Nyírvidék, 1918 (39. évfolyam, 1-75. szám)
1918-02-07 / 31. szám
gySnegyháza, mS február 7. • Csütörtök %ja\X, évfolyam 31. uám PtH.IT! KAI HAPiLAP I bolsevik! főhadiszállás! elfoglalták a lengyelek Budapent, február 6 {A Nyírvifri tmdósitiijától.) Berlinből táviratozzák, hogy Kittből február másodikán föladott szikratávirat szerint Mohilevet, az orosz főhadiszállást a lengyelek megszállották, és Krilenko főparancsnokot vezérkarával együtt elfogták. Ugyanaz a szikratávirat azt is közli, hogy a bolsevikiek kievi fölkelését elnyom ták. Holubevicenek, aki a bre^ztlitovszki ukrán delegáció elnöke volt, az elnöklésével uj kormány alakult. Valamennyi ukrán csapat a kievi radához csatlakozott. A bolsevikiek csapatai sietve visszavonultak' Oroszország belseje felé. Kiev mellett állítólag félmillió ukrán csapat gyülekezik és a polgárságot is fölfegyverzik. A Vossiscchc Zeitung jelenti: A kievi rada csapatai megszállották Charkovot. Az uj kormányban, amelyet Holubovice alakitott meg. egyetlen bolseviki párti sincs. A Wolff-ügynökség jelenti, hogy a bolseviki kormány Mindenkihez címen szikratáviratokat küldött szét, amelyben fölhívja a matrózokat és csapatokat, senkise. menjen eddig tartalékba, mig a finnországi fehér gárda meg nincs semmisítve. mert a fehér gárda győzelme hátrányára lenne a bolseviki forradalomnak. A Vossische Zeitung jelenti Pétervárról. hogy Oroszországban híre jár annak, hogy a japán kormány utasította Oroszországban levő konzuljait, hogy azonnal hagyják cl Oroszországot. különösen a demokraták újra közbekiáltásokkal próbálják zavarni Fényest, sőt Vázsonyi maga is valóságos párbeszédet folytatott a bársonyszékből. Fényes László: Az, hogy a világháború van, nem ok arra, hogy a valóságot megfojtsák, lladiérdek címén tiltották el annak közlését is. hogy egy főhercegnő jegyei váltott. Ezen a címen tillják el a kormány cselekedeteinek bírálását, amit a Tisza-kormány sohasem merészelt volna. Megtiltották annak a közlését, hogy a román királyt megfosztották trónjától. Nem jengedték közölni, hogy Berlinben háromszázezer munkás sztrájkol. Ez természetesen megboszulja magát, mert kerülő uton a legvadabb rémhírek jönnek for galomba. Amit Ausztriában szabad közölni, az is tilos nálunk. A Neue Freie Pressének például két kiadást kell adnia, az Ausztria számára adott kiadásban mindent meg szabad irni, mig a Magyarországra jövő példányokban mindent el kell hallgatni. Ausztriában mások a viszonyok és ez azért van igy, mivel ott nincsenek hatalmi gőg'ben megtébolyodott uralv a kormányon, nnnl nálunk. Vázsonyi djra közbeszól, miire Fényes Vázsonyi felé fordulvaa a következőket mondja: A miniszter ur sok színben játszik. Emlékszem egy napra, amikor el akarta fogatni a magyar királyt. Akkor történi. amikor a Tisza-kormány megbukott és a főváros népe Bárczy polgármester vezetésével akarta kívánságát a király elé juttatni. Vázsonyi akkor kijelentette, hogy ha h király nem fogadja a küldöttséget, kétszázezer emberrel fölmegy a várba cs holnap, ha ugy akarja, talán már fogoly lesz a király. Nagy zaj lámád!, majd Fényes folytatja. Bizonyítani tudom állításomat. Ha ez az ur nem volna itt és nem ülne a bársony, székben, akkor az újságoknak is nagyobb hatalma cs szabadsága volna. Fényes nagy zajban fejezi bc beszédét, majd Vázsonyi szólalt föl és védeni igyekszik a sajtócenzura dolgában elfoglalt álláspontját. Kijelenti, hogy a bolsevikizmust a sajtóban nem türi és elsöpri, egyébként addig marad meg a bársonyszékben. ameddig azt a ház többsége akarja. Fényes replikája ulán az elnök szünetet rendelt el. hi Ukrán békekötés küszöbön van Bmiapcft, fel már 6 A Nyirvidíi *'idó*iUjáiúl Berlinből jelentik Az Estnek, hogy illetékes körök véleménye szerint a berlini tárgyalásokon a keleti kérdés egész komplekszumát megvitatták. Néhány nap kérdése csupán, hogy az ukránokkal a különbéke megköthető legyen. Lundendorfnak a tárgyalásokon való jelenléte a katonai kérdések megvitatása miatt volt szükséges. Fényes László Wekerle programjáról ÖÓ4J»IWSI, fébruör fi (A Nyirvidtk twMsitájálól.) A képviselőház mai ülését liz óra után nyitotta meg Szász Károly elnök. Az első fölszólaló Fényes László volt, akinek a beszédét eleinte nyugodtan hallgatta a ház de mikor azt kezdte hangoztatni, hogy a kormány nembánomsága a legkélségbeejtőbb helyzetbe sodorta a hadiözvegyeket, és árvákat, az egész baloldal nyugtalankodni kezdett és folytonos közbeszólásokkal igyekeztek megzavarni Fényes Lászlót. Fényes László Esterházy bukásának a történetével kezdte beszédét. Valami végzeles szerencsétlenség üldözte ezt a nemzetet, mondotta, hogy annak az embernek, aki egyaránt birta a korona és a nemzet bizalmát, távoznia kellett helyéről. Távoznia kelleti, mert nem birta a politikai intrikákat, cselszövéseket. Wekerle jött utána, kötött marsrutáyal. meg az ígéretek egész tömkelegével, amelyek azonban nem egyebek kötött marsrutánál. Tisztelettel és becsülettel viseltelik Wekerle személye iránt, de mégis kétségbeejtőnek találja, hogy a demokratikus átalakulás idején az a Wekerle vezesse, a kormányt, akit valamikor töke cxcelelnc -nek neveztek és aki a bankokrácia vállán emelkedett föl. (Vázsonyi nevet.) Fényes: (Vázsonvihoz) Az Ön árulása tette lehetővé, hogy a kormány letért arról az útról, amely egyedül vissz a demokratikus átalakulás felé. (Nagy zaj.) Fényes: A kormánynak nagy mulasztásai varrnak a háborús nyomor enyhítése körül, a hadiözvegyek, rokkantak, árvák, nyomorúságos kegyelem pénzt kapnak. Nem szűnik meg soha ostorozni ezt a bűnét az elment és a jelen kormánynak, mert nem érnek semmit a hősi halált halt katona feldíszített sírjával, ha hozzátartozóit éhezni hagyják. Szó szerint idézi az igazságügyminiszter beszédét, amellyel megígérte, hogy gondja lesz arra, hogy megszűnik a cenzúrának a visszássága, amely szerint hadiérdek címén minden a kormányra kellemetlen közleményt lelillanak. A sajtócenzura terén olyan anomáliák vannak, amelyek melletl nem haladhat el nyugodtan. Elismeri, hogy az államot lön kell tartani, de ez nem lehet ürügy arra, hogy az igazság szavát mindig elfojtsák. A sajtócenzúra hétmérföldes csizmával halad visszafelé á Bach-korszak felé és ennek sémi más nem az oka, mint egy embernek a hiúsága. Olyan emberé, aki alkotni nem tud semmit, csak elrontani. Fölkiállások: Hát a választói jog? Fényes László: A választójogi javaslatot megcsinálta, de hegy betetőzése elé nem ve l-e gáncsot, nem tudom. A sajtócenzura szigorítása egyébként a miniszterelnök privát szempontja miatt történt, mert a miniszterelnök a személyes gyűlölet és a szenvedély szavára hallgat. A baloldalon óriási zaj támadt. Fényest állandóan zavarják, Hédervári Lehel, Hot*k János, Bartos János, Bródv Ernő, Sándor Pál mindenféle közbekiáltásokkal igyekeznek megakadályozni, hogy Fényes beszédét folytassa. Fényes: Kezeim között van egy bizalmas jelentés, amelyet a sajtófelügyeleti bi.zoltság küldött a lapokhoz és amelyben ben megtiltják, hogy a sztrájkmozgalomról írjanak a lapok. A letiltási azzal indokolják, hogy a közléssel a kormányokat a békekötésre kényszeritenék. A demokrata kormánynak meg kell találnia az utat, — hogy ilyesmi ne történjék meg. Vázsonyi közbeszól valamit, amire Fényes azonnal visszavág, mire a baloldal, Ars 10 fiitér