Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-18 / 230. szám

• 2 1917. október 18. rifnőcai erdőtelepet eladta város Reütikiyüli közgyűlés Nyíregyháza, október 16. (A Nyirvidik tudósítójától.) Nyíregyháza város képviselőtestülete tegnap délután rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek az összehívását különösen két ügy tette sürgőssé. Az egyik ügy a központi szeszfőzde szervezetének a megállapítása volt, a másik pedig a város rimóeai erdejének, illetve az ott még kitermeletlen fának eladása. A közgyűlést Oltványi Ödön helyettes polgármester nyitotta meg, aki kegyeletes szavakban emlékezett meg Lenhardt János képviselőtestületi tag elhunytáréi, akinek a helyére Pokoraezkv Jánost hívták he. Fájdalommal jelentette ezután a polgármester a közgyűlésnek, hogy a tisztikar egyik érdemes, munkás tagja, Jánóvszky Endre gazdasági intéző, akinek az elismerést mindenkori munkája adta meg, elhunyt. Emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg a képviselőtestület. Az elnöki bejelentések után áttértek az első ügy tárgyalására. A város 1915-ben Gömörben egy mintegy 20000 ürköbméter tűzifát tartalmazó, de kitermeletlen erdőt vásárolt, a fa köbmétereit egyremásra 6 korona 60 fillérért. A szerződés szerint a város a megvett fát ez év áprilisáig köteles elszállíttatni, mivel azonban á kitermeléssel bajok voltak, ma még mintegy 12—1300Ö köbméter fa kitermeletlen. Ennek a leszállítása a kitűzött határidőig lehetetlen és hogy a fa él ne vesszen, Oltványi Ödön helyettes polgármester, aki a napokban Guttmann József nyíregyházi fakereskedő kíséretében föntjárt Gömörben, ajánlatot kért a rimakokovai cser és erdőipari részvénytársaságtól, amely a még kitermeletlen fát köbméterenkint 12 korona 60 fillérért hajlandó megvenni. Egyben, hogy a város közönsége a télen tűzifa nélkül ne maradjon, kötelezi magát, hogy 800 waggon fát részben Homonnáról, részben pedig Biharból, vaggononkint 950 koronáért szállít a városnak. Egy másik ajánlatot is tett a részvénytársaság, illetve ennek igazgatója, Sebők Frigyes, a'íi e szerint az ajánlat szerint a város gömöri fáját vaggononként hajlandó 600 koronáért a legközelebbi vasútállomáshoz leszállítani, havonként azonban csupán 50 waggon leszállítására kötelezi magát. A jövedékkezelési bizottság, a szakosztályok és a tanács azt ajánlották a képviselőtestületnek, hogy az ajánlat első részét fogadja el, azaz adja el a város a gömöri fát és vásárolja meg a hoinonnai és bihari fát, annál is inkább, mert ez utóbbi fa leszáliitása biztosítva látszik, Az indítványhoz elsőnek Somogyi Gyula szólt hozzá, aki hosszabb beszédben az javasolta, hogy az ajánlatot fogadják el, egyben azonban utasítsák a tanácsot, indítson szigorú vizsgálatot, milyen körülmények idézték elő, hogy oly nagy mennyiségű fa kitermeletlen' maradt és ki a felelős azért. Szalay Béla ós Hofímann Móric íölszólaiása után Kovách Elek azt kérte, hogy mielőbb készítsék el a'faüzletre vonatkozó számadásokat és terjesszék azt a képviselőtestület elé. Mivel a rimakokovnai részvénytársaság csak október l8ig tartja fönn ajánlatát, felebbezésre való tekintet nélkül jogerős határozatot kellett hozni és ezért Oltványi Ödön h. polgármester elrendelte a névszerinti szavazást. A városatyák egyhangúlag elfogadták a tanács és a szakosztályok javaslatát,, majd áttértek a központi szeszfőzde ügyeinek tárgyalására, amelyet a tegnap ismertetelt alapon elfogadtak. Miután megállapították még a városi alkalmazottak ujabb beszerzési előleget és családi pótlékát, valamint nyugdíjasok háborús segélyének összegét, a közgyűlés négy óra után véget ért. A letartóztatott tábori lei kész muítja Nyíregyháza, október 13 (A Nyírvidék tudósítójától.) Pár hét előtt a uagyváradi katonai rend • őrség letartóztatta Török János görög katholiküs tábori lelkészt, aki az alatt a gyanú alatt áll, hogy a kezén nagyobb összegű kincstári pénz veszett el. Török János, akit Miklósy István püspök ezelőtt három évvel vett föl a hajdudorogí egyházmegyébe, Nyíregyházán is több ízben megfordult, sok ismerőse volt a városban, letartóztatása tehát itt is nagy föltűnést keltett. Török János ebben az évben töltötte be életének 27-ik évét, azonban dacára fiatal korának, nagy nyelvtudása, — kitűnően beszélt németül, angolul és franciául — európai műveltsége és igen jó összeköttetései minden körbe bevezették és a lehető legjobb magyarországi és külföldi kölökkel állott érintkezésben. Nagy szenzációt keltett tehát letartóztatása és ezzel kapcsolatban mindenféle kalandos liír látott napvilágot Török Jánosról, többek közölt az is, hogy nem volt 'fölszentelve, a kellő képesítése sem volt meg és a hajdúdorogi egyházmegyébe is csalárd módon jutott be. Utánajártunk ezeknek a dolgoknak és a legilletékesebb helyrői a következő információt nyertük Török János életéről. Török János eredetileg' zsidó vallású volt, huszonegy éves kólában azonban kikeresztelkedett os Majláth Gusztáv erdélyi püspök fölvette a gyulafehérvári papnöveldébe, ahol 1913. december 29-ig volt. Itt. a szemináriumban lakott, azonban, ugy látszik, társai zsidó származása miatt nem fogadták azzal a melegséggel, amely nyugodt életet biztosított volna neki és ezért elhagyta Gyulafehérvárt és Budapestre ment. Itt beiratkozott a tudományegyetem teológiai fakultására, azonban csakhamar azzal a kéréssel fordult a munkácsi püspökhöz, hogy az ungvári teológiai líceumban több tárgyból magánvizsgát tehessen. Mivel azonban Török János, mint hittanhallgató egy egyházmegyéhez sem tartozott, sőt görög katholijcus sem volt, kérését a munkácsi püspök nem teljesítette. Ekkor Török X. Pius pápához fordult, hogy latin szertartásról engedje át a görög szertartásra és a pápa ezt a kérdést teljesítette is. 1914 juniusában Török már a hajdudorogi egyházmegyébe való felvételét kérte, azonban azt a választ nyerte, hogy ez az. óhaja csak akkor tel esülhet, ha a görög rítust teljesen elsajátítja. Török János most ajánlólevéllei kiment Rómába, ahol a Collegium Graecorum S. Athanasii rectora P. Baur Benedek 1914 julius 29-én fölvette a kollégiumba. Török János itt, — ugy látszik — megnyugodott. 1914 novemberében már Rómában volt és nagy buzgalommal fogott hozzá tanulmányaihoz. A tanulás könnyen ment neki. világéletében eminens tanuló volt és amellett, hogy tanulmányait nagy buzgalommal végezte, teljesen elsajátította Rómában az olasz nyelvet is. Rómából nemsokára levél jött a püspöki hivatalhoz Török Jánostól, aki azt kérte, engedjék meg neki, hogy a szent rendeket Rómában vegye föl. Miklósy püspök közölte P. Baur Benedekkel, hogy Török János neki még nem növendékpapja és csakis akkor hajlandó c-t felvenni, ha az egyházmegye vizsgáló bizottsága előtt a köteles vizsgálatokat leteszi. Itt tehát megakad! Török János pappá szentelésének ügye, azonban ő ezen is segített. P. Baur rektor révén már ekkor kitűnő összeköttetései voltak Rómában és De Lay bibornok, mint a F. Congregátb concisztoriális elnöke a rektor közbenjárására kieszközölte XV. Benedek pápától, — aki maga is fogadta Török Jánost, ——— hogy az egyházi rendeket rövid egymásutánban föivchesse. Hogy milyen kitűnő összeköttetéseket szerzett Török Rómában, mi sem bizonyítja jobban, hogy mig más papnövendék legjobb esetben hetek alatt veheti föl az összes egyházi rendeket, addig Törököt három nap alatt fölszentelték. A fölszentelő.? a római Szent Athanáz-templomban történt Mladenoff Lázár püspök által 1914. december 5-én. 6-án és 7-én. De Lay bibornok a fölszentelést december 4-én tudatta P. Baur Benedek rektorral, aki viszont Miklósy István püspököt értesítette a fölszentelésről. Ekkor Török János újból azzal a kéréssel fordult Miklóssy püspökhöz, hogy vegye föl az egyházmegyébe. A pápai intézkedés iránt való tiszteletből a püspök fölvette Török Jánost az egyházmegyébe, egyben kinevezte őt nyíregyházi másodsegédlelkésszé. Ez történt 1914. december közepén, azonban állását nem foglalta el Török, mert pér nap múlva kijelentette, hogy a háború alatt mint tábori lelkész kíván szolgálatot teljesíteni. 1916. március 29-án P. Baur Benedekrektor átiratot intézett Miklósy István püspökhöz, akitől azt kérte, járuljon hozzá, hogy Törököt a Collegium Graecorum tanárává kineveztethesse, Miután ehhez Miklóssy püspök hozzájárult, a rektor kineveztette Törököt és Török állását Einsiedetben, ahol a kollégium a háború miatt működött, állását el is foglalta. Közben azonban az történt, hogy a kollégium rektora rendeletet kapott, hogy a magyar, német és osztrák tanárok és növendékek kivételével a kollégium sürgősen költözzék vissza Rómába és ennek folytán természetesen Török és a kollégium közölt is megszakadt a kapcsolat. A rövid tanárkodás így hamar véget ért és ekkor Török hazajött Magyarországba. Jelentkezett Miklósy püspöknél, aki megengedte, hogy pár hónapot tanulás céljából a máriapócsi rendházban tölthessen. Eddig az információ. Közben azonban ugy látszik mást gondolt Török és jelentkezett katonai szolgálatra, ahová pár hónap előtt be is vonult. Mint tábori lelkész, belekeveredett egy hadseregszállitási botrányba, jelenleg pedig sikkasztás vádja alatt áll. Általános védkötelezettség „ Hollandiában Budapest, október 17. (A Nyirvidik tudósítóijától.) Hágából jelentik, hogy a hollandi kormány be akarja hozni az általános védköte'ezettséget. Az erről szóló törvényjavaslat a legközelebb a törvényhozás elé kerül. Elkoboztak százezer méter posztót Budapest, október 17.' (A Nyirvidek tudósítójától). A kormánynak tudomására jutott, hogy egy cég 100.000 méter posztót akar a déli vasúton Ausztriába kicsempészni. A kormány a posztót lefoglaltatta és a gyermekmenhelyen elhelyezett 80.000 gyermeknek csináltat belőle téliruhát. Egy német iskoSavonat Budapest, október 17. (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből jelentik, hogy az Elba melletti Schönhausen közelében egy iskclásgyermekekkel megtelt vonal: "beiefutott egy előtte álló tehervonaíba. 27 gyermek meghalt, tizennégy súlyosan, több pedig könnyebben megsérült.