Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-11-30 / 266. szám

2 JStYÜHTIDÉK i91 í, november 30 A képviselőház munkája Főfontosságu ügyek, úgymint a választójogi reform, költségvetés, adójavaslatok kerülnek a napokban újra Összeülő képviselőház elé A közvélemény élénk érdeklődéssel és bizonyos megkönnyebbüléssel várja ezeknek a nagy kérdéseknek az elintézését. A választójogi törvénytervezettel a minisztertanács már foglalkozott, részteleire nézve is megállapodott, bizonyságául annak, hogy teljességgel alaptalan minden oly híresztelés, amely a kormányt támogató pártoknak, vagy éppen a kormány tagjainak a nagy reform körül való nézeteltéréséről szólt; most már tehát az országgyűlés tárgyalisa alá s a nagy nyilvánosság elé kerül a demokratikus jogkiterjesztés nagy ügye, melynek elintézésével korszakos átalakulás indul meg Magyarországon. . A költségvetésnek ez alkalommal az acl különös jelentőséget, hogy a háború kezdete óta ez lesz az első rendes budget, több mint három éven át a kormányok, indemnitások alapján kezelték az állami bevételeket és eszközölték a kiadásokat, ez az állapot pedig nemcsak a parlamenti ellenőrzés szempontjából esett kifogás alá, nemcsak az államháztartás fejlesztésére hatott béuitólag, hanem — kapcsolatban azzal, hogy a háborúban a jegybank sem terjesztett elő kimutatást, — valutánknak a nemzetközi viszonylalokban való megrosszahbodásához is nogy mértékben hozzájárult. A közvélemény épp oly megnyugtatónak, mint érthetőnek találja, hogy ezen az állapoton rendes költségvetés benyújtásával segít változtatni Wekerle, akinek a legnagyobb tiszteletre méltó az a törekvéze, hogy tudását, zsenijét Magyarország világháborús gazdasági és pénzügyi viszonyainak rendezésében, konszolidálásában érvényesítse. A beterjesztendő adójavaslatok vonatkozásban vannak ugy a választójogi reformmal, mint a költségvetéssel s ezen fölül még a hadikölesönnel is. A hadikölcsönnel annyiban amennyiben mindenek előtt annak kamatfedezetét vannak hivatva előteremteni. A költségvetéssel, amennyiben uj állami jövedelemforrást nyitnak meg s a pénzügyi helyzet megszilárdításához is hozzájárulnak. Végül a demokratikus reformmal, mert a jog kiterjesztésével természetszerűleg jár együtt a terhek arányos elosztása. Ugyanaz az igazság, mely a széles néprétegeknek a közjogositványokban való részesítését kívánja, követeli meg a közterhek nagyobb eltolását a vagyonosabbakra, még pedig vagyonosságuk arányában, progresszív adózás utján. Általános vélekedés szerint ujabb adók behozatalára nemcsak a hadikölcsön kamatainak a biztosítása céljából van szükség, hanem annak a szociális programúinak a megvalósítása érdekében is, amelynek legfőbb pontjai: a közegészségügy fejlesztése, hathatósabb anya- és gyermekvédelem és a háború rokkantjainak ellátása. A legszentebb kötelesség — hadikölcsönt jegyezni. Megnyitják a nők előtt a jogi és a mérnöki pályát Budapest, november 29 (Fővárosi munkatársunktól.) Az utóbbi időben sokat vitatkoztak arról, vájjon meg lehet-e nyitni a tudományegyetemek jogi fakultásait a nők előtt. Hangzottak el nyilatkozatok a nők melett és a nők ellen, most azonban rövid ;dőn beiül egy királyi rendelet fog intézkedni e kérdésben és ez a királyi rendelet nemcsak a jogi, hanem a mérnöki pályát is megnyita a nők számára. E kérdésben információmat a legmegbízhatóbb helyről kaptam és módomban áll a fővárosi sajtót is megelőzve közölni a Nyirvidék szerkesztőségével azt, hogy az a királyi rondelet, amely a nők eme régi kívánságait teljesiti, lehetővé fogja tenni azt is, hogy már a legközelebbi tanévben a nők rendes haligatókul iratkozzanak he a műegyetemre, a tudományegyetemek jogi fakultásaira ős a jogak&démiákra. Ez ügyben kapott információm igy szól: — Annak idején királyi rendelet adott engedélyt arra, hogy a kultuszminiszter engedélye alapján női hallgatók iratkozhassanak be a budapesti tudományegyetem orvosi, bölcsészeti és gyógyszeres se ti fakultásaira A miniszter rendelkezései ugy szólottak, hogy a jelesen érett nők rendes hallgatók lehetnek, azok a nők pedig, akik nem jelesen tették le ugyan az érettségi vizsgálatot, do akiknél a bizonyítványban háromnál több elégséges nem volt, rendkívüli hallgatóit legyenek. Ez utóbbi korlátozást a folyó tanévben már mellőzték és a miniszter megengedte, hogy minden nő, aki sikerrel tette le az érettségit, rendkívüli hallgatója legyen a fenti három fakultás valamelyikének. A rendkívüli hallgatók természetesen az első esztendő sikeres elvégzése után rendes hallgatók lehettek. — A felséges urnák demokratikus gondolkodását jellemzi ez a legújabb és rövidesen bekövetkező intézkedése is, amely Apponyi Albert gróf kultnszminiszter előterjesztése alapján történik meg. A királyi rendelet egyrészt tágítani fogja a most meglévő korlátokat, vagy is könnyebben teszi hozzáférhetővé a nőnek az egyetemet, másrészt megengedi, hogy az egyetlen teológiai fakultáson kivül az összes fakultásokra rendes haligatókul felvehetők legyenek a nők. Ez azt jelenti, hogy a nők elől egyedül a papi pálya lesz elzárva, de megnyílik előttük a jogi pálya és a mérnöki oklevélhez kötött számos pálya is. Vagyis ezentúl birák és ügyvédek, mérnökök és vegyészek is lehetnek a nők és mindama tisztségre megválaszthatók lesznek, amely tisztség elnyeréséhez mérnöki vagy jogi diploma kell. Paát Jób. Uj gazdálkodás kezdődött szabolcsi i 0 Nyiregyháxs, november 29. (A Nyirvidék tudósítójától.} Szabolcsvármegyo területén nagy kiterjedésű birtokai vannak az egri káptalannak. Mivel ezek a birtokok az állat tenyésztésre predesztinálva voltak, a főkáptalan azt u gazdasági rendszert űzte mindmáig. Az utóbbi 3—4 vizes esztendő miatt a roppant gazdasági konjunktúrában, ezek a birtokok nem részesültek. Vetéseit elölte a víz, épugy legelőit és kaszálóit. A főkáptalan nehézkes gazdasági szerve, nem tette lehatővé a korszerű gazdálkodást, ezen a birtokon. Pár évvel azelőtt dr. Török Kálmán orsz. képviselő, addig gyöngyösi plébános, egri kanonok lett, csakhamar dékán és jószágkormányzója mintegy 1G0 ezer hold földnek. Nagy ambícióval, megfelelő tudással ós erős akarattal látott feladatához. Nem sok eredményt érhetett el, hisz az elemekkel ö sem tudott megküzdeni. A birtokok-nagy része, éveken át víz alatt voltak, tlárom-négy éven át vetőmag is alig termett. Nagy küzdelmébe kerülhetett, de keresztülvitte, sok millió költséggel, a belviz szabályozást és csatornázást, mely befejezéshez közeledik. Most aztán kezdetét veszi a gazdálkodás, mely legszebb reményekkel kecsegtet. Nagy vetéstáblákat csinálnak a kiszárított területeken; gépek kerülnek a gazdaságokba és előkészületek történnek kultúrnövények, zöldség és főzelékek nagybani termelésére. Most részvénytársaság alakult, amely a pusztából 8000 holdat bérbe vett. Uj világ kezdődik itt. Gőzekék hasgatják a földet, megrakják marhával, juhokkal, sertésekkel. Mezei vasutak szelik keresztül-kasul a birtokot, teher autók pöfögnek a rónán és bevezetik a kulturáí. Mindez nemes versengésre ösztönzi a főkáptalani tisztikari, kiknek élére Németh Pál, a kiváló tudásu gazda és Radics István került. Erős támaszuk Lukács Gyula központi jószágfelügyelő. Beiterjesebb gazdaság készül a Tikoson, a közismert Horváth József tiszttartó vezetése alatt. Ez a gazdaság kitűnően fekszik hozzánk és városunk közélelmezésében biztos támaszunknak ígérkezik. Agyonlőtte a sógorát a lakodalom után 9 Szerda—Csütörtök |í Az idény első nagy szenzációja! fj izgalmasan érdekfeszítő dráma 4 felv.-ban |f I és a fényes kisérő-mfiso

r | % Előadások fái 6, fél 9. S $ Vícárnap áélntáu fél 3, fél 5, este fél 7 és fél 9. g I I g g a n 5* m a.i ál ueű £ VÁROSI SZÍNHÁZMOZGÓ, g EB Péntek—Szombat—Vasárnap ss 5 AZ ASSZONYBECSÜLET Filmregény 4 részben. m, KM Hétfő—Kedd sss NAGYRA VÁGYÁS ÁTKA m •iiiviiisBiiHtriia játék a fegyverrel Nyíregyháza, november Uü. Nyirvidék tudóritójáiál.) Nagy lakodalom volt tegnap Napkoron Eberhardt József házánál. Eberhardtnak a lánya férjhez ment Molnár György vadőr fiához aki most jött haza a harctérről pár nap szabadságra. Nagy lakodalmas nép gyűlt össze a háznál és vidám hangulatban voltak, amikor egyszer csak észrevették, hogy tüz támadt a házban. Égett az épület teteja és a lakodalmas népnek, meg a hirtelen összesereglett embereknek csak nagynehezen sikerült eloltani a tüzet. Este lett már, mire lecsilapodatt az izgalom és Molnár György 15 éves fiát hazaküld te, hogy megitassák a jószágokat. A fiu el is ment a lakodalmas háztól és velemont Eberhardt hasonló korú fia is, a fiatal Molnár újdonsült sógora, hogy az itatásnál segédkezzék. A két fiu otthon hamarosan elvégezte a munkát és hazafelé indultak. Molnárnak a fia azonban ekkor behívta társát a szobába, hogy megmutassa neki apja fegyvereit. A vadőrnek két vadászfegyvere volt otthon és mind a kettő meg volt töltve. A fiuk fölvették a puskákat, kimentek a pitarba és háborút kezdtek játszani. Mindketten vállhoz emelték a fegyvert, azonban ebben a pilla-