Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-12-12 / 275. szám

Jh^iti december 12 •<9Btsaaa«Bii9agia mm lmjyöjij JbKfó -Ni Hétfő-Kedd Az uj idény első Nordisk műsora Az előítélet • Dráma 4 felvonásban és a fényes kisérő-müsor S Előadások fit 6, q Vasárnap ((platán fél 3. fél 5, 0 f.'I !>. Oíte fél 7 és fél 9 A nyirbogdányí választás ói KM ; Képviselők a kerületben iMflregfnáíJ, deeem^er 11 {A Nyirvidék i'^dóaitójátoL) Alig hét nap választja cl a nyirbogdányiakaí a képviselőválasztástól és egyre hevesebben folyik a korteskedés a választás napjának közeledtével. Az utolsó néhány nap alatt Megyei'} Géza pártjának vezetősége indult körútra s kerületben és a függetlenségi községekbei: mindenütt nagy ünneplésben részesítik az Apponyi-párt hivatalos jelöltjét, akinek támogatására ide érkezett Zlinszky István, az országos Apponyi-párt alelnöke és Kovácsy Kálmán orsz. képviselők, akik Megyery támogatására a kerületbe mentek, és sorjában tartanak gyűléseket a községekben, ma és holnap még néhány Apponyista képviselő érkezik a kerületbe, hogy minden agitáeiót kifejtve, megtartsák a pártnak ezt az ősrégi 48-as kerületét. A kerületben egyébként más pártbeli képviselők is állandóan ott tartózkodnak. Kíino van Szabó István és Mayer János kisgazdapárti képvise'ők, akik Szemző Érnének, a 48-as kisgazdapárt jelöltjének a támogatására tartanak beszédeket a községekben, ahol szívesen hallgatják őket a kisgazdák. Ho nap a 48 as kisgazdapárt többi tagja is kimegy a kerületbe, ahova a nyíregyházi gazdák is kikísérik őket. Részletes jelentés a fegyverszüneti tárgyalásokról ftadapebt, december 11. (A Nyirvidék tudéfiUíjátói.) Berlinből táviratozzák, hogy a Wolffügynökség a fegyverszüneti tárgyalásokról késő éjjel hosszú kommünikét bocsátott ki. Megállapítja, hogy az összes megbízottak mandátuma csak a fegyverszüneti tárgyalásokra és nem a béketárgyalásokra vonatkozott. Az oroszok azt indítványozták, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat az összes frontokra és hadviselőkre kiterjesszék. Megbizottaink ebbe nem mentek bele, mert az antant delegátusai nem voltak jelen, az oroszoknak pedig ily irányú meghatalmazásuk nem volt. Végül abban állapodtunk meg. hogy csak köztünk és az oroszok között tárgyalunk fegyverszünetről. A béketárgyalások megvitatásába azért sem mehettünk bele, mert. meghatalmazása egyik félnek sem voit. A tárgyalások második napján az oroszok, ismertetve- fegyverszüneti föltételeiket, követelték a rigai tengeröböl megszállott szigeteinek kiürítését, anélkül, hogy fölajánlották volna csapataiknak a front valamely részén való visszavonását. Követelték továbbá, hogy a részünkről hathónapra kívánt fegyverszünet alatt csapataink megmaradjanak a keleti front lövészárkaiban és még csak azt sem akarták megengedni, hogy csapatainkat pihenő szállásaikba vonjuk vissza. Ilyen föltételekbe nem mehettünk bele, később azonban az összes kérdésekben megegyezhettünk egy pont kivételével, tudniillik a rigai szigetek kérdésében nem tudtunk megállapodni. Ez a kérdés részünkről kivül áll minden diszkusszión. Mikor aztán az orosz deleutasigátusok kijelentették, hogy ujabb Fásokat kell szerezniük Pétervárról, a legrövidebb idő alatt elértük a megegyezést a mostani tíznapos fegyvernyugvásban. Ezen rövid lejáratú megállapodásban kedyező előjelet láthatunk a jövőre nézve. szellői kezdenek fújdogálni. Ezek a szellők azonban a békeidő súlyos fellegeit hajtják. Elő kell készülni a békére, mint ahogyan a békeben is elő kellett készülnünk a háborúra. Ha a béke meglepetésszerüleg érne bennünket, talán épen olyan baj lenne, mintha a háború ért volna előkészületlenül. Mindenfelé nagy készülődések jelei mutatkoznak. A bajor belügyminiszter felszólításokat küldött szét az illetékes hatóságoknak, hogy a katonai hatóságokkal karöltve gondoskodjanak az épitö anyagokról és munkaerőkről. A magán feleket is felszólította, hogy tervbe vett építkezéseiknek terveit még e tél folyamán készíttessék el, a hatósági építési engedélyeket is még e télen szerezzék meg, altálában pedig készüljenek arra. hogy az építkezések az 1918. év tavaszáu megkezdhetők legyenek. Mi ez más, mint a béke bekövetkeztében való biztos reménykedés ? Egészen nyugodtak lehetünk, hogy az említett leiszólitásnak foganatja lesz, sőt talán azt is hihetőnek mondhatjuk, hogy ezt a felszólítást megelőzőleg is történtek már a bajorok, no meg általában a németeknél olyan előkészületek, amelyek a békére való átmenetnek elengedhetetlen együttjárói. Nálunk megalakult a LÁB. Ezt ugy hivják, hogy Lakásépítő Állandó Bizottság. Elnöke a miniszterelnök. Célja a bizottságnak, enyhíteni a lakásnyomoruságon. Természetesen, első sorban Budapesten. Azért természetesen, mert hiszen ma még mindig a régi, sok évtizedes felfogás uralkodik, hogy Budapest mindenek előtt. Pedig ma már el lehetne ettől az észjárástól térni és a vidék empóriumaira is gondolni, azokat is erősíteni. De ezek a jó vidéki városok és kereskedelmi gócpontok, még mindig az önsegélyezői nemes hivatására vannak ilélve. igy nem marad más hátra, mint az önmagunkkal való törődés. De vájjon tettünk-é már valamit a jövőt tekintve ? Sajnosan kell bevallanunk, hogy bizony igen-igen keveset. Bármihez kívánjunk fogni, tők re, pénzre van szükség. Az átmeneti időre szükséges pénztőkénk nincs. Bárminő intézményt óhajtsunk létesíteni, építenünk kell annak hajlékot. Se tervünk, se anyagunk, se semmiíéíe előzetes intézkedésünk nincs még. A városfejlesztés fundamentumát képező építési szabályrendelet, a minisztériumokban hever valahol. Megvannak a próba furatok, de a vízvezeték és csatornázás céljaira ezek eredménye, semmi irányban felhasználást nem talált. Épitő anyagok hijján van e város, a szó legszorosabb értelmében. Semmi intézkedés sincs még, hogy a legszűkebb mértékben felhasználandó légiaanyag elkészíttessék. Ila legalább egy téglagyárat lehetne üzembe helyezni, az is nyereség lenne. Elkerülhetetlennek látszik, hogy a harcterekről visszakerülő építőanyagoknak bizonyos részét, biztosítsuk magunknak is. Bizony elkelne nekünk is egy kis bajor belügyminiszteri felhívás ! Mert hiszen erfa mifelénk, sok minden máson törik az emberek a fejüket, nem azon, hogy a béliére való átmenet utjai simává tétessenek. Hát hiszen fontos, ha íontos, hogy mit lehet még megdrágítani, az árukat, közlekedést, telefont, adókat stb-t. De talán ennek fordítottja is fontos lenne! V Fújdogálnak a békeszellők, hozzák az átmeneti idők fellegeit. De csak azért, mert semmit sem teszünk, hogy a béke áldása le ne verjen bennünket! Pisszer János. fliliÉiiiiiÉiiiiiiiaiÉÉ VÁROSI SZÍNHÁZ - MOZGÓ. ;.',J — Sás & Szerda-Csütörtök Amerikai szenzáció ess m Gszday ember felesége S —

5 Dráma az amerikai milliomosok körébő

l __ Senki fia •» aisiyü iisiüsaiM Péntek-Szombat-Vasárnap m CSORTOS GYULÁVAL Felső kereskedelmi iskola létesül Nyíregyházán A kereskedők ujabb akciója Nyiregyhá**, december 11. {A Nyirvidik tudósitójától.) Nyíregyházán egyre jobban érezteti hátrányát a felső kereskedelmi szakoktatás hiánya és a nyíregyházi, valamint a vármegyebeli kereskedelmi ós pénzügyi vállalatok éppen ugy, mint a kiválóbb ipari cégek mindegyre hangoztatják, hogy alig kapnak elegendő helybeli ifjút, akinek kereskedelmi szakképzettsége van. De igen sok a panasz a szülők részéről is, akik kereskedelmi pályára kiván.ák adni a gyermekeiket és akik kénytelenek igen sokkal többet költeni a gyermekeikre, mivel más városba kell küldeni fiaikat, mert nálunk nincs tanintézet a mely felső kereskedelmi oktatással foglalkoznék. A mai helyzetben a nyíregyházi szegényebb szülők kereskedelmi pályára nem is adhatják a gyermekeiket mert nem győzik pénzzel az idegenben való taníttatást. Mindezeket a Nyíregyházi Kereskedők és Gazdák Köre teljesen átérezte és már a múltban is megtett mindent, hogy Nyíregyháza felső kereskedelmi iskolát kapjon, de hasztalan volt. minden igyekezet, hiábavaló volt magának a körnek és nemes gondolkodású tagjainak minden áldozatkészsége, megtört minden lelkesedés azon, hogy a közoktatásügyi kormány nem akart nyilvánossági jogot adni a létesítendő tanintézetnek. A kör vezetősége és tagjai azonban nom adták föl a tervet és most újból munkához látnak. Ezt a munkát készítette elő az az értekezlet, amelyet a Kör helyiségébe hivtak össze és amelyen a jelenvoltak fölkérésére Wilt György dr. királyi tanfölügyelő elnökölt. Ezen az értekezleten a tanfelügyelő kérésére Baruch Artúr, a kör elnöke és ennek a mozgalomnak a leglelkesebb mozgatója ismertette az előzményeket és fejtette ki azokat az okokat, amelyek a felső kereskedelmi iskola létesítését elhalaszlhatatlanul szükségessé teszik, majd rámutatott arra, hogy a mai helyzet még alkalmasabbnak látszik az iskola létesítésére, mint az eddigi annál is inkább, mivel az összes téuyezők a legmesszebbmenő támogatást helyezték kilátásba. Széles mederben indult meg azután a vita, amelynek során az a nézet alakult ki, hogy az uj iskola föntartói jogát ajánlják föl a városnak, amely már a mozgalom megindulása idejében fölajánlott évi hatezer koronát az iskolának. A város bizonyára készséggel vállalja a föntartói tisztséget, amely semmiféle külön megterheltetéssel nem jár és kétségtelenné teszi, hogy a tanintézet megkapja a nyilvánossági jogot. Kimondotta az értekezlet, hogy a legközelebbi napokban a város képviselőjének, Fényes Lászlónak a bevonásával tart értekezletet annál is inkább, mert Fényes kijelentette a nála ebben a dologban eljártak előtt, hogy bármikor a legnagyobb készséggel vállalja ebből a munkából reá eső részt, elhatározta továbbá az értekezlet, hogy a Meskó László dr. főispánt küldöttségileg keresi föl < s öt is megkéri, hogy támogassa a mozgalmat