Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)
1917-11-10 / 249. szám
ÍV ITIRiriDEIC Í917. november 10 Favágás A favágás ma kétséglelenü'1 jól jő vedelmező foglalkozássá kezd kialakulni, Nom lehet másként szólani erről, amikor a favágók ma már kilenc, meg íiz koronákat fizettetnek egy-egy méter fa felvágásáért. Nem tagadható, hogy a munka nehéz De mégis, ha az abban gyakorlott emberek alaposan neki lógnak ennek a munkának, naponta legalább két métert felvágnak fejenként, de az ügyesebbek még a három méteres rekordot is elhagyják. Ilyen körülmények között nem szabad megvetendŐnek tekinteni e jól jövedelmező hivatást, annyival is inkább nem, mert hiszen életszükséglet a tüzelő anyagnak, — tüzelhetésre alkalmassá télele. Ezeken gondolkodván, lehetetlen, — hogy elkerülje az ember figyelmét az a famennyiség, amelyet a város, éjszakába nyúló,tárgyalás után kötött le szállításra. 600 vasúti kocsiról, amelyeket, ha 22 méterével számituuk, cca 13200 méter fáról volna szó, s ha ennek felvágását méterenként kereken 10 koronara értékeljük, cca 132000 korona értéket kapunk. Hogv hány favágó közölt oszol nék meg ez az összeg, az mellékes A fontos az volna, hogy ez az összeg ne legyen ily horribilis magas. Ez lenne az egyik kérdés, Havi 150 vasul i kocsi megérkezéséről beszeltek. Ez napi 5 kocsi fát jelent; minthogy azonban vasárnap a favágó sem dolgozik, de meg ünnepek is vaunak, sőt esős, havas napok is, nem lehetetlen, hogy U'.pi 7 kocii anyag fel dolgozására is kell számítani, hogy az összes mennyiség feldolgozást találjon, Ez cca 154 méter naponta. Ha kél inéiért vág fel egy ember, akkor 77 embernek kell dolgoznia, Nem ismerem a helybeli favágók számít, de valószínűnek tartom, hogy számuk ezt a mértéket nem üti meg. Ha igy van, akkor a kínálat-kereslet elve fog e téren is dühöngeni és nem nehéz kitalálni, hogy a favágására miként alakulhat. A favágók száma és a vágá-i díj lehetne tehát a másik kérdés. Az 1915-ik évben valamiféle szerződéses viszony állott fenn a város és a Nyíregyházi Cementáruipar r.-t. között, a favágásra nézve. Ez a viszony ma már megszűnt. De ha két év előtt gépüzemű vágásra berendezkedett a nevezett részvénytársaság, akkor a vágást most is elvégezhetné,, ha ez irányban kedvező megegyezés nem érhető el. Arról lehelne szó, hogy a felaprőzást és kamarába rakást is végezze el a gyár azok részére, akik ezt igy kívánják. De nem lehet talán akadálya a régi rendnek sem, amikor csak a fűrészelést végezte azok részére, akik csak ennyit kívántak. Nem szándékunk itt terveket kigondolni. hiszen erre a Városnak megvan a „kigondoló bizottságba. De fel kell vetnünk ezt a kérdést akkor, amikor ujabb konjunktura kihasználásnak előszelei látszanak fújdogálni. Fel kellett vetnünk azért, hogy a lakosságot megvédjük az ujabb — hogy is mondjuk csak — áremelkedéstől. Igen, igy hívják ezt. Egyébként a favágás: igen tiszteletre méltó és különösen most hasznos foglalkozás. Ezért gondoljuk, hogy a városházán is érdemes vele foglalkozni. Kápolnás. zay Líceum programja Nyíregyháza, november 9. (A Nyirvidék tudósitójá'MJ A Szabolcs vármegyei Bessenyei-Kor Szabad Líceuma e hóban kezdi m g működését. Az idei szezon programmjának megállapításánál az a szempont vezette az elnökséget, hogy olyan nagyfontosságú kérdések népszerű megismerésére is alkalmat nyújtson, amelyek a háború utáni Magyarországot elsősorban foglalkoztatni fogják. A háború és béke kérdése mellett nagy súlyt helyez a Szabadlíceum vezetősége arra, hogy a nagy közönség általános érdekű kérdésekkel, a történelemmel, a művészetnek egyes korszakaival megismerkedjék, valamint néhány természettudományi kérdéssel. Elöadóku] sikerült megnyerni országos hirii egyetemi tanárokat, tudósokat és a helyi társadalom ismert tanférfiait. Eddig a következő előadásokat biztosították: Dr- Láng Nándor, a debreceni egyetem prorektora : Az antik művészetről, Dr. Gerevieh Tibor, a budapesti egyetem magán tanára: A népművészeti muzeum remekeiről. Dr. Kovács Gábor, debreceni egyetemi taaár: A háborús közgazdasági kérdésekről. Dr Supka Géza, a Nemzeti Muzeum őíe : A köztisztviselők helyzetéről. Dr. Cholnoky Jenő, kolozsvári egyetemi tanár: Olaszországról. Dr. Jászi Oszkár: A békéről Dr. Márton Béla, debreceni felsőkereskedelmi tanár: Belgiumról. Dr. Msdveczkv Károly, debreceni főreáliskola! tanár:- Finnországról. A helybeliek közül előadásokat ígértek : Szalay Sándor Péter Károly, Nemes Sándor, dr. Pcpini Albert, dr. Hoffmann Mór, ós dr. Leffler Béla. A Szabad Liceum első előadása nov. 22-én lesz, amikor dr. Láng Nándor debreceni egyetemi tanár az - Antik szobrászat remekeit fogja bemutatni, számos vetített kép kíséretében. Varast Színház iozoó színiúi fűtve. Ketaes mefey. Péntek- -Szombat—Vasárnap Rátkay, Várkonyi és Len ke ffy Icával 1 SZS1 ügy I ESS tfPáűJ tán ENYÖJ fcfcS Mikszáth Kálmán világhírű müve §§8 fej Hétfőn—Kedden §j§ személves Vendégfellépése M0RELL1 JH világhírű boszorkánynőnek, és a |§! Zendai .leányzó Megraboltak a itiáríspocsi keoyképet Egy züiiötl oíjpalianplá a tettes Nyíregyháza, november 9. (A Niiirtidik tudósitőjátót.) \ * A máriapóesi hivők pár nappal ezelőtt kellemetlen meglepetésre ébredtek Reggel, mikor szokás szerint a templomba mentek, megdöbbenve látták, hogy a templomban éjszaka idegenek jártak, akik szentségtelen kézzel megrabolták a régi, lengendás hírű Mária-kegyképet. Azonnal értesítették a rendfőnököt, aki megjelent a templomban és megállapította, hogy a kegykép takaró üvegjét betörtél: és az üveg alatt levő 8—10000 korona értékű-, ékszert, igazgyöngy füzéreket ós araüynemüeket elrabolták. A vakmerő betörésről azonnal értesítették a nyírbátori csendőrséget, amely haladéktalanul megjelent Máriapócson és megindította a nyomozást. A csendőrök mindenekelőtt megállapították, hogy a betörést csakis a helyzet tel ismerős egyén követhette el, aki a templommal szomszédos kolostorból az egyházi! céljaira szolgáló lépcsőn jutott be a templomba. Vallatóra vették a cselédséget, ez azonban ártatlannak bizonyult. A nyómozást vezető esendörjárásőrmester ekkor az iránt kezdett érdeklődni, nem tartózkodott-e valaki idegen a betörés éjszakáján a kolostorban. A rendfőnök elmondatta, hogy pár nappal ezelőtt Máriapőcsra érkezett egy Bartha Lajos nevű orgonajavitó, aki már több izben javította a kolostorban levő harmóniumokat és aki most is a kolostorban dolgozik. A csendörök azonnal vallatóra fogták az öreg, vándor orgonahangolót, aki először semmit sem akart tudni a dologról és azt mondotta hogy a betörés éjszakáján békésen aludt szobájában. Azonban a csendőrök megállapították, hogy ez nem igaz, mert a betörés előtt való este az orgonahangoló az egyik korcsmában volt, a honnan racglehatős ittasan távozott. Újra vallatóra vették hát -a hangolót, mire ez bevallotta, hogy meglehet, hogy ő követte el a betörést, de nem emlékszik rá biztosan, mert annyira be volt rúgva, hogy azt sem tudja, mit csinált azon az éjszakán. A csendőrök a templomban hagyott bűnjelekről aztán kétségtelenül megállapították, hogy az öreg orgonabango'ó tört be a templomba. és rabolta ki a kegyképet, az ellopott, tárgyak holictét azonban semmikép sem tudta megmondani az öreg vándor, aki a vallatás alatt is állandóan sirt és azt mondta, hogy nagyon megbánta, amit tett. Mivel a csendőröknek a legkörültekintőbb nyomozás után sem sikerült megállapítani, hogy a vén orgonahangoló ho\á rejtette el az ellopott kegytárgyakat, a nyomozást beszüntették, Bartha Lajost pedig átadták a nyíregyházi ügyészségnek. MOLNÁR FERENC híres diáktörténeíe: Diáktörténet 4 felvonásban és a fényes kisérő-müsor Előadások fél G, fa 9. Vasárnap délután fél 3, fél 5, este fél 7 és fél 9. '.iO Háló-kocsi jegyet Budapestre utazás elhalasztása esetén 4f tf'» Cím a kiadóhivatalban.