Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-12-21 / 283. szám

2 NYÍR¥1DÉE 19!f decemhef 21. Fényes László választói Között Nyiregyfeáaa, december 20. (A Nyirrúiék 1udósüáiátóí.} Tegnap este társas vacsorára gyűlt össze Nyíregyháza polgárságának nagy és tekintélyes rJsze, hogy együtt legyen Fényes Lászlóval, Nyíregyháza város országgyűlési képviselőjével és mig egyfelől bírálatot mondjon az ő eddigi parlamenti működéséről, másfelől elébe tárja azokat a sebeket, amelyeket orvosolni kell, azokat a bajokat, amelyeken segíteni kell. Ott volt ezen az összejövetelen minden társadalmi osztály képviselője igen szép számmal és azt mutatta ez az összejövetel, hogy Nyíregyháza polgársága helyesen választott, amikor Fényes Lászlóra bizta a nyíregyházi mandátumot, mert olyan képviselőt kapott, aki valóra váltja a választás előtt tett minden igéretét, valóra váltja a képviselőségéhez fűzött összes reményeket. Fényes László parlamenti működését politikusok, főként a hatalmon levő pártok politikusai és a hozzájuk tartozó sajtó éles kritika tárgyává tette, de a nemzet nagy többsége, az a nép, amelynek a védelmében Fényes László harcra szállolt, mindenben igazat adott neki. Most maga az a polgárság szólalt meg, amely a parlamentbe küldte Fényest és ez a polgárság nemcsak helyeselte mindazt, amit Fényes a tárvényhozásban tett és beszélt, de biztosi!olta szeretetéről, bizalmáról és éppen azt kérte tőle, hógy ezen az uton haladjon tovább, mert Nyíregyháza igenis olyannak kívánja látni az ő közéleti munkásságát, amely nem törődik semmi gánccsal, hanem nyilt szóval, bátor tettel halad az igazság utján. A választők elismerése. A nyíregyházi polgárság eme véleményének Murányi László dr. adott hangot a tegnapi összejövetelem Rámutatott arra Murányi nagy figyelemmel hallgatott beszédében, hogy ez az összejövetel azt a célt szolgálja, miszerint ez a polgárság szemtől-szembe, teljes őszinteséggel mondjon bírálatot országgyűlési képviselőjének működéséről. Örömmel látja ez a polgárság, hogy Fényes László vallott programmjához hiven minden alkalommal a kisemberekért szállott sikra és éppen azokat vette védelmébe, akik erre leginkább rászolgáltak és akik minden segítést, minden támogatást megérdemelnek : a hadi özvegyeket és árvákat. Amit az állam a háborúban legtöbbet vesztettekért tesz, az egyenesen arcpirító. Nem jobb ez a kormányzat annál a régi kornál, amikor a háborúban megbénult hősnek kintornát és koldusbotot adtak a kezébe. Es akkor, amikor Nyíregyháza képviselője rámutat az ország törvényhozásában erre, akkor lázitónak nevezik Őt azok, akik cserbenhagyták a népet, akik eltávolodtak a választások előtt vallott programmjuktól, akik megtagadták elveiket. Biztosítja Fényes Lászlót, hogy Nyír' egyháza polgárságának egész szeretete vele van ezekben a harcokbon és minden támogatása mellette marad. Ne kedvetlenitse el, ami a magyar parlamentben most folyik, mert hiszen az csak kutyakomédia. Ebben a képviselőházban az elvek elárulása annyira általános, hogy lehurrogást kap az olyan képviselő, aki komolyan veszi a választók előtt tett igéretét és aki igazán meg akar felelni törvényhozói kötelességének. Ha a képviselőházban egyedül van is, ne csüggessze ez egy pillanatra sem, mert ez a polgárság vele van és örömmel használ föl minden alkalmat, hogy szeretetét és bizalmát kifejezhesse képviselője iránt. Féátyes László beszéde. Murányi dr. komoly, meleg, mély hatású beszédét hosszantartó éljenzés követte annak bizonyságául, hogy mindnyájuk érzésének pompás és hü kifejezője volt ez a beszéd. Fényes László képviselő nagyon nagy szeretettel válaszolt Murányi beszédére. Hálásan köszönte meg választóinak szeretetét és bizalmát, ami mindennél értékesebb neki. Nehéz és szomorú harcok után fáradt tehervonatiként jött le Nyíregyházára, hogy választóinak szeretetéből bizalmából és ragaszkodásából uj erőt merítsen. Nagyon különös az ő harca a törvényhozásban. Mintha pincében volna és onnan akarná hallatni szavát, ugy kell kiáltania, hogy meghallják, amit ma még a képviselőházban tesz, nem az igazi törvényhozói munka, mert hiszen ma még csak tényeket szögez le, csak nagy és kiáltó igaztalanságokat állit oda, de még nem mutathatja meg az orvoslás módjait, mert nincsenek követői a Házban. Szerény erejének, amelyet a nyíregyházi polgárság bizalma ad neki, annyi hasznát veszi, hogy ígéretéhez képest dolgozhatik. A munkáért kérte a nyíregyházi polgároktól a mandátumot és ezt az önként vállalt munkát, bármily nehéz is, becsülettel végzi. Fáj neki, hogy jó szándékkal mondott szavai nem találnak meghallgatásra azoknál, akik segíthetnének a bajokon, pedig nagyon sok a baj és nagy válságok előtt áll az ország. Nagyon fél a tavasztól, mert nagy baj lesz tavaszra az élelmezéssel. Ma vissza kellene tartani minden vaggon élelmiszert, amit más országba irányítanak, mert tavaszra nem lesz a népnek ennivalója és akkor a hivatalokat támadja meg majd a nép. Fölháborodással említi meg, hogy mig minálunk már régen meg volt a rekvirálás, addig Csehoi-szágban, amelynek pedig igen szép termése volt és amely éppen annyira földmivelő nép, mint mi, még nem rekviráltak. Sok és nagy igazságtalanság történik evvel az országgal és minden erejével küzdeni fog ezek ellen továbbra is. A lelke érzi a nyíregyháziak szeretetét, amelyre most, az elkövetkezendő harcokban nagyobb szüksége van, mint valaha. Hálás szivvel köszöni Murányi szép szavait és azt a szeretetet, amelyben Nyíregyháza polgársága részesiti és további munkával teszi érdemessé magát erre a szeretetre. Uj világ

1 kell. Konthy Gyula dr. beszél azután arról, hogy pénzügyünk, közigazgatásunk, egész közéletünk beteg és ha igy hagyjuk a dolgokat, az utánunk jövő generációk megsínylik. Elmúlt az az idő, amikor kiállott egy-egy nagyfejű, elmondja az otthon kigondolt beszédet és a nép vakon követi. Ma már a nép a maga feje után megy és ezért reméli, hogy uj, más világ következik reánk, mert ha minden ugy marad, ahogy ma van, még a sírunkból is kiátkoznak bennünket unokáink. A szegények kruuip!ifa. Hoffmann Mihály fölötte komoly szavakat intézett azután Fényeshez. Beszédében rámutatott arra, hogy ez a vármegye a félországot élelmezte a saját terményével és ebben a vármegyében történik meg ma az, hogy a munkásnak nincs kenyere és krumplija, A szabolcsiaknak nines krumplijuk, hát akkor mi lehet az ország többi részében. És ugyanekkor hatalmas tömegben főzik ki a burgonyát szesznek. Vétkes könnyelműséget, megbocsáthatatlan bűnt követnek el az ország vezetői, hogy engedik száz és ezer wa^gononként szeszfőzésro fölhasználni a burgonyát ugyanakkor, amikor a népnek nincs mit ennie. Ma nem tudjuk még, hogy hogyan keresi ki ez az ország jövőre magának és szövetségeseinek az élelmet, mert még velő mag sem marad. Kéri Fényest, aki látja ennek az országnak a tenger nyomorúságát, minden erejével akadályozza meg, hogy egy kilogramm burgonyát is szesznek főzzenek ki. Általános helyeslés követte ezeket a szavakat, amelyekre Fényes kijelentette, hogy minden erejével szembe fog szállni az ellen, hogy pálinkának főzzék ki a nép ennivalóját azért, hogy néhány ember milliókat keressen a szeszen. l^éry József mutatóit rá azután arra, hogy ha az ország minden kerületében igy együttdolgoznék a képviselő a néppel, akkor nem lenne annyi panaszra ok ebben az országban. Üdvözlik Az Estet. Többen szólaltak föl még, közben megérkezett Az Est, amelyből értesültek a jelenvoltak, hogy Az Estet előzetes cenzúra alá helyezték. Általános megütközést keltett ez a rendelkezés és Krómy Károly dr. föl is szólalt. Beszédében kifejtette, hogy ha Fényes vállalta megélhetésünk védelmét, akkor bizonyosan védelmébe veszi lelki, szellemi táplálékunkat is. Az kéri, hogy vegye védelmébe az Estet, mert az az újság mindenképpen rászolgált a magyar nemzet minden szeretetére és elismerésére, ennek az újságnak a programmja mindnyájunk programmja, annak az elhallgattatása a legnagyobb érdekeink, a legszentebb nemzeti törekvéseink védelmét gátolja meg. Mindenki együtt érzett a fölszólalóval és elhatározták, hogy ebből az alkalomból táviratban üdvözlik Az Estet. Itt emiitjük meg, hogy Fényes László képviselő ma reggel visszautazott Budapestre.