Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-21 / 43. szám

J^YÍRVTDFF 1918. február 21 Bédy-Schwimmer Rózsa Nyíregyházán Nyíregyháza, február 20. {A NvtrwUlt mdóntágátói.] A magyar nőmozgalom kiváló vezére, Bédy Schwimmer Rózsa tegnap délután előadást tartott Nyíregyházán a nők választójogáról. Az előadást különösen az tette aktuálissá, hogy a választójogról beterjesztett törvényjavaslat tekintélyes számú magyar nőnek szándékozik választójogot juttatni és a választójog 48-as bizottságában legutóbb pro és kontra érdekes hangok hallatszottak a nők választójogáról. Az előadás előtt alkalmunk volt hosszasabban beszélni Bédy-Sehwimmer Rózsával, aki sok olyan érdekes dologról is fölvilágosítást nyújtott, amelyet előadásában nem érintett. Beszélgetés Sebwimiuer Rozsával. — Az utóbi időben, —- mondotta, — bizonyos körökben azt a hirt igyekeztek elterjeszteni, hogy a kormány elejti a nők választójogának kérdését. Utánajártunk a dolognak és valamennyi illetékes politikustól azt a határozott megnyugtatást kaptuk, hogy a kormány változatlanul ragaszkodik álláspontjához. Különben erre minden biztosítékunk is megvan A magyar vezetőpolítikusok teleségei ós leanyai, az Andrássyak, az Apponyiak, Károlyiak exponálták magukat a nők választójogáért és Apponyi Albertné például sorra látogatta a választójogi bizottság tagjait, hogy meggyőzze őket a nők választójogának szükségességéről. Nincs kizárva hogy bizonyos mértékben megszorítják a nők választójogát, igy például lehetséges, hogy a hadiözvegyek nem kapnak választójogot, de, hogy lesz választójoga a magyar nőknek az bizonyos. Az amerikai magyarok sorsa. Bédy Schwimmer Rózsa sokáig ólt Amerikában a háború alatt is és igy megkérdeztük, hogy mit tud arról, hogy élnek a velünk ellenséges viszonyban levő Unióban a magyarok, hazajöenek-e háború utan. — Amerikából rendszeres értesüléseim vannak — mondotta Schwimmer Rózsa — és ott általában nyugodtan élnek a magyarok Nem interijálták őket és csak azok ellen indult eljárás, akik valamilyen háborús agitációban résztvettek. A háború utáni visszavándorlás problémaja csakis u^y oldható meg, ha a jog kiterjesztést az amerikai mórtékhez legalább is megközelítően kiterjesztjük. Ellenesetben nem hinném, hogy visszajöjjön Magyarországba anynyim agy»r, amennyire szükség volna. Okos és megbírható földpolitikával az amerikai magyarok százezreit vissza lehet hódítani, mert a magyar paraszt kint is vágyik a földre, de csak akkor jön haza, ha az a íöld nyugodt megélhetést biztosit neki. A külföld! nőmozgalmak Nyilatkozott azután Schwimmer Rózsa a külföldi nőmozgaimakról. Oroszországból a bolsevik! forradalom előtt rendszeres értesítéseket kaptak és állandó összeköttetést tartottak fönn az oro3z polgári női pártokkal. Mikor a Lenin kormány jutott uralomra, ez az összeköttetés megszakadt, Bicsenko asszony és a többiek, akik a Lenin-kormánnyal kapcsolatban szerepelnek, — forradalmárok, a békés nömozgalmakban soha nem vettek részt. A íinn asszonyok. akiknek igen erős szervezetük van, pár hét óta nem adnak magukról hirt, a nagy finn felfordulás bizonyára őket is súlyosan érintette A berui uökongrcsssns — Ugy volt, hogy március 5—8-án Bernben egyetemes kongresszusra ülnek össze az európai nők. A francia és belga delegáltak egyrósze már meg is érkezett Bernbe, az olaszok, magyarok és németek részvétele is biztosítva van, az angolok miatt azonban most alighanem el kell halasztani a * kongresszust. Az angol nők ugyanis március vége előtt nem kaphatnak útlevelet, már pedig az ő részvéte lükre okvetlen szükség van. Kimondott pro gtammja nincs a kongresszusnak, célja, hogy megbeszéljék: mikép vethetnének véget a nők a nagy emberpusztitásnak. A kongresszuson Magyarországról tizenöten vesznek részt, köztük Nyíregyházáról Groák Ödönné is. Schwimmer Rózsa előadása a nők választí'jegá él. Délután hat órakor a vármegyeháza zsúfolásig megtelt termében tartotta meg előadását Schwimmer Rózsa a nők választójogáról. A másfélóras előadásban részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel: Szabad-e és kell-e politizálni a nőknek, mit jelent az ha a nő szóhoz jut a politikában. Megváltoznék a világ egész rendje, ha a nőnek is beleszólást engednének a dolgok intézésébe és nem csupán a terhekből de a jogokból is részesítenék őket A választójogon, ami utján a nők is elsősorban befolyást gyakorolhatnak a dolgok intézésére. Az antant-államokban és a semleges külföldön mindenütt van választójoga a nőknek csak a központi hatalmakban nincs. Alapos tudással ismertette a különböző női választójogok történetét és ismeretét, majd kitért arra, hogy Magyarországon nem uj dolog a nő az alkotmányban, mert hiszen 1848. előtt a fő nemesi nőknek követküldési joguk, a nemesi nőknek pedig szavazati joguk volt, amit S 848bati vontak el tőlük. Erős kiiátás van arra, hogy a magyar képviselőház megszavazza a nők választójogát Tudomása van arról, hogy a munkapárt tagjainak Tisza ebben a kérdésben szabad kezett engedett. Kitér arra az aggodalomra, hogy a választójogtól a magyar nők nőiességét féltik. Komikus ma piedesztálról beszélni, — mondja ez a szó és ez a fogalom rég a múlté. Előadásában érintette a háború kérdését is és állítja, hogyha a nőknek több politikai joguk lenne, a háború vagy ki sem tört volna, vagy befejezték volna már azt. A ti^ztvlf-elönSk szervezkedése A közönség hosszas, meleg ovációban részesítette Schwimmer Rózsát nagyszerű és minden kérdésnek mélyére hatoló előadásért, majd Szíempák Mariska szólalt föl és szervezkedésre szólította föl a nyíregyházi tisztviseiőnőket. Az értekezlet Schwimmer Rózsa felszólalása után ért véget. Előre nyomulnak a németek aeáapesi, fefouár 19 í A Npirvi&ik tedósitójátál.) A Wolfí" ügynökség- jelenti este: A Rigától egészen a Luckig délre fekvő területen a német hadseregek előrenyomulnak. T, VÁROSI SZÍNHÁZ - MOZGÓ. m «» — •

••

•.

,

' m Szerda Csütörtök Max Landa íőszerepl. m I Excenfric Club | ^ Izgalmas dráma 4 r. Niek Fantom 1. i •" '• * "• •—•• 1

1 -g Szerda-Csütörtök Harry Piel IV. nagy- f, szabású mester müve |j 1 Halna a ?iiip *" s Izgalmas kalandortörténe

t hat részben. | Előadások fa* (i, tél " f> | Vasárnap dékstán 4, fél G, este 7 és la! ^ Smmm^mmm^m^mw^murnssi^ Rendőrség nélkül maradt a város Szabadságolt katonákbál alakítanak rendőrséget Myíragyisasa, február 86. (/S Nyitvtdéi t&ifrhtógátél.) A nyíregyházi rendőrség csúnya és szomorú botránya, amelynek során üzen hét rendőrre bizonyult rá, hogy a városban történő éjszakai betörésekről rendszeresen tudtak, sőt azokban nem egyszer részt is vettek, az első stáción befejezést nyert. Kiss Sándor rendőrfőkapitány, aki az első perctől kezdve a legszigorúbban vezette a vizsgálatot, a bűnös rendőrök legnagyobb részét már elbocsátotta a szol gálatból. a bűnös rendőrök legnagyobb részét már elbocsátotta a szolgálatból, va lamennyi ellen pedig megindította a bűnügyi vizsgálatot, ugy, hogy a rendőrök nemsokára a vádlottak padján fognak fe1 elni eltévelyedésükért. Akik ismerik a nyíregyházi rendőrség állapotát, ha meglepetés is volt nekik ez a dolog, nem érte őket váratlanul. Már. a háború előtt súlyos bajok voltak a rendőrlegénység között, a kevésszámú rendőrrel csak a legnehezebben lehetett fön tartani a közbiztonsági szolgálatot. A háború aztán ennek a kevés rendőrnek a kétharmadát is elvitte cs 33 rendőrből — mindössze kilenc maradt itthon, a többinek. mint kiszolgált altisztnek, be kellett vonulnia. "A bevonult rendőröket úgynevezett napidíjas rendőrökkel pótolták, a kik úgyszólván krajcárokat kapnak azért a szolgálatért, amely nemcsak, hogy fárasztó. de bizonyos fokú intelligenciát, ós törvénytudást is igényel. Természetesen azért a napidíjért, {unit Nyíregyházán a napidíjas-rendőrnek fizetnek, arravaló em bert nem igen lehet kapni. Vagy egészen fiatal suhancok, munkakerülő alkalmatlanok, vagy pedig megrokkant öreg emberek vállalkoztak csak rendőri szolgálatra akiknek sem a fizikumok, sem az előképzettségük nem alkalmas arra. hogy rendőri szolgálatot teljesítsenek. A rendőrkapitánynak azonban nem volt más választása, vagy föl keltett vennie ezeket az embereket, vagy pedig teljesen rendőrség nélkül kellett hagynia a várost. Az előbbi helyzet legalább megoldásnak kínálkozott, az utóbbi helyzetben azonban a közbiztonság teljesen magára maradt volna. Igy történt azután, hogy ez a szedett, vetett napidíjas rendőrség őrködött a közönség közbiztonsága fölött és hogy milyen eredménnyel azt a borospincék kifosztása igazolja a legjobban. Kiss Sándor rendőrfőkapitány, valahányszor csak a legkisebb panasz is fölmerült egy egv napidíjas rendőr pllen, azt a legszigorúbb büntetéssel sújtotta, azonban a közbiztonság látszatának megóvása végett lehetetlen volt teljesen elküldeni a napidíjas rendőröket A katonai rendőrség alkalmazása nem használt a bajokon, mert polgári szolgálatra nem lehet őket alkalmazni, másrészt azonban oly kevés számban áll rendelkezésre és ugy szólván hetenként cserélgetik őket, ugy, hogy csak csoportosan használhatók és komoly ser gitségszámba nem jönnek. A helyzet ma az, hogy jóformán rendőrség nélkül áll a város. A hibás rendőrök legnagyobb részét elbocsátotta a főkapitány ós ma néhány közrendőrön kívül pár biztoshe yettes és biztos van csak szolgálatban, akik bizony olyan rendőri szolgálatot nem teljesíthetnek, aminőt a háborús helyzet kívánatossá tenne A bajon sürgősen segíteni kell ón nem szabad várni az államosításra. A rendőrség államosítását évtizedek óta igérik és főkép ez az oka annak, hogy a vidéki rendőrségek legtöbbje olyan állapotban van, mint a nyíregyházi. Az államosítás kérdése még mindig a levegőben lóg és senki sem nyújthat arra biztosítékot, hogy ebben az évben csakugyan meg-