Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-11 / 224. szám

2 1917. oklóbw 11. Megnövekedik Szabolcsvármegye területe Tokaj és Tarcal idecsatolása Tizedik járás Szabolcsban Nyíregyháza, október 10 (A Nyirtidék tudósítójától,) Két mellőzött és elhanyagolt zempléni község lakosságának a körelme folytán a legkomolyabb formában olyan akció indult meg és jutott nevezetes fordulóhoz, hogy e mozgaíorn eredménye inig egyfelől tetemesen megnöveli Szabolcs vártnegye területét és népességének a számát, addig másfelől szebb jövőt biztosit a két községnek. Tokaj és Tarcal zempléni községek hónapokkal ezelőtt indítottak mozgalmat aziránt, hogy átesatoltassanak Zemplénből, amely mellőzi őhet és amelynek kebelében nem képesek fejlődni, Szabolcsba, hogy itt uj járás szervezéséve eiönvös helyzetbe jussanak ugyanakkor, amikor több szabolcsi község közigazgatási ellátása is jobbá lesz ezáltal. Ugrón Gábor belügyminiszter, t akit részletesen informáltak a kérelemről, maga is belátta annak jogos voltát és a békés megoldást keresve fölhívta a zempiéni törve nyhatóságot, hogy igyekezzél; békés megegyezésre jutni a két község érdekében Szabolcsvármegyével, hogy akkor a megegyezés alapján egyszerű bejelentéssel megtörtérjek az átcsatolás. Zemplén törvényhatósága a belügyminiszter leiratával foglalkozva beismerte ugyan, hogy Tokajt Zemplénvármegye részéről nagy mellőzés érte, de azért nem járult hozzíi a mellőzött község szabad fejlődésének az elősegítéséhez, hanem olyan határozatot hozott hogy inkább^mnjd a jövőben esetleg néhány szabolcsi község átcsatolásával próbálja meg kárpótolni a tokajiakat. Ez azonban nem fog sikerülni Zemplénnek, mert most már a törvényhozás elé kerül a tokajiak kérelme Szabolcsvármegye jóakaratú támogatása mellett. A napokban tokaji küjdöttség kereste föl Korai ?s István tokaji plébános vezetésével Meskó László dr. főispánt, Mikecz Dezső alispánt és Mikecz István főjegyzőt, akiket a kérelem támogatására kértek. A tokajiaknak ezt a küldöttségét a vármegye mindhárom vezetője a 'egnagyobb előzékenységgel fogadta és a legmesszebbmenő támogatást helyezte kilátásba számukra. Ez a kijelentés a vármegye vezetői részről nem is maradt puszta ígéret, hanem már ezen a most lezajlott közgyűlésen a törvényhatóság elé vitték a két zempléni község átcsatolásának az ügyét es Mikecz István főjegyző komoly, alaposan indokolt, tárgyilagos és valóban nagyon szépen megszerkesztett előterjesztése alapján a törvényhatóság olyan határozatot hozott, amely a legnagyobb reményre jogosítja föl a kérelmezőket és mindazokat, akik szívesen látják az átcsatolást. Uj járás Szabolcsban A belügyminiszter leiratban közölte a vármegyével, hogy Tokaj község avval a kérelemmel járult hozzá, miszerint a két község, különösen pedig Tokaj fejlődése és jövőjének biztosítása érdekében csatoltassék át Zemplénvármegye területéből Szabolcsvármegye területébe és az átcsatolandó Tokaj község, mint székhely a jelenleg is Szabolcs vármegyéhez tartozó Kakamaz, Tímár, Viss, Zalkod, Kenézlö, Nagyfalu. Tiszaladány, Tardos, Csobaj, Taktakenéz es Prügy községekből, valamint a szintén átcaatolandó Tarcal községekből egy uj járás szerveztessók. A miniszter elsősorban annak az elbírálására hívja fel ugy a zempléni, mint a szabolési törvényhatóságot, hogy az átcsatolásra ijányuló kérelem teljesítése a kérelmező Tokaj községnek érdeke-e, továbbá Zemplénvármegyét arra hivjk föl, hogy az érdekeltek meghallgatásával és Szabolcsvármegye közönségével érintkezésbe lépve, igyekezzék ebben az ügyben Szabvlcsvármegye közönségével egyettértő elhatározásra jutni. A vármegye álláspontja Ennek a miniszteri leiratnak az ismertetése után Mikecz István a határozati javaslatot terjesztette elő. A vármegye tudomást szerzett arról, hogy Zemplénvármegye törvényhatósága a kérelmező két község érdekeivel nem törődve meg sem kísérelte a megegyezés kérését, elutasítókig határozott Ilyen körülmények között Szabolcsvármegyéaek is foglalkoznia kell a két község kérelmévej és az elfoglalt álláspontját, a törvény rendelkezése szerint a kormány illetve a törvényhozás döntése alá bocsátja. Tokaj és Tarcal község küldötteinek élőszóval is előadott kérelmét a vármegye a legteljesebb méltánylással és rokonszenvvel fogadja, ama alapelvből indulva ki, hogy ma. amikor egy rettenetes világháború minden áldozata és megpróbáltatása gyöngíti a magyar ^községeket és amikor a jövő fejlődés a községektől természetszerűen fokozott mérvben igénylendő teherbírási képességet kíván, szükséges, hogy a községek megerősítése érdekében az államhatalom minden tőle telhetőt elkövessen. Ma és ilyon viszonyok az átcsatolási kérelmet nem lehel és nem szabad sem ősi jogok, régi hagyományok, vagy érzékenységi szempontok alapján elbírálni, hanem a kérdés eldöntésénél tisztán és kizárólag két körülményt szabad mérlegelni és pedig, hogy közigazgatási érdekek' az átcsatolást javasolják-e és tőle-,' hogy remélhető-e az átcsatoláslót az érdekelt községek jövő fejlődése és teherbíró képessége. A közigazgatási érdek A közigazgatási érdekek a kérelem teljesítését javasolják- azért, mert Tokaj és Tarcal községek földrajzi fekvésénél fogva Zemplénvármegye székhelyétől Sátoraljaújhelytől távol és más irányú vasulvonal mentén fekszenek ugy, hogy a vármegyéjük székhelyét békeidőben is sok veszteségbe kerül, mig Nyíregyházával közvetlen és olyan vasúti összeköttetése van, hogy rendes viszonyok között a Tokajtól 81 kilométer fekvő és kiépített, állami kezelésben levő, elsőrangú műuttal is összekötve levő vármegyei székhelyet naponként háromszor is meg lehet járni oda és vissza. Különben maga a jelenlegi tokaji járás a szabolcsi járásokhoz viszonyítva tul kicsi, fejlődni nem tud és az ottani járási közigazgatási szervezet kellően lei nem használható, mig Szabolcsvármegyéhez leendő átcsatolása esetén a kétségkívül tulnagy dadai alsó és dadai felső járásokból megfelelő számú község lenne az újonnan alakítandó tokaji járásba beosztható és így arányosabb járási beosztás és a járási hatóságok fokozottabb kihasználása lenne elérhető. Tokaj fejlődése Az érdekelt községek fejlesztésének szempontja különösen az átcsatolás mellett szól. Tokaj földrajzi és vasúti összeköttetéseinél fogva gyorsan, sokszor és olcsón közelíthető meg a hozzá közel fekvő szabolcsi községek lakói által és közöttük már igen régen szerfölött élénk és sokat ígérő ipari és kereskedelmi összeköttetés, megfelelő személy és áruforgalom indult .meg. Ha ez a természetes összeköttetés fokozódik azáltal, hogy Tokaj eme községek járási székhelye lesz. nagyon természetesen még jobban élénkül ez az.öszszeköttetés és Tokaj rövidosen anyagi és szellemi központja lehet egy meglehetősen nagy és gazdag vidéknek, amit most Szerencs közelsége és a vármegyei határ szomszédsága miatt nem érhet el. Eme szempontok által vezéreltetve, igaza teljes tudatában készségesen jelenti ki Szabolt-svármegye törvényhatósága, hogy Tokaj és Tarcal községeknek a vármegyénkhez leendő átcsatolására- irányuló kérelmét a maga részéről is jogosnak, indokoltnak és a két község jövő fejlődése érdekében töljesitendőnek tar-tja t-s ezért kinyilatkoztatja, hogy e két község átcsatolását örömmel és szívesen ,veszi és maga is kéri a belügyminiszter utján a törvényhozást, hogy c községek régi vágyát és most már törvényes alakban is kifejezett kérelmét teljesítse. Szabolesvármegye törvényhatóságának ez a nyílt, komoly, jóakarata és mindenképpen indokolt állásfoglalása, amelyet fölirat alakjában még ezen a héten fölterjesztenek a kormányhoz, kétségkívül dönlu jelentőségű lesz ebben a kérdésben és egészen bizonyos, hogy a törvényhozás teljesíteni fogja annak a két mellőzött zempléni községnek a kérelmét és meg fogja nyitni előttük a boldogulás útját. a Nyírvidék folyó évi Október "hó 7-én megjeleni számában «Bencs tanácsos fegyelmit kért maga ellen. Somogyi Gyula támadása. A városi üzemek , vizsgálata.> címzéssel ellátott cikkre. A cikk irója előtt nyilatkozott dr. Benes Kálmán városi tanácsos ur, be' nem várva a fegyelmi eljárás eredményét, az igazságtól a leglényegesebb pontokban eltérve, cgyoldaiulag és részrehajlóan adva elő a város jövedéki bizottságának folyó évi október hó 3-ik napján tartolt illésében történteket. Ebben a bizottsági ülésben részt vettek: Oltványi Ödön b. polgármester elnöklete alalt, dr. Benes Kálmán pénzügyi tanácsos előadó, a városi főszámvevő, a jövedéki kezelési hivatal felügyelője. Imre János, Fcrdlicska Rudolf és alólirt, "illőbb nevezetlek hárman, mint a városi képviselőtestület kiküldött tagjai. Állitom és ezen állitásom igazságának teljes hitelű igazolására hivatkozom a jövedéki kezelési bizottság f. hó 3-ik ülésében részt vett, fentmegnevezett összes urakra, akiknek ide vonatkozó nyilatkoza ta hivatalos uton bármikor beszerezhető, hogv: c?*1-ör: felszólalásomban egyetlenegy kifejezéssel, vagy egyetlenegy szóval sem érintettem dr. Benes Kálmán pénzügyi tanácsosnál: akár hivatali, akár egyéni becsületét vagy tisztességét. 2-or: felszólalásomban egy szóval sem állítottam az általam tudottnak, vagy mint bebizonyítottunk azt, hogy dr. Benes Kálmán városi pénzügyi tanácsos vagy bárki más a Nyíregyháza város által Gömörmegyében közvetve a rimamurányi r. t.-tól már levágott állapotban megvett tűzifának az ő hivatalos teendője közzé utalt ügyében helytelenül, vagy gondatlanul járt el* és az által a városnak akár dr. Benes Kálmán, akár a város más megbízottja anyagi kárt okozott, 3-or: felszólalásomban igenis indilvánvoztain. sőt a leghatározottabban követeltem azt, amit már az 1916-ik évben a Balla Jenő polgármesterünk hivatali működése idejében, de azóta is többször a jövedékkezelési bizottság üléseiben szorgalmaztam, — hogy a város összes közellátási üzemeiben, különösen pedig a város által Gömönnegyében megvett iüzifáuak ügyében a legalaposabb, a legszigorúbb vizsgálat sürgős elrendelése javasoltassák a képviselőtestületnek. . Ezen indítványom feltétlen szükségességét, sőt törvényes kényszerét, kézzel fog hatóan bebizonyítottam a Szalay Béla és Paulusz Márton ez ügynek általános megvizsgálására kiküldött és Göinörmegyében a helyszínen eljárt képviselti tagoknak f. évi szeptember hó 2fi-ik napjáról kelt a f. évi 27567—1917. K. sz. a. a város h. polgármesteréhez beterjesztett és a jövedékkezelési bizottság f. hó 3-iki ülésében az ei nők által ismertetett írásos jelentésében