Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-04 / 218. szám

Nyíregyháza, 1917. október 218. * Csütörtök XXXVHl. évfolyam * 224. szám &MZMH-. éro 24 K. fflttwc... tS K, nqpíéóm $> - K L&m nám I i Tswftófsuafc fóiév;* $ 'm>*XL tl P0UTÍKAÍ KAPIÍíAF M> 11 nm>i»« m iirwr in i n «> % ~i • i m • lb(*M}€«v*r»e|y«t irüatsis* fctiücy* H I0«fck5iiwUS: $ÍÉCH8Ntl-ÖT S. S2Á.W. minw WÁS» W sw* Kfcrifiitiíttf nem riss*. Czernin az általános leszerelés melleit R külügyminiszter a békéről Kutfap&i, oUtóhvr í. (A Xyirtidik, t'jb-jvsitójiitó!.) A uijuiszterelnöki palotában Czernin tiszteletére adott ebéden Wekerle üdvözölte a külügyminisztert, aki válaszában taijeleutetíe, hogy hajlandó a külpolitikai helyzetről nyilatkozni. Beszédében elsőinek fényes katonai helyzetünket világította meg, majd kijelentette, hogy a népek millióinak joguk van megtudni, miért — cúucs má meg a népek által annyira óhajtott béke. Állása elfoglalásakor kijelentette, hogy senkit sem agarunk leigázni, $le magunkat sem leigázta üli. Mindenkor kéljek vagyunk a kölcsönös megegyezésen alapuló békére, amivel aztán általánosságban meg Is jelölte a monarchia hadicéljait. Majd igy foU'tatta a kűh'igyminiszicr: Az általam elmondottakból semmit *t*m vonok vissza, meri hiszem, hogy állás pontomat ugv Magyarországon, mint Ausztriában helyeslik, érthetetlennek látszik, hogy a "jövőben leszándékozunk mondani a fegyverkezésről. holott a mostani nehéz esztendőkben teljesen fölfegyverkezve tudtunk szembeszállni az ellenséges túlerővel. A tartós békéhez csak egyetlen kivezető ut van: ax áltafáuoy, nemzetközi egyenletes ]e\«ere'és gfcárazon és vizén egyaránt A vaárazföldi hadsereget korlátozni kell. hogy etfak annyi maradjon meg, amennyi a rendíöntarlásfa szükséges. Minden államnak le ketl mondania ön állósága egyrészéről, a világbéke biztosításáért. További föltételeink volnának a válavíztott nemzetközi bíróságok. TrrfiletM inegnagyobbitásáról !emondunk, ha az eflemíéges megmálló csapatok kivonulnak terítíeleinkről. Negyedik és utolsó alapelvűnk v'zabad gazdasági tevékenység folytatása a gazdasági háború kikerülése céljából. A kártérítés kérdésében mindig arra kell gondolnunk, hogy minő károkat okoztak ellenségeink saját és szövetségeseink területén és vájjon ellenségeink hajlandók f. ezért, nekünk kártérítést nyújtani, avagy, lelkületünket félreismerve, egyoldalú jóvátétel t remélnek. A háborút hangzatos frázisok nem fog ják eldönteni. Mi halottunk niár arról, hogy Németországot megsemmisítik, a mo narchiát pedig szótrombolják. Utóbb már olcsóbban adták, talán sor kerül még egyéb frázisokra is. Mi erőnket nem szavakban, hanem a szövetséges hadérők szilárdságában kéressük, minket megtörni, wegsemimsiteni ruem lehet. Ha ellenségeink a háború folytatására kényszerítenek bennünket, akkor mi fogmik kárpótlást kö vetetni. Meggyőződésem, hogy a világbéke az általam kifejezetteken létrejöhetne. Szilárd meggyőződésem, hogy katonai helyze tünk egy év múlva sokkal kedvezőbb lesz, mint ma, de bűnténynek tartanám, a háborut önérdekből csak egy nappal is tovább folytatni, mint ahogy azt á monarchia érdekeli megköveteli. Csakis ezért óhajtom a megegyezéses békét. Ha további öldöklésre kényszerítenek bennünket, föltéleinket is megfogjuk változtatni. Nincsenek vérmes reményeim, hogy, az antant —• már most is hajlandó volna a megegyezéses békére, de mi hidegvérrel fogunk tovább haladni utunkon, meri tudunk és akarunk agy itthon, mint a harctéren kitartani. A miniszterelnöki ebéd este nyolc óráig tartott és elsőnek Mezőssy Béla földművelésügyi miniszter hagyta el az épületet. A miniszter a reá váró újságíróknak kijelentette, hogy Czernin beszéde az őszinteség és a közvetlenség erejével hatott és az összes jelenlevőkre a legjobb hatással volt, annál inkább, mert békeszeretetünkről lett tauságot. Holló Lajos kijelentette, hogy a beszéd szerkezetileg szép és kitűnő elokveneiáju volt Márkus Miksa, aki Bárezy polgármesterrel jött le. az ebédről, kijelentette, hogy a külügyminiszter beszéde után a jelenvoltak hosszasan taglalták a beszédet, amelynek különösen a befejező része kelteit nagy hatást. A külíigyminniszter ugyanis beszéde végén fölemelte poharát és azt kívánta, hogy azt a hős magyar katonák egészségére ürítsék. Csernoch hercegprímás kijelentette, hogy Czernin nyilatkozata egy békeszerető, iiszLa szándékú ember nyilatkozata volt. amely beigazolta, hogy békét akarunk, ter-; mészétesen csakis tiszteséges békét. Földes Béla szerint reá a beszéd a legjobb benyomást tette, Zichy Aladárnak különösen azért tetszett, mert a beszéd mentes volt mindenféle boirbaszttól és őszinte kijelentéseket tartalmazott. Khuen Hédervárv Károly azt mondotta, hogy a beszédben uj nüanszót képez az, amiről eddig nem beszéltünk: hogy ha az antant nem fogadja el béke föltételeinket, akkor fönn tartjuk jogainkat hadicéljaink megváltoztatására. Ez ugyan kereskedői szellem, és mintegy azt. jelenti, hogy ma kevesebbet, holnap többet, de a világon uralkodó demokratikus szellemmel még lehet magyarázni. A budapesti, bécsi és berlini lapok legtöbbje ma reggeli számában vezető helyen foglalkozik a külügyminiszter beszédével. Ara 8 fmr amelyet általában kedvezően -Ítélnek meg es alkalmasnak találják arra, hogy a béketárgyalások alapjául szolgáljon. Károlyi Mihalv gróf, aki Kernbe utazva, Bécsben tartózkodik, kijelentette, hogv Cernin beszédének nagyrészével egyet ért, csupán ;iz utolsó passzust nehezményezi, mivel azt ellenségeink esetleg saját javukra fonják kihasználni. Cernin gróí külügyminiszter egvébkéait ma reggel nyolc órakor Bécsbe utazóit. azonban a legközelebb, a magyar képviselőház megnyitásakor Budapestre étkezik. k németek újra bombázták Londont 8»rij»cst, oÜtt&r :t. (A Ifym&ék ütdúsitöj/.túi.) A Wollf-ügynőkség jelenti este: Flandriában és Verduimél erős tűzharc. Kiseb gyalogsági harcok ránk kedvezően végződtek. Repülőink az elmúlt éjjel ismét bombázták Londont, Shernest, Barogatát '%* Dovert. Keleten semmi újság. Kris züániáhól jelentik, hogv az angol kormány elhatározta,' hogv a London elleni gyakori légi támadások miatt a főbb londoni hivatalokat más városokban helyezi el. Hivatalos angol jelentés szerint a tegnapi légi támadásnak tiz halottja és harmincnyolc sebesültje van. Az antant nem válaszol a pápának Bndapett. obtóbtr 3 (A Nyirviilék ttuiifítU'jr'Mi.) Genfből jelentik, hogy hir szerint az antant -nem válaszol a' pápa jegyzékére, hanem közös deklarációt bocsát ki, ainelvben kifejti hadicéljait. Téli háborúra készüinek az olaszok Büúc.pe»t 'jktó'jcr (A yyini&élc Ui&mttijáiolJ Luganóbói jelentik, hogy a legutóbbi ol asz minisztertanácson az a meggyőződés alakult ki, hogy egy uj téli háború elkerülhetetlen és éppen ezért utasították ia hadvezetőséget a szükséges intézkedések megtételére. A svéd kormány lemondott Builspetrt, október 3. NyircMé?:; t&áásiUljátóly Stockholmból jelentik, hogy a svéd kormány lemondott. Branting programmja, amelyet a király elé terjesztett, Svédország semlegességének fentartását tartalmazza. . • V f'gt