Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)
1917-12-25 / 285. szám
f^iregybáza, SÖ17. december 25. * Kedd XXXVÜL évfolyam * 285. száír POtITIKAí HPtPlT.AP -; jrijT)H)-rT— r n»» 11 tn• mat^, II T HIMIHII I.TXmm 1 WMMM : W H ^t f rJ MM Ii r'^r Ki ii. W WW F **^ 33 Mtow... 11 R I A ftftaó* | te Kttó«tísist»i! t nmt&mz % K «© Üaapt* 9'ti | *» * f ^^ ^ * m** > TttBÉÓk&fik füléin SS tett>sa. f tóvsttíes Mint f K4*a«teta& M*í aAu* rím R vármegye üdvözlete Károly királyhoz Elismerés az alispánnak A törvényhatóság közgyűlése Nyíregyte'áa«i decembes 24 (A Nyirvidék t:M$itójátál) Izgalmas, és fölötte érdekes közgyűlése volt Szabolcsvármegye törvényhatóságának és ebben a legjelentősebb mozzanat az volt, hogy a törvényhatóság a főispán indítványára hódolatteljes szerencseki vánatát fejezte ki Károly királynak az Isonzónál történt szerencsés megmenekülése alkalmából. A valóban lelkes indítványt a vármegye királylni törvényhatósága egyhangúlag tette magáévá. Igen emelkedett része volt a rendkívüli közgyűlésnek az a meleg szeretet, amellyel ugy a főispán, mint az egész törvényhatóság ünnepelte Mikecz Dezső alispánt abból az alkalomból, hogy a király közéleti munkásságának elismeréséül udvari tanácsossá nevezte ki. Nagy érdeklődés kisérte még a közigazgatási bizottsági választásokat, amelyeknél két liszta volt, az egyik a kormányt támogató pártok lisztája, a másik a munkapárté. A hivatalos tisztán mindössze egy tag volt azok közül, akiknek lejárt a megbízatásuk, a munkapárt viszont ugyanazokat akarta behozni, akik eddig is tagjai voltak a közigazgatási bizottságnak. Nagy többséggel az előbbi liszta gvőzött. Szerencsekivánat a királynak .Meskó László dr. főispán nyitotta meg a közgyűlést, és megnyitójában emelkedett szavakban emlékezett meg arról a balesetről, amely az uralkodót akkor érte, mikor győztes hadai élén átkelt az Isonzón, és amikor a folyó rohanó árja elragadta. Ebben a nehéz helyzetben, az uralkodó ritka bátorságot és lélekjelenlétet, a kísérete iránt páratlan gondosságot tanúsított és éppen lélekjelenlétével meg is menekült a veszedelemből. A főispán hivatkozik Szabolcsvármegye közönségének hagyományos királyhüségére és indítványozza, hogy az uralkodónak szerencsés megmenekülése alkalmából hódolatteljes szeren esek i vána tát fejezze ki a törvényhatóság és kérje meg az alispánt, hogy eme elhatározását a miniszterelnök utján legmagasabb helyre juttassa. Általános helyeslés és a király személyének hosszas éljenzése közben a törvény hatóság egyhangúlag elfogadta a főispán indítványát. Ugyancsak a főispánnak az indítvánvá ra egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy Miksa királyi hercegnek, a király testvéröccsének házassága alkalmából üdv kivánatát fejezi ki. Az alispán üdvözlése Bejelentette azután a főispán, hogy a király a vármegyei tisztikar tejét, a vármegye tisztelt és szeretett alispánját udvari tanácsossá nevezte ki. A vármegye minden polgárának örömével és rokonérzésével találkozott ez a királyi elhatáror zás, mert az alispánnak három évtizedes közpályáján gondosság, tapasztalat, széleskörű ismeret, fáradhatatlan buzgalom és pontosság jellemezte a közre mindig hasznos munkáját. Indítványozza azért, hogy a törvényhatóság örömének adjon kifejezést és tiszteletteljesen üdvözölje az alispánt magas kitüntetése alkalmából. Mikecz Dezső alispán hálásan mondott köszönetet a főispánnak és a törvényjhatóságnak a megemlékezésért. Biztosan elhiszi neki mindenki, hogy nem kereste ezt a kitüntetést, de nem ragadja, hogy a kitüntetés örömmel töltötté el, mert ugy látja, hogy elismerése és jutalmazása .'12 évi olyan közpályának, amelynek nehéz gyakran válságos munkájában a vármegye tisztikarával dolgozott. Benne a tisztikart jutalmazta meg a királyi kegy, amely örömmel és büszkeséggel tölti el, az a megtisztelő és szeretetteljes keret, amelyet a törvényhatóság adott ehhez a kitüntetéshez, boldoggá teszi. hl. Kállay András, orsz. képviselő üdvözölte még az alispánt, akit percekig ünnepelt a törvényhatóság A pártok mérkőzése A tárgysorozat pontjai következtek ezután, amelyeket az állandó választmány ülése kapcsán már ismertetett a Nyírvidék. Ezekben az ügyekben a közgyűlés az állandó választmány javaslatát tette magáévá. Az év végén a közigazgatási bizottság tagjai közül a következőknek jár le a megbízatásuk: Haas Ignác, Járossy Sándor dr., Nánássy Andor, (')rosz Miklós és Szalánczy Bertalan. Ezek helyére titkos szavazással elrendelte a főispán a választást, amely két küldöttség előtt folyt le. A szavazás eredményeként kapott: Haas Ignác 177, Szikszay Pál 151, Megyery Géza 111, Lázár Kálmán 131, Szomjas (iusztáv 182, Járossy Sándor dr. 77, Nánássy Andor 79, Szálánczy Bertalan 75, és Orosz Miklós 39 szavazatot és igy az öt legtöbb szavazatot kapott bizottsági tagot a főispán megválás?. 1tottaknak jelentette ki. A közgyűlés azután még mintegy százhúsz községi ügy elintézésével véget ért. a a hajdudorogi püspökségnek a székelyföldi parochiák megmentésére Nyírcgyhín, dcecmbcr 24. IA Nyírvidck tudósítójától.) Egy éve mull, hogy Erdélyből kitakarodtak a román hadak, egy éve, hogy Erdély szentelt földjén, a pusztulás, a rombolás nyomában megkezdődött az újraépítés hatalmas, nagyszabású munkája, amelyet államhatalom és társadalom kétzenfogva, együttesen végeznek. Ez a munka, amely nemcsak a ledöntött tűzhelyek fölépítésében, a kormos, romokban álló falak uj tető alá húzásában áll, hanem az erdélyi magyarság megerősítését is célul kell, hogy maga előtt lássa,.— a közeljövőiben uj segítőtársra lel a hajdudorogi magyar püspökségben, illetve a püspökség papjaiban. A hajdudorogi magyar görög katholikus püspökségnek Erdélyben, főkép a székelyföldön — harmincöt parochiája van, amelyeknek több, mint egyharmada tizenhárom parochia évek sora óta betöltetlen, de azoknak a parochiáknak a lelkészei sem teljesíthetik teljes egészében kötelességüket, akik otthon vannak, mert és ezt szomorúan kell bevallani, — az erdélyi görög katholiktis lelkészek oly nagy szegénységben élnek, hogy minden idejüket leköti a megélhetésért folytatott harc, küzdelem, ugy, hogy magyarmentő komoly és odaadó munkára nem jut idejük, nem lehet kedvük. Lelkes, jó magyar érzésű emberek a hajdudorogi magyar püspökség lelkészei, nem lehet panasz a magatartásukra, egy közülük, Komán Simon, kézdiszentkereszti lelkész, hősi halált is halt az oláhok elleni hadjáratban, de korgó gyomorral, a düledező templom és iskola mellett, nem lehet menteni a magyarságot a román tengertől, különös sen nem akkor, mikor az oláh pópák a magyar lelkészekhez képest palotákban laknak, templomaik, székesegyházaik a fatornyos görög katholikus templom mellett, iskoláik pedig hat osztályú modem iskolák az egyáltalán nem létező magyar iskolák mellett. Az iskolákat pótolni van hivatva Ap*ponyi Albert kultuszminiszter messzemenő terve, és ugyancsak Apponyi Albert az, aki kétszázezer koronát vett föl a jövő évi költségvetésbe a hajdudorogi magyar püspökség erdélyi lelkészeinek ésparóchiáinak segélyezésére. Ez a kétszázezer korona, melyet két részletben fog Miklósy István püspök kezeihez folyósítani a kormány, sok nyomort., sok szenvedést fog enyhíteni Erdélyben, ahol a legtöbb helyen semmi természetbeni járandóságuk nincs a magyar lelkészeknek. Ez az államsegély lehetővé teszi, hogy Miklósy püspök betöltse a gyergyószentmiklósi, a kézdiszentkereszti, liszuyói, nyárádaudrásfalvai, nyárádbálintfalvai, és szovátai ári 10 m.
