Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)
1917-11-22 / 259. szám
JSÍYÍR¥IDÉK Í9Í7. november 22 A személydijszabás Megdrágították az utazásokat, mert kitűnt, hogy ma a vasutak azért tulzsuffoltak, mert felesleges utakat is tesznek az emberek; kitűnt, hogy a bevételek nem fedezik a kiadásokat a vasúti üzemeknél; kitűnt, hogy a személyszállítás megnövekedett volta gátolja a teheráruforgalmat is; az is kitűnt, hogy a redukált személyszállítás mellett megtakarítás érhető el szénben; és a többi és a többi, mind kitűnt, hogy a felemelt díjszabás magyarázható legyen. Ezután pedig, valószínűleg ki fog tűnni, hogy a személyes szállítás nem csökkenik, mert a publikum fütyül egy még oly magas személydijszabásra; kitünhetik, hogy szénbea nem lesz megtakarítás ; kitünhetik, hogy a díjemeléshez fűzött várakozás semmiben sem válik be és nem marad más hátra, mint ama egyelőre még raktáron tartott, de valószínűleg jubban keváló expedienshez fordulni, hogy — no persze, hogy német mintára, — rendszabályokkal redukáljuk az utazásokat, amint azt már jó régen megírtuk ugyanitt. Mert mi a logikus? Ha igaz lenne, az, hogy a felemelt díjszabás csökkenti az utasok számát, akkor a személyzet és anyagok többköltsége ismét csak nem folyik be. Mert a kevesebb utas, ha többet is fizet a jegyért, akkor sem folyik be több pénz, mint ha sok utas kevesebbet fizet. Valami ilyesféle gondolkodással magyarázta annak idején Baross Gábor, a nagy miniszter a „zóna díjszabás" nehozalalát, hogy a vasúti utazásokat kedveltekké tegye és főként olcsóbbakká. A vasúti üzemek többköltsége tehát, ezen az uton aligha lenne elérhető. Azért még is meg lesz a több bevétel, mert a publikum ugyanolyan massában fog utazni, mint eddig utazott. A díjszabás felemelésének többi magyarázata elesik ezek mellet, azokkal alig érdemes foglalkozni. Azonban mint jellemző tünettel, azzal a kérdéssel érdemes még foglalkozni, amely a háború negyedik évében is még mindig él, s amelyet elfeledni, vagy másként irányítani, -- ugy látszik, — vagy nem tudunk, vagy nem akarunk, vagy ami talán még inkább eloihető, hogy nem merészelünk, ha még kormányszékekben is ülnek az emberek. A kínálat és kereslet elve ez. Ha megdrágítok valamit, akkor ennek a valaminek élvezetétől megfoszthatok olyanokat, akik a drágábbat már meg nem fizethetik, vagy pedig, csak kisebb menynyiségben fogyaszthatják azt. Tehát, csak a kevesebb „pénzzel" rendelkezőket fosztom meg attól a valamitől- De a Budapest vidéki kofa, mégis csak ,.gyors elsőn" teszi meg az utat, mert neki van „pénze" erre. A morvaországi bánatos özvegy, meglátogatja Sátoraljaújhelyben lakó ismerősét, aki férjének jóbarátja volt, mert: „Ach, ich bitté, Sie, Geld zehlt nichts!" Es két napig, esetleg háromig, Ujhelyben marad. De te, boldogtalan halandó, utazz a kocsik folyosóján. Arról is lehetne beszélni, hogy a rőfös áruk szállítása miért terelődött ál a gyorsvonatok fülkéire? Miért kell utaznia annak, aki csak az áruk áráról óhajt meggyőződést szerezni Budapesten? Sok ilyenről lehetne beszélni! A MÁV. előreláthatónak jelzi, hogy a drágítás nem lesz hatásos az utazások redukálására, akkor szigorúbb intézkedések következnek el. Igazolnia kell a publiknmnak, hogy utazása fontos és halaszthatatlan. Mi is erről beszéltünk, már jó régen. Más mód nincs az utazások redukálására, a vasúti felszerelések és pályák romlásának megvédésére ! Mert addig, amíg a bárki birtokában levő ,,pénz" mennyisége lesz döntő, nem pedig a megteendő' ut fontossága, addig a legnagyobb igazságtalanságokat követ jük csak el. Sajnos: ez a mai korszellem jellemzője ! P. J. KM" fBIADá.L MQXGQ" H Szerda—Csütörtök A legnagyobb detektiv-szenzáció A kétlelkű férfi Izgalmas detektivtörténet 4 felvonásban g • és a fényes kisérő-müsor | | Előadások fél 6, -fel 9. • $ Vasárnap délután fél 3, fél 5, este fél 7 és fél 9. f Városi Színház Mozgó mmimmmmmsfamaam Szerda—Csütörtök M1A MAY, a tündöklő- szépségű művésznő fellépésével ....Az ördög.... árnyékában! Egy asszony tragédiája 4 részben. Péntek—Szombat—Vasárnap Egy élet árán Emília Sannonnal Művészi képtárlat i Nyíregyházán, Zrínyi Ilona-utca 9. szám alatti utcai bolthelyiségben Benczúr Béla, Háry Gyula, Edvi Illés Aladár, Nyilassy Sándor, Olgyay Viktor, Kézdi-Kovács László, Boemmi Ritta, Reinen Istvánfi Gabriella, Bríick Hermin, Molnár Z. János, Berkes Antal, Hejer Arthur, Sonthag G., Glatter A., Margitay T., Pállya Celesztin és még számos művész válogatott müveiből. A képtárlat nyitva d. e. 9—12, d. u. 3—7-ig. Belépő-díj 50 fillér, a helybeli VÖrÖS Kereszt javára Szives pártfogást kér Harmatli Miksa, budapesti műkereskedő, t. bej. cég. — A lap iditordátsára vonatkozó peaa amkat kérjük azonnal kSzOtnl kladólilvgi talnnkkaL Telefon ISI, Nagy tűz a Bóni-oyártelepen Lángokban áll 25 wapn napraforgómag Nyíregyháza, november 21 (A Nyirvidi. tudósítójától.) Szabolcsvármegye egyetlen nagyszabású gyártelepén, a nyírbátori Bóni-gyártelepen tegnap este óta hatalmas tüz pusziit, amely az első órákban elhamvadással fenyegette az egész gyártelepet és csak hosszú és fáradságos munka után sikerült a tüzet egy épületre koncentrálni. A kár azonban igy is óriási, félmillió korona felé jár, sokkal nagyobb azonban az a pusztulás, ami anyagban történt és aminek az elvesztése ma szinte pótolhatatlan kárt jelent. A tüz tegnap este hat ónkor tört ki a magszáritó telepen, amelyben mintegy 25 30 vasúti kocsirakománynak megfelelő mennyiségű napraforgómag száradt. A hatalmas, emeletes épület pillanatok alatt lángban állott és a lángok a nagymennyiségű napraforgómagban kitűnő tápláló anyagra leltek. A sötét estében borzalmasan világította meg a hatalmas ángoszlop a gyártelepet és a gyártelep személvze-. tének, a község tűzoltóságának, valamint a tüz oltásához kivonult lakosságnak az volt az első föladata, hogy megakadályozza, nehogy a többi épületre is átterjedjen a láng. — Legelsőnek a szárító teleppel kapcsolatos hántolótól igyekeztek elszigetelni a tüzet és ez fáradtságos munkával sikerült is. A tüz azonban ekkor még nem volt megfékezve, sőt ekkor kezdett igazán égni a napraforgómag. Este tíz óra felé a magszáritó emeletei beomlottak és a raktárban levő mintegy 25—30 vaggon napraforgómag mint valami égö folyam, leomlott a száritóhelyiség földszintjére és a gyár udvarára, ahol még ma délben is hatalmas lánggal égett. A tűzről, amelynek a keletkezési oka is meretlen, azonnal értesítették a nyíregyházi tűzoltóságot, amelytől segítséget kértek. A nyíregyházi tűzoltó egyesületnek azonban magának is oly kevés embere van, hogy abból egyet sem nélkülözhet, éppen ezért nem tudott segítséget küldeni Nyírbátorba. Helyettük egy 46 huszárbői álló i-atonai osztagot vezényeltek ki, akik ugy a tüz oltásában, mint a rend föntartásában derekasan kivették a részüket. A tüz oltásánál különösen kitüntették magukat Vas Ferenc gyári munkás és Geszti János közös tüzérkatona, akik nagy önfeláldozással első sorban rohantak a tűzhöz és igyekeztek azt elfojtani. A tüz előreláthatólag még két, vagy három napig fog égni, mivel a napraforgómag a legnehezebben oltható anyag és a tüz oltóinak megfelelő készülekek sem állanak rendelkezésükre. A gyár többi részében természetesen semmi kár nem esett és az egész gyártelepen zavartalanul folyik a munka. A kár megközelíti a félmillió koronát. Vasúti menetrend Nyíregyházáról indul Szerencs-felé reggel 7 1 0, este 91®. Debrecen-felé reggel 5*?, d. u. 2 0 0. este 9Í£ CSap-feléd. u. 3 5 5 . áaiészaüa-felé este 8^. fftsárosnamény-felé este 8*2, PolgáF-felé este 5 3 9. iyíradony-feié este 622. Nyíregyházára érkezik: Szerencs-felől reggel 6", este 8üí***. Bebwcea-felől reggel 6 3 5,d. u. S^.este 8*2 Csap-felől d. u. I 3 0. M&tószaina-felől reggel 6 0 5. Yásárosaameny-felői reggel 6 3 0. Polgár-felől reggel 6 3 7. Hyíradony-felől reggel 6 5 1.
