levele alapján bemont a törvényhozók testületébe és féléven át igen gyakran hallatta szavát. Nagy fölhorkanás támadt, amikor a polgárság kívánságához híven megszólalt az igazságnak ott szokatlan, nyilt és bátor, Sohasem taktikázó, semmitől meg nem rettenő hangján. Összeröffent a megriadt testület, amely nem volt szokva az igazság kemény szavához, amely nem akarta elhinni, hogy akad képviselő aki komolyan veszi hivatását, aki magának nem akar semmit, de mindent akar az elnyomott népnek, aki igazán hiszi azt, amit mond és valóban beváltja a választóinak tett igére tét. Megtámadták, lekicsinyelték, szerették volna szétmarcangolni, amikor fejükre olvasta az igaz-. ságOt, de nem tndták eltántorítani a becsületes útról. És minden szava, amely az igazságot követelte, végül eredményt hozott. Ma már az általa kívánt fölemelt hadisegélyt kapják az itthonmaradottak, az özvegyek és árvák, akik a legnagyobb vesztesei ennek a háborúnak, ma már komoly gondoskodás tárgyai, ma már eltiltották, hogy a szegény ember burgonyájából pálinkát főzzenek, ma már heves és elkeseredett harc folyik országszerte a megnyomorított sajtószabadságért. Ezt tette Fényes László a parlamentben De minden lépésnél maga mellett találta Nyíregyháza polgarsága a képviselőjét a parlamenten kivül mindannyiszor, ahányszor segítségre, támogatásra, védelemre volt szüksége. Százával és ezrével fordulnak hozzá Nyíregyházáról és mindönkin segített, akinek igazsága volt, az Ő segítségét kérték intézőink a közügyeikben és mindig fáradhatatlan segitőt találtak benne. Alig félévi képviselőzége alatt annyit telt, dolgozott és hasznait, hogy nevót feledhetetlenül emlékezetessé tette a nyíregyháziak előtt, akik csak fokozottabb szeretettel, csak megnövekedett becsüiéssel és még nagyobb bizalommal viseltetnek kiváló személye iránt. Félévi munkájáról számot adni és a polgárság kritikáját meghallgatni vasárnap közénk jön Fényes László. Eljön Nyíregyházára, hogy odaálljon a választói elé és elmondja, hogyan használta a néki adott mandátumot és megkérdezze, azt tette-e, amire vállalkozott, hü maradt-e az adott szavához és méltó arra a bizalomra, amellyel Nyíregyháza választópolgársága megtisztelte. Ez a polgárság szeretottel várja Fényes Lászlót. Ez a polgárság látja nagy és nehéz munkáját és teljes mértékben megbecsüli azt a munkát Ez a polgárság nem csalódott a képviselőjében mert harcolni küldte őt a parlamontbe és Fényes László becsülettel megharcolta a maga harcát mindazokért, amikre ez a polgárság kérte Méltó volt a bizalomra és ez í a polgárság mellette lesz további harcaiban is. Vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg Fényes László beszámoló beszédét a Koronaszálló nagytermében. Ott kérte föl ez a polgárság hatalmas tömegben a jelöltség elfogadására és ugyanott ad számot Fényes László a munkájáról. Ha lelkesedés és szeretet vette körül akkor, ezerszer inkább érdemes erre ma. * Fényes László ma, pénteken este érkezik Nyíregyházára, holnap több tanácskozáson vesz részt, hogy helyi kérdésekben segíthessen a társadalom vezető köreinek. Fényes László vasárnap délelőtt a beszámolóját tartja meg, délután pedig megjelenik a nevét viselő asztaltársaság összejövetelén. — Csak azon előfizetőnek küldhetjük — a papirhiány miatt — a lapot, aki az előfizetési dijat idejében beküldi kiadóhivatalunknak. Szabóipari szakiskolát terveznek Nyíregyházára Nyíregyháza, február S2. {A Nytrwdik tüójáW.) A nyíregyházi ipartestület kebelébon a helyi ipar szempontjából is jelentős, de az országos iparfejlesztés tekintetében is messze kihaló terv merült föl. Pisszer Jsnos építész, az ipartestület számvizsgáló bizottságának tag ja, aki közgazdasági cikkeivel már régen fölkeltette a szakkörök figyelmét és akinek számos kezdeményezése országos követésre talált, most indítványt terjesztett a nyíregyházi ipartestület elnöksége elé és ebben az indítvány ban szükségesnek látja, hogy mozgalom indul jon meg az ipartestület Jsebetében egy Nyíregyházán létesítendő szabóipari szakiskola létesítésére X Rámutat az indítványozó arra, hogy a magyar iparnak nagyarányú fejlesztésre van szüksége, hogy ne legyen örökös gyámsága alatt az iparilag fejlettebb szomszédos államoknak, majd kifejti, hogy az iparfejlesztés terén most abban a szerencsés helyzetben van az ország, hogy a kereskedelemügyi kormány élén olyan embar áll, aki egész életét a hazai ipar fejlesztésének szente'te és ezen a téren nagy és szép eredményeket is produkált. Szterényi József minisztersége alatt sok reménnyel néznek a szakkörök az ipar fejlődése elé. Az indítvány kijejti, hogy náiunk az egyes iparágaknak nem, hogy több szakiskolája lenne, de több tekintélyes ipari szakmának egyáltalában nincs szakiskolája. Nem lehet tehát iparfejlesztésről beszélni addig, mig ezen a téren nem pótolják a hiányokat. Teljesen hiányzik a fejlesztést talán leginkább megérdemlő szabóiparnak a megfelelő szakoktatása. Ennek a sáakmának önálló ipariskolája nincs, csupán továbbképző tanfolyamok oktatják. Magasabb képesitést ebben a szakmában a segéd és a mester nem kaphat. Ebből kiindulva Pisszer János azt indítványozza az ipartestület elnökségének, hogy fölismervén a hazai iparfejlesztes terén az ipari szakiskolákban fentálló hiányt, határozza el az ipartestület, hogy egy szaboipari szakiskólának Nyiregvházán leendő tölállitása érdekében lépéseket tesz, mivégből a saját kebélebél őt tagu előkészítő bizottságot küld ki, hogy a szükséges leendők megállapítása után javaslatot tegyen. A terv megvalósítása sokkal könnyebb, mintsem az első percben látszik. Itt az állam éppen a kereskedelemügyi minisztérium niöstani irányzata mellett tekintélyes hozzájárulást ad és bizonyos, hogy a helybeli érdekelt körökben is nagy lesz az áldozatkészség az uj szakiskola iránt. iillllllllllllllllllllllllUIHIIIIIIIIilllltlIH Szombat Vasárnap Hétfő Az UHER-gyár remeke Az emberi ördög! S. GRASSY fantasztikus filmregénye. A főszerepben a Vígszínház művészei: iFenyve%sf Emil, Sienigförgyi üárta