Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)

1918-02-07 / 31. szám

gySnegyháza, mS február 7. • Csütörtök %ja\X, évfolyam 31. uám PtH.IT! KAI HAPiLAP I bolsevik! főhadiszállás! elfoglalták a lengyelek Budapent, február 6 {A Nyírvifri tmdósitiijától.) Berlinből táviratozzák, hogy Kittből február másodikán föladott szikratávirat szerint Mohilevet, az orosz főhadiszállást a lengyelek megszállották, és Krilenko fő­parancsnokot vezérkarával együtt elfog­ták. Ugyanaz a szikratávirat azt is közli, hogy a bolsevikiek kievi fölkelését elnyom ták. Holubevicenek, aki a bre^ztlitovszki ukrán delegáció elnöke volt, az elnöklésé­vel uj kormány alakult. Valamennyi uk­rán csapat a kievi radához csatlakozott. A bolsevikiek csapatai sietve visszavonultak' Oroszország belseje felé. Kiev mellett ál­lítólag félmillió ukrán csapat gyülekezik és a polgárságot is fölfegyverzik. A Vossiscchc Zeitung jelenti: A kievi rada csapatai megszállották Charkovot. Az uj kormányban, amelyet Holubovice ala­kitott meg. egyetlen bolseviki párti sincs. A Wolff-ügynökség jelenti, hogy a bolseviki kormány Mindenkihez címen szikratáviratokat küldött szét, amelyben fölhívja a matrózokat és csapatokat, sen­kise. menjen eddig tartalékba, mig a finn­országi fehér gárda meg nincs semmi­sítve. mert a fehér gárda győzelme hátrá­nyára lenne a bolseviki forradalomnak. A Vossische Zeitung jelenti Pétervár­ról. hogy Oroszországban híre jár annak, hogy a japán kormány utasította Orosz­országban levő konzuljait, hogy azonnal hagyják cl Oroszországot. különösen a demokraták újra közbekiáltá­sokkal próbálják zavarni Fényest, sőt Vá­zsonyi maga is valóságos párbeszédet foly­tatott a bársonyszékből. Fényes László: Az, hogy a világhá­ború van, nem ok arra, hogy a valóságot megfojtsák, lladiérdek címén tiltották el annak közlését is. hogy egy főhercegnő jegyei váltott. Ezen a címen tillják el a kormány cselekedeteinek bírálását, a­mit a Tisza-kormány sohasem merészelt volna. Megtiltották annak a közlését, hogy a román királyt megfosztották trónjától. Nem jengedték közölni, hogy Berlinben háromszázezer munkás sztrájkol. Ez ter­mészetesen megboszulja magát, mert ke­rülő uton a legvadabb rémhírek jönnek for galomba. Amit Ausztriában szabad közöl­ni, az is tilos nálunk. A Neue Freie Pressé­nek például két kiadást kell adnia, az Au­sztria számára adott kiadásban mindent meg szabad irni, mig a Magyarországra jö­vő példányokban mindent el kell hallgat­ni. Ausztriában mások a viszonyok és ez azért van igy, mivel ott nincsenek hatalmi gőg'ben megtébolyodott uralv a kormányon, nnnl nálunk. Vázsonyi djra közbeszól, miire Fényes Vázsonyi felé fordulvaa a következőket mondja: A miniszter ur sok színben játszik. Emlékszem egy napra, amikor el akar­ta fogatni a magyar királyt. Akkor tör­téni. amikor a Tisza-kormány megbukott és a főváros népe Bárczy polgármester vezetésével akarta kívánságát a király elé juttatni. Vázsonyi akkor kijelentette, hogy ha h király nem fogadja a küldöttséget, kétszázezer emberrel fölmegy a várba cs holnap, ha ugy akarja, talán már fogoly lesz a király. Nagy zaj lámád!, majd Fényes foly­tatja. Bizonyítani tudom állításomat. Ha ez az ur nem volna itt és nem ülne a bársony, székben, akkor az újságoknak is nagyobb hatalma cs szabadsága volna. Fényes nagy zajban fejezi bc beszé­dét, majd Vázsonyi szólalt föl és véde­ni igyekszik a sajtócenzura dolgában el­foglalt álláspontját. Kijelenti, hogy a bol­sevikizmust a sajtóban nem türi és el­söpri, egyébként addig marad meg a bár­sonyszékben. ameddig azt a ház többsége akarja. Fényes replikája ulán az elnök szünetet rendelt el. hi Ukrán békekötés küszöbön van Bmiapcft, fel már 6 A Nyirvidíi *'idó*iUjáiúl Berlinből jelentik Az Estnek, hogy il­letékes körök véleménye szerint a berlini tárgyalásokon a keleti kérdés egész kom­plekszumát megvitatták. Néhány nap kér­dése csupán, hogy az ukránokkal a külön­béke megköthető legyen. Lundendorfnak a tárgyalásokon való jelenléte a katonai kérdések megvitatása miatt volt szükséges. Fényes László Wekerle programjáról ÖÓ4J»IWSI, fébruör fi (A Nyirvidtk twMsitájálól.) A képviselőház mai ülését liz óra után nyitotta meg Szász Károly elnök. Az első fölszólaló Fényes László volt, akinek a beszédét eleinte nyugodtan hallgatta a ház de mikor azt kezdte hangoztatni, hogy a kormány nembánomsága a legkélségbeej­tőbb helyzetbe sodorta a hadiözvegyeket, és árvákat, az egész baloldal nyugtalan­kodni kezdett és folytonos közbeszólá­sokkal igyekeztek megzavarni Fényes Lászlót. Fényes László Esterházy bukásának a történetével kezdte beszédét. Valami végzeles szerencsétlenség üldözte ezt a nemzetet, mondotta, hogy annak az embernek, aki egyaránt birta a korona és a nemzet bizalmát, távoznia kellett helyé­ről. Távoznia kelleti, mert nem birta a politikai intrikákat, cselszövéseket. We­kerle jött utána, kötött marsrutáyal. meg az ígéretek egész tömkelegével, amelyek azonban nem egyebek kötött marsrutánál. Tisztelettel és becsülettel viseltelik Wekerle személye iránt, de mégis kétség­beejtőnek találja, hogy a demokratikus átalakulás idején az a Wekerle vezesse, a kormányt, akit valamikor töke cxcel­elnc -nek neveztek és aki a bankokrácia vállán emelkedett föl. (Vázsonyi nevet.) Fényes: (Vázsonvihoz) Az Ön árulása tette lehetővé, hogy a kormány letért ar­ról az útról, amely egyedül vissz a demok­ratikus átalakulás felé. (Nagy zaj.) Fényes: A kormánynak nagy mulasz­tásai varrnak a háborús nyomor enyhítése körül, a hadiözvegyek, rokkantak, árvák, nyomorúságos kegyelem pénzt kapnak. Nem szűnik meg soha ostorozni ezt a bű­nét az elment és a jelen kormánynak, mert nem érnek semmit a hősi halált halt katona feldíszített sírjával, ha hozzátar­tozóit éhezni hagyják. Szó szerint idézi az igazságügyminisz­ter beszédét, amellyel megígérte, hogy gondja lesz arra, hogy megszűnik a cen­zúrának a visszássága, amely szerint ha­diérdek címén minden a kormányra kel­lemetlen közleményt lelillanak. A sajtócen­zura terén olyan anomáliák vannak, ame­lyek melletl nem haladhat el nyugodtan. Elismeri, hogy az államot lön kell tarta­ni, de ez nem lehet ürügy arra, hogy az igazság szavát mindig elfojtsák. A sajtó­cenzúra hétmérföldes csizmával halad visszafelé á Bach-korszak felé és ennek sémi más nem az oka, mint egy embernek a hiúsága. Olyan emberé, aki alkotni nem tud semmit, csak elrontani. Fölkiállások: Hát a választói jog? Fényes László: A választójogi javas­latot megcsinálta, de hegy betetőzése elé nem ve l-e gáncsot, nem tudom. A sajtócen­zura szigorítása egyébként a miniszterel­nök privát szempontja miatt történt, mert a miniszterelnök a személyes gyűlölet és a szenvedély szavára hallgat. A baloldalon óriási zaj támadt. Fé­nyest állandóan zavarják, Hédervári Le­hel, Hot*k János, Bartos János, Bródv Er­nő, Sándor Pál mindenféle közbekiáltá­sokkal igyekeznek megakadályozni, hogy Fényes beszédét folytassa. Fényes: Kezeim között van egy bizal­mas jelentés, amelyet a sajtófelügyeleti bi­.zoltság küldött a lapokhoz és amelyben ben megtiltják, hogy a sztrájkmozgalom­ról írjanak a lapok. A letiltási azzal indo­kolják, hogy a közléssel a kormányokat a békekötésre kényszeritenék. A demokrata kormánynak meg kell találnia az utat, — hogy ilyesmi ne történjék meg. Vázsonyi közbeszól valamit, amire Fé­nyes azonnal visszavág, mire a baloldal, Ars 10 fiitér

Next

/
Thumbnails
Contents