Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-11-29 / 265. szám

.NYÍRVIDÉK I9Í7, aoveinöef A hadikölcsön és költségvetés Nemcsak a politikai világot, hanem az egész ország közönségét is nagy mértékben foglalkoztatják a kormány uj adójavaslatai, valamint az első háborús költségvetés. Bármily nagy is önmagában véve az állami kiadások három és fél milliárdnyi összege s bármily jelentékenyen, tudniillik 1138 millióval múlja felül az 1914— 15-beli költségvetési kiadásokat, a közvéleményt ez a roppant emelkedés nem lepi meg, mert a íendkivüli viszonyok rendkívüli szükségleteivel teljesen megrnagyarázottnak látja. Hiszen a 16 milliárdnyi hadügyi kiadások három negyed részének, vagyis 12 milliárdnak a kamatai már fedezetet nyernek ebben a költségvetésben, a személyi kiadások pedig mintegy 90 millióval növekedtek. EbbŐ! hatvan milliónak a családi pótlék fölemelésére, tizenhét és egynegyed milliónak tanítók, óvónők és állami üzemi alkalmazottak várakozási idejének leszállítására való beállítása szociális szempontból kelt megnyugvást, viszont a határszéleken felállítandó állami iskolák személyzetének szánt 1.2 milliót a nemzeti politika tekintetében tartják igen fontos és örvendetes tételnek. A költségvetés ezekhez az arányokhoz képest éppen nem túlságos, tudniillik 2.6 milliónyi fölösleggel zárul s már magában foglalja az egyidejűleg benyujtott adójavaslatok remélhető hozadékát. A gondolkozó közönséget nem az lepi meg, hogy egyes adónemek fejlesztésére s néhány uj adónem behozatalára szükség van, hanem inkább egyfelől az, hogy ezekre csak most, a világháború negyedik évében kerül sor, másfelől pe dig az, hogy azokat az adókat és állami bevételeket, amelyekre a rokkantak ellá tása, a károk megtérítése, valamint a közgazdasági élet fölélesztésc céljából lészen szükség, még csak a jövő tervei közt emiitette, meg nagyszabású expo^éjábau Wekerle. Sokan vélekednek ugy, hogy talán kevésbbé lenne káros a bé kére való átmenetnek emez óriási terhei szamára már most gondoskodni fedezetről, mint a béke igen gyors beköszöntése esetén készületlenül állani s a legfontosabb, legsürgősebb ügyek elintézését födözet hiánya miatt halogatni. Általánosan elismerik, hogy az adóreformra éppen a hetedik hadikölcsön idején múlhatatlan szükség van a hadikölcsönök kamatainak biztosítása és az állam hitelképességének igazolása érdekében. Ha már egyáltalában nem lehetett elkerülni az adóemelést, meg uj adók létesítését, a mostaninál alkalmasabb időt igazán bajos lett volna találni, mert most a gazdasági helyzet jó, a pénzbőség szokatlanul nagy, igen sok uj vagyon keletkezett, még több régi vagyon gyarapodott föl tetemesen. Kitűnő hatást kelt mindenfelé az adójavaslatokban megnyilatkozó demokratikus és szociális szellem, mely az egyes esetekben, például a hadinyereségadónál 60 százalékig fokozódó progresszióban, továbbá a nőtlenek és magános özvegyek adópótlékában jut legszembeötlőbb kifejezésre. Legfőbb hatása pedig a költségvetésnek az adójavaslatokkal, hogy elejét veszik valutánk további leromlásának és körvonalaiban már sejtetik a legnagyobb magyar pénzügyi zseninek a nagy időkhöz mért államgazdasági és adópolitikáját. n..-.»r»

I

W^n_-,

1,mrui,rirT,v

L--u-n

l-r-r

1-rElnökválasztás a Nyirviztársulatnál A főispán az uj elnök Nyíregyháza, MAI-ember 28 {A tl'jirwUk tudóüitójátél.! A Nyirvizszabályozó társulat tegnap délelőtt közgyűlést tartott, amolyen igen sok fontos ügyet intéztek el. Többek között ezen a közgyűlésen töltötték be a társulat elnöki székét is, amely azóta, hogy a király Mézőssy Bélát földmivelésügyi miniszterré nevezte ki, üresen állott. A közgyűlés a társulat elnökévé egyhangú határozattal Meskó László dr.-t, Szabolcsvármegye főispánját választotta meg, aki úgyis, mint a választmány régi tagja és úgyis, mint a társulat volt jogtanácsosa, mindig meleg érdeklődéssel volt a társulat ügyei iránt. A közgyűlést megelőzően a választmány tartott ülést, amelyen Mikecz Dezső udvari tanácsos, társulati alolnők elnökölt. Délelőtt 11 órakor ugyancsak Mikecz Dezső elnöklésével megkezdődött a közgyüiés, amelyen Imre János társulati igazgató e őterjesztette a választmány határozatát, amely a megüresedett elnöki állásra Meskó László dr. főispánt hozta ^avaslatba. Kettős szempont lebeg a választmány előtt ezáltal, az egyik általános szempont az, hogy eázel a választással a társulat elnöki széke köztiszteletben álló és nagytekintélyű egyéniséggel nyerjen méltó betöltést. De ezenkívül a választmány élénk emlékezetben tartja azokat az érdemeket is, amelyeket Meskó László mint választmányi tag és mint jogtanácsos a társulat érdekében hosszú időn keresztül kifejtett és ezért is örömmel és megnyugvással látja a főispán kezében a társulat vezetését most, amikor uj alkotások korszaka kezdődik. A közgyűlés a választmány javaslatát egyhangú lelkesedéssel magáévá tetto és megbízta Jármy Menyhért drt és Klár Sándort, hogy Meskó Lászlót értesítsék a választásról ős hívják meg a közgyűlésre. A terembe lépő főispánt nagy és lelkes éljenzéssel fogadták, majd Mikecz Dezső üdvözölte a főispánt és kérte, hogy fogadja el a közgyűlés választását. Meskó László dr., miután elfoglalta az elnöki széket, hosszabb beszédben köszönte meg a társulat bizalmát. Szive egész melegével köszöni azt — mondotta — és annál nagyobb megtiszteltetés neki ez a bizalom, mert oly érdemes és kiváló férfiú után lép az elnöki székbe, akinek a munkásságát mindenkor követendő példakép látja maga előtt. Röviden fejti ki elveit: fentartani és létesíteni a vízszabályozási müveket. Azon lesz, hogy ezt a föladatot minél nagyobb mértékben teljesítse és a közérdeket szolgáló munkával minél nagyobb hasznára legyen a társulat érdekeltségének Hosszas éljenzés követte a főispán szavait, majd kimondotta a közgyűlés, hogy volt elnökének, Mézőssy Béla. földmivelésügyi miniszternek az érdemeit jegyzőkönyvben örökili meg, arcképét pedig megfesteti a közgyűlési terem számára. Azután Liptay Jenő szólalt föl, aki közvetlen és meleg szavakban üdvözölte a társulat alelnökét, Mikecz Dezső alispánt abból az alkalomból, hogy a király udvari tanácsossá nevezte ki A közgyűlésen megjelent tagok hosszasan megéljenezték az alispánt, majd ki mondották, hogy Hegedűs Miklóst, a társulat mellé rendelt miniszteri biztost osztálytanácsossá történt kinevezése alkalmából üdvözlik. Azután áttértek a tárgysorozatra, amely nek során Imre János igazgató bejelentette, hogy Mikecz Pál okleveles mérnököt társulati mérnökké. Erdélyi Farkas volt nyírbátori jegyzőt ellenőr-nyilvántartóvá választották. Újjáalakították a számvizsgáló bizottságot, amelynek elnöke Liptay Jenő, tagjai pedig Kovács Győző. László Imre és Seress József lettek. Bejelentették, hogy a jövő évi költségelőirányzat megállapítása megtörtént és a társulat tisztviselői részére az állami tisztviselőkkel egyforma mértékű háborús pótlékot és ruhasegélyt adnak. A jövő évi nagy munkálatok költségeinek a fedezésére négyszázezer koronát irányoztak elő. Végül bemutatták a Földhitelintézettől fölvett másfélmilliós kölcsön részletes elszámolását, azután pedig több kisebb jelentőségű ügyet intéztek el. Előadás a pénzről Bri

a* kás i 'M Értekezlet a vármegyén Nyíregyháza, ntveniber 28 (,A N-jtrrúU.k iulóiitójátéi.) Vasárnap, december hó 2-án délután ti órakor a vármegyeháza nagytermében Nyulászi János dr., a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége igazgatója előadást tart a szövetség megbízásából ós Meskó László dr. főispán, valamint a pénzintézeti szövetség szabolcsvármegyei körzete támogatásával. Előadásában fejtegetni fogja azokat a pénzügyi és közgazdasági fogalmakat, melyek a hadikölesönökkel kapcsolatosak. Azok beható ismerete minden esetre alkalmas arra, hogy a hadikölcsön sikerét biztosítsa, mitr a tájékozatlanság a sikertelenségnek biztos forrása. Az, aki tájékozatlan az infláció, devalváció, a vagyonadó jelentősége, a kereskedelmi és fizetési mérleg körül felmerülő kérdések tekin tetében, nem tudja magát elhatározni a hadikölcsön jegyzésre. Ellenben az, aki ezeknek a fogalmaknak s közgazdasági tényeknek jelentő ségét átérti, minden rendelkezésre álló gazdasági erővel sietni fog a hadikölcsön jegyzésből maga részét kivenni. Az előadásnak tulajdouképeni jelentősége tehát abban van, hogy az elterjedt téves nézeteket és tájékozatlanságon alapuló előítéleteket tisztázza. Az előadás, — melyen mindenkit szívesen látnak — s melyet olyan kiváló egyéntől lesz alkalmunk hallani, mint Nyulászi dr, a legnagyobb érdeklődésre tarthat számot. Ezt az előadást megelőzően ugyanezen nap délelőtt 11 órájakor a Gazda-Otthonban fog beszélni Nyulászi dr. az itt érintett kérdésekről. Városi Sziíiház Mozgó Szerda -Csütörtök Beregi Oszkárral Gólyakalifa Babics Mihály világhírű müve 5 részben Péntek—Szombat— Vasárnap Asszonybecsület Amerikai esemény. A legszentebb kötelesség — hadikölesönt jegyezni.