Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-12-04 / 269. szám

2 KYIMIDBE t$!T december 4 i főispán előadása 3 Gazdá honában az uj Síi Nyíregyházi, december 3. (A Nyirvidék Midó&iUSjátdl) A nyíregyházi gazdák az eddigi hat hadikölcsön jegyzéséből is szépen kivették a részükét és nagy érdemük van abban, hogy a nyíregyházi jegyzések öszszcge az elsők közé emelte Nyíregyházát a városok között. A gazdák között most is nagy érdeklődés mutatkozik a hadikölcsön iránt és éppen ez az indító oka annak, hogy Meskó László dr. főispán tegnap délelőtt megjelent a Gazdák Otthonában, egy kiváló szakemberrel, Nyulászy Sándor dr.-ral, a Pénzintézetek Országos Szövetségének az igazgatójával, hogy kifejtsék az okokat, amelyek miatt a hetedik tiadikölcsönnek az eddigieket is meghaladó sikerrel kell járnia, másfelől pedig rámutassanak azokra a célokra, amelyeket ez a kölcsön szolgál. A Gazdák Otthonának hatalmas termében mintegy félezer ember gyűlt öszsze az előadások meghallgatására. A hallgatóság között a gazdákon kivül igen sok iparos, kereskedő, és tisztviselő is megjelent. A gyűlést Kovács András gazdaköri elnök nyitotta meg, aki szives szavakkal üdvözölte a főispánt és Nyulászyt, majd kiemelte, hogy; ha igaz az a mondás, aminthogy igaz, hogy akié a föld, azé a haza, ugy nekik gazdáknak fokozottabb kötelességük, most is áldozatkészen kivenni részüket a jegyzésbői, amint az előzőkből kivették. Meskó László dr. főispán köszönetet mondott az elnöknek és a gazdák vezetőinek, amiért az ő kívánságára összehívta a gyűlést, és ezzel alkalmat adott arra, hogy elmondhassa nézetét a hadikölcsönről azok között a gazdák közölt, kikkel együvé tartozónak érzi magát mindig. — Nem mint főispán jött ide, hanem mint unokája annak a gazdának, aki együtt dolgozott a jelen voltak atyáival és nagy atyáival. Helyesli amit az elnök mondott, mert a gazda, aki a föld megműveléséből él, legjobban hozzá van nőve ehhez a röghöz és ez teszi azt, hogy minden állam a gazdát tartja a legértékesebb elemnek. Éppen ez ró fokozottabb kötelességeget a gazdákra. Ismerteti azután a liadikőlcsönjegyzés módozatait és a jegyzés előnyeit, majd az aggodalmaskodókat — nyugtatja meg és rámutat arra, hogy a háború elején a bankbetéteket is kiszedték, mert féltek, aztán szépen visszavitték, a hadikölcsöntől is sokan húzódoztak,— mert attól féltek, hogy nem kapnak karna tot a pénzük után, aztán amikor látták, hogy az állam milyen ponlos a kamatok fizetésében, még nagyobb összegűek lettek a jegyzések. Ki kell irtani minden erővel azt a tévhitet, hogy valamikor is jöhessen olyan idő, hogy az állam nem fizet, mert aki ezt egy percre is elhiszi liazaárur lást követ el. Hiszen itt mi magunk tartozunk magunknak és magamagával szemben nem marad senki adós. Rátért azután a főispán arra, hogy most, a béketárgyalások küszöbén fokozottabb kötelessége mindenkinek meghozni ia maga áldozatát, mert éppen most kell akaratunkban erőseknek, a kötelességek teljesítésében erőseknek lennünk. De nem csak kötelességnek, hanem hasznos befektetésnek is tartja a liadikölcsönjegjy zést, mert éppen a gazdák személyi hitelükkel kombinálva a jegyzett összeg teljes nagyságáig kapnak oícsó kölcsönt bármelyik bankban. — Abban a hitben fejezi be figyelemmel hallgatott szavait a főispán, hogy a nyíregyházi társadalom sietni fog meghozni a maga jövedelmező áldozatát és ezzel is elősegíti a béke várvavárt hajnalhasadását. Hosszú helyeslés követte a főispán szavait, utána Nyulászy dr. beszélt. Fő- j lőtte alapos ismerője Nyulászy dr. a pénzkérdésnek, amelyről közvetlen formában mindvégig élvezetesen és komolyhatással beszélt. Rámutatott arra, hogy a pénz vásárló értéke azért csökkent, mert nagy a bankjegy 'fölszaporodása. Ebből a pénzbőségből eddig nem volt baj a'közgazdasági életünk erős ellenállása miatt, de a'baj'küszöbön áll. A földbirtokok tulajdonosai a békében kapott jó pénzt, amit kölcsönként kapott, most a háború alatt a megromlott pénzzel fizették vissza, telíát tartozásokat fizettek a pénzfölöslegből és igy nem érzik közvetlenül; a pénz Icfromlását, de a pénzbőség költekezésbe és fényűzésbe viszi bele az" embereket "és azehhez való cikkek mind külföldről jutnak hozzánk, tehát valutánkat rontják.— Játszik egyik budapesti színházban egyszinésznő olyan ruhában, amelyért iizenöt vasúti kocsi terményt kellett külföldre adnunk. Lengyelországot az tette tönkre, hogy a fényűzés egyre nőtt és a fényűzési cikkekért gabonával fizettek.— Nálunk ennek kell elébe vágnunk'és éppen ezt ia célt szolgálja a hadikölcsön. Az a pénz, amit most az állam kér a polgáraidtól, már el van költve és éppen azt szolgálja, hogy az állam kölcsön formájában kapja vissza a bankjegy fölösleget. Rámutatott arra, hogy Szerbiában még most, a megszállás alatt is jó módban él a nép, mert termelő állam. Ez biztosit bennünket, akik szintén termelő állam vagyunk, arról, hogy lesz erőnk a háború után az állam tartozásait megfizetni. A háború előtt az osztrák papír magasabban állott mint a miénk és ma a mi papírjaink sokkal keresettebbek a külföldön, mert termelő állam vagyunk. — Ezért mindenki magának használ, ha segit az államnak a bankjegyfölösleg megszüntetésében és ezzel elejét veszi pénzünk további leromlásának. 'Nagy tetszés követte a tartalmas beszédet, amelynek elmondásáért Kovács András elnök tolmácsolta a hallgatóság köszönetét a főispánnak és Nyulászynak, mire a gyűlés véget ért. Hétfő—Kedd f Itt először! Szenzációs vezérkép ! f| A boldogság ára § Nagyhatású drámai életkép 4 felvonásban || és a fényes kisérő-müsor PBPBI | Előadások fél 6. fél 9. 8 f Vasárnap délután fél 3, fél 5, fejte fél 7 és fél 9. $ yáro

si Színház Hazgfl Hétfő—Kedd Vühelm Klitsch fellépésével A nagyravágyás átka Egy élet regénye. Szerda—Csütörtök MAGDA SOKJÁVAL iz élet éjszakája Ezen darabot mindenki nézze meg! ! Segélyezés a Szunsay-alapbQl A társadalom áldozatkészsége lehetővé tette, hogy a Szurmay Sándor alapból, valamint a honvédelmi miniszternek segélyezési célokra rendelkezésre álló egyéb pénzekből a segélyezés megkezdessék. Egyelőre egyszeri pénzsegély nyújtásról van szó, amit a drágaság és a tél közeledte indokol. A m. kir. honvédelmi miniszter a törvényhatósághoz rendeletet intézett, — mely szerint a honvédség, a népfelkelés, a csendőrség ama tisztjei, lelkészei és tisztviselői, valamint tiszt- és tisztviselő jelöltjei, akik a háborúban rokkantak lettek, vagy hadisérültekké váltak, és segítségre rászorultak s a kérelmezés idejében tényle ges katonai szolgálatban nem állanak, "továbbá a háborúban hősi halált halt, sebesülés, vagy harctéren szerzett betegségek, sérülések következtében elhalt honvéd népfelkelő, csendőrtisztek, lelkészek, tisztviselők, tiszt- és tisztviselőjelöltek özvegyei és árvái segélyezés iránti kérvényeiknek benyújtására felhívassanak. A kérvények szerkesztésének egyszerűsítése és megkönnyítése céljából űrlapokat szolgáltat ki a honvéd állomáspar rancsnokság, egyszerű szóbeli, vagy levelezőlapon beküldött írásbeli kérelem alapján mindazon igényjogosultaknak, akik a segély iránt kérvényt benyújtani óhajtanak. A kérvényezőnek az általa kitöltött és aláirt kérvényt, lakhelyének községi előlróságánál kell benyújtania, ahonnan azok haladék nélkül továbbittatnak. Hadikölcsönjegyzesek A Szabolcsi Agrár Takarékpénztárnál a következők jegyeztek hadikölcsönt: 100.(XX) koronát jegyzett: Nyíregyháza város, Szabolcsi Agrár Takarékpénztár R. T., Bodor Zsigmond, gróf Pongráez Iza bella és Mária. 60.000 koronát jegyzett: Szomjas Gusztáv, Haas Sándor. 50.000 koronát jegyzett: Nyíregyházi Kölcsönös Segélvző-Egvlet mint szövetkezet, M. H. 45.000 koronát jegvzelt: ifj. báró Vav Miklós. 40.000 koronát jegyzett: Bogdán Ferenc. 30.000 koronát jegyzett: Gróák Ödön 25.000 koronát jegyzett: Groák Lajos. 20.000 koronát jegyzett: dr. Járossy Sándor, Tiszalöki Gazdasági Bank, Marton Emil, dr. Elekes Aladár. 15.000 koronát jegyzett: Bleuer Sámuelué. 10.000 koronát jegyzett: Déry P. Pálné, Éles László, Egry Zoltán, dr. Erdőhegyi Lajos, dr. Hoffmann Emil, Klár Leó, Bleuer Jenő, Windt Sámuel, dr. Spányi Géza, özv. Grosz L. H.-né, Fekete Sándor, özv. Bleuer Bertalanné, Kiss Sámuel. 5000 koronát jegyzett: dr. Prok Gyula, dr. Szántó Miksa,' Kovács Magda, Orbán Károly, Tiszai ág. h. ev. egyházkerület, dr. Horváth Géza. 4500 koronát jegyzett: Haissinger Lajos. 3000 koronát jegyzett: dr. Rosenberg Emil. 2700 koronát jegyzett: Németh Nándor. 2000 koronát jegyzett: Kerekréti János, özv. Hok Pálné, Staub József, Urjacsik Erzsébet, Urjacsik József, Okolicsányi Géza. 600 koronát jegyzett: Pöppel Sándor.