Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-11-14 / 252. szám

í S'?, november 14 A hetedik magyar hadikoicsön A hosszan elhúzódó háború további nagy pénzügyi követelményeket támaszt­ván az államhatalommal szemben, a hadi szükségletek zavartalan ellátása céljából uj hadikölcsön kibocsátása vált szüksé­gessé. A hadviselés költségeinek fedezé­sére a pénzügyminiszter ezúttal 6 száza­lékkal kamatozó adómentes járadékköl­csön kötvényeket, valamint 5 és fél szá­zalékkal kamatozó adómentes járadékköl­csön kötvényeket bocsát nyilvános aláí­rásra. Az aláírás időtartama 1917. novem­ber hó 15-től december 14-ig bezárólag terjed. Aláírási helyekül fognak szerepel­ni az összes állami pénztárak és adóhiva talok, a postatakarékpénztár és annak köz vetitőhelyeiül szolgáló összes postahivar lalok. A kibocsátásra kerülő G százalékkal kamatozó járadékkölcsön kötvényei 50, 100, 10Q0, 5000 és tízezer koronás címletek­ben, az 5 és fél százalékkal kamatozó já­radékkölcsön kötvényei pedig 100. 1000 5000 és 10,000 koronás címletekben fognak kiállíttatni. A 6 százalékkal kamatozó járadékköl­csön kötvény kibocsátási ára voltaképen 97 K 13 f-reí van számítva. De arra való tekintettel, hogy a járadékkötvény kama­tozása csak 1918. február elsején veszi kez­detét, s a jegyzéstől 1918. január 31-ig já­ró kamatok az aláírási árba be vannak számítva, a kötvény aláírási ára minden 100 korona névértékéri a következő Ösz­szegekben van megállapítva: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizette­tik: a. az 1917. évi november 15-től decem­ber l-ig bezárólag történő aláírás ese­tén 96 K 10 f; b. az 1917. évi december l-ét követő időben 1917. évi december 14-éig' bezáró­lag történő aláírás esetén: 96 korona 32 f; 2. ha pedig az alább ismertetendő ked­vezményes — részletekben történő — fi­zetési módozat vétetik igénybe, az aláí­rási határidő egész tartamára szólólag 97 K 20 f. Az 5 és fél százalékos járadékkölcsön kötvény kibocsátási ára 1917. évi decem ber 1-én 91 K 25 f. Ehhez képest: 1. arra az esetre, ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéke befizette­tik: a. az 1917. évi november 15-től de­cember l-ig bezárólag történő aláírás ese­tén 91 IC 25 f; b. az 1917. évi december l-ét követő időben.1917. évi december 14-ig bezárólag lörlénő aláírás esetén 91 K 45 f; 2. ha pedig a kedvezményes, részletek­ben történő fizetési módozat vétetik i­génybe, az aláírási idő egész tartamára 92 K 25 f. A hetedik hadikölcsön 6 százalékos járadékkötvényei minden év február és augusztus 1-én lejáró félévi utólagos rész­letekben évi 6 százalékkal kamatoznak, az első szelvény 1918. évi augusztus 1-én ese­dékes. Az 5 és fél százalékos járadékköl­vények 1917. december 1-től kezdődően évi 5 és fél százalékkal kamatoznak. Az első szelvény 1918. junius 1-én esedékes s a kamatok minden év junius 1-én és decem­ber 1-én lejáró félévi utólagos részletek­ben fizettetnek. A m. kir. pénzügyminisztérium a ki­bocsátandó 6 százalékos, valamint 5 és fél százalékos járadékkölcsönre vonatko­zólag fenntartja magának azt a jogot, — hogy előre közzéteendő három havi előze­tes felmondás mellett, a kölcsönt egész­ben yagy részben, névértékben visszafizet­hesse. Azonban az esetleges felmondás a 6 százalékos járadékkölcsönnél 1922. aug. hó l-jét, az 5 és fél százalékos járadék­kölcsönnél pedig 1925. junius l-ét mege­lőző időre nem történhetik. A betéti üzlettel foglalkozó intézetek­nél s más ily cégeknél 19134. augusztus hó 1. előtti betéti könyvre elhelyezeti, e­gyébként a moratórium feloldó rendelet­ben foglal I korlátozások alá eső betétek a kibocsátásra kerülő kölccsönre történő be­fizetések céljaira — önérthetőleg a kikö­tött felmondási idők épségben tartása mel­lett — teljes összegükben igénybe vehetők. A kibocsátandó kötvényekre az Osztrák-magyar bank, és a ni. kir. Hadi­kölc.sönpénztár a kötvényeknek kézizálo­gul lekötése — lombardi rozása — mel­lett a névérték 75 százalékáig, a minden­kori hivatalos váltóleszámitolási kamat­lábon nyújtanak kölcsönt. Ugyancsak a mindenkori hivatalos vál tó leszámítolási kamatlábon nyújtanak ná­luk zálogul elfogadható értékpapírokra — kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek be­fizetésére szolgál. — A mérsékelt kamatláb kedvezményében a meghos^zabbitoll ily kölcsönök is részesülnek. * M|' •V ­t? tf Hétfő-Kedd Lebilincselően érdekes filmattrakció f A TÖVIS KORONA | Izgalmasan érdekfeszítő dráma 4 felvonásban, q q és á fény es kisérő-mfiso r % Előadások fél G, fél 9. | Vasárnap délután tél 3, fél 5, eke fel 7 és fél í>. | Városi Színház Mozgó mm^sm z^Mmím^ssmm^tsmwt §§§ Szerda—Csütörtök fefi flf Az amerikai fii ~ ek legragyogóbb alkotása Az asszony ...bolondja... Egy főúri házasság regénye Jön! Jön! Jön! I A Szabolcsi Agrár Takarékpénztár az eddigi hivatalos munkaidő ét megváltoztatta és ezentúl minden hétköznapon pefigeB 8 órátó! délután 2 óráig tart üzleti órákat, pénztárát pedig reggel 9 érától déíuián féS 1 éí'áip tartja nyitva. 2237 - 2,-1 nagyobb mennyiségben kapható Fuszer-üzSet, Nyfrviz-palota 2285 l-l Bonyodalmak a város faiizleie körül ***** Egy nem létező céggel szerződött a város Nyiregyhása, november 13. >A NyirvMfk, úidósttójáiól.) Pár héttel ezelőtt Oltványi Ödön he­lyettes polgármester — mint ismeretes — fölutazott Gömörbe, hogy személyesen győződjék meg, hogy és mint áll a város rimabányai erdőkitermelése és mi az oka, hogy onnan ezideig oly kevés fát szállí­tottak le. A helyettes polgármester erről az útjáról hazatérve beszámolt tapasztala­tairól, amely szerint a város a hátralévő időig 1918. április végéig nem képes kiter­melni a még ott levő fát és ezért a legaján­latosabb, ha az egész erdőüzemét eladja,. Be is terjesztett a képviselőtestület éle egy ajánlatot, amely szerint Sebők Fri­gyes a Rimakokovói Cser- és Erdőipari Részvénytársaság igazgatója köbméteren­kint 12 korona 60 fillérét hajlandó átven­ni az egész kitermelendő erdőt és ugyanez a részvénytársaság hajlandó 800 vaggon fát kocsinként 950 koronáért szállítani a városnak. Sebők Frigyes a mult héten Nyíregy­házán járt és alá is irta a szerződést. E hó közepén kellett volna megérkeznie az első szállítmánynak, mintegy 150 vaggon fának, azonban pár nappal ezelőtt Sebők megjelent a polgármesteri hivatalban és azt kérte, hogy a szerződést, amelyei ve­le kötöttek, ruházzák át Finály Zsigmond budapesti fakereskedőre, aki hasonló föl­tételek mellett hajlandó ugy a város fáját átvenni, mint fát szállítani a városnak. Mivel a képviselőtestület kizárólag Sebők Frigyes igazgató részvénytársasága val kötött szerződést, annak átruházásá­hoz, illetve uj szerződés kötéséhez is kép­viselőtestületi határozat szükséges, ép­pen ezért Oltványi öelön helyettes polgár­mester a mai napra rendkívüli közgyűlést hívott egybe, amelynek a tárgyait tegnap készítette elő a szakosztályok együttes ülé­se. A faügyet Garay Kálmán dr. közigaz­gatási tanácsos referálta, aki ismertette az ügyel, majd bejelentette, hogy a szer­ződés" átírása már csak azért is ajánlatos, mert az a részvénytársaság, amellyel a város szerződött, és amelyet Sebők fri­gyes igazgató képviselt, — nem létezik és ilyen részvénytársaságot az üzleti világ­ban nem ismernek, Sebők Frigyes szemé­lye pedig semmi garanciát nem nyújt arra, hogy egy esetleges kártérítési pör árán is ragaszkodjék a város a szerződéshez. A bizottsági tagok természetesen nagy meglepetéssel hallgatták, hogy egy nem létező céggel heteken keresztül komoly és százezrekre menő tárgyalásokat folylatott a város, és hibáztatták, hogy a polgármes­terhelyettes a tárgyalások megkezdése e­lőtt semmi információt nem szerzett, sem nem követelte Sebők Frigyestől, hogy iga­zolja a részvénytársaságtól való megbíza­tását. Murányi' László, Somogyi Gyula, Fekete Sándor felszólalásaikban hangsú­lyozták, hogy a városnak minden módon meg kell szabadulnia ettől az erdőtől-és ha Finály Zsigmondban kellő garanciát látnak, előzetes készpénzfizetés melle tt ok­vetlen el kell neki adni a fát, ki kell kötni természetesen, hogy; akár abból, akár más­honnan 800, illetőleg 600 vaggon fát Nyír­egyházának kocsénkint 1950 koronás ár mel leíf leszállítson. Bogdán-Rosenlhal Ferenc ezzel szem­ben azon az állásponton volt, hogy ha Fi­nály letudja szállítani a fát, kell, hogy — Nyíregyháza városa is találjon módot a leszállításra, mert arra ugyan nyújthat ga­ranciát Finály, hogy megveszi a város ki-

Next

/
Thumbnails
Contents