Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-31 / 241. szám

JMYIH¥IDÉIC XGÍ7, október 31. nyíregyházi pénziníézeiek is a revízió Biiüápesíj okióher 30. (Fővárosi munkatársunktól.) Magyarország jövő közgazdaságának alapjait most rakják le, most gyűlik öszsze az ország pénzintézeteiben az a tőke, amellyel a háború után megoldásra váró nagy feladatok és vállalkozások megoldhatók lesznek. Elsőrendű fontosságú dolog tehát megállapítani azt, hogy jó helyen őrzik és jó helyen gyümölcsöztetik-e a hatalmas tőkéket, mert ettől megállapítástól függ, hogy a háború után. az elkövetkező nagy közgazdasági rekonstrukció idején az összegyűlt tőke felhasználható lesz-e ama célokra, amelyekre ezeket a tőkéket felhasználni kell. Ezt a megállapítást az országban mindenütt folyó pénzintézeti revíziók végzik el, rövidesen ,i nyíregyházi pénzintézetekben is sor kerül majd a revíziókra és igy a nyíregyházi pénzintézeteknél érdekelt polgárságot — ugy a részvényeseket, mint a betevőket, — egyaránt érdekli a pénzintézeti revízió kérdése. E tekintetben felvilágosításokért Windisch Hermannt, a Pénzintézeti Központ revizori osztályának főnökét kerestem fel és őt kértem meg árira, fejtse ki a Nyirvidék hasábjain a pénzintézeti revízió iényegét és annak jelentőségét. — Revízió alatt a pénzintézeteknek külső, és az intézet vezetőségétől független szakemberek által történő megvizsgálását értjük. A vizsgálat terjedelmét nálunk a Pénzintézeti Központ alapszabályéinak mellékletéi képező és a Központ alapításáról szóló törvényhez becikkelyezett felülvizsgálati utasítás irja elő. A revízió kiterjed az intézetek könyvelésének, ügyvitelének, üzletvitelének, valamint az intézetek által közzétett zárószámadásoknak — szakszerű felülvizsgálására. A revíziót az alapszabályoknak idevonatkozó rendelkezései korlátozzák, ezek azt mondják, hogy. további intézkedésig csak oly intézeteknél tartható felülvizsgálat, amelyek az önként kérik, vagy amelyek a Pénzintézeti Központtól hitelt vagy egyéb segítséget vesznek igénybe. — Ez az utóbbi eset a mai pénzbőség idején a légritkábbak közé tartozik és arra való tekintettel, hogy a nyíregyházi pénzintézetek is pénzbőséggel rendelkeznek, a Pénzintézeti Központ nem jutna ahhoz, hogy ezen a cimen a nyíregyházi pénzintézeteknél revíziót tartson. Mint örvendetes tényt szögezhetjük le azonban, — annak ellenére, hogy semmiféle kényszerítő ok nem forog fenn a pénzintézetek részéről, hogy revíziót kérjenek, — azt, hogy az országban számtalan intézet, közöttük az ország legnagyobb intézetei is élnek az önkéntes revízió kérés jogával, amivel meg felelő módon dokumentálni óhajtják azt, hogy rendben tudják a dolgaikat, takargatni valójuk nincs és ők a maguk részé ről is szívesen használják fel az alkalmat arra, hogy szakkérdésekről kívülről jövő és elfogulatlan szakemberekkel tárgyaljanak. — A revízió megnyugvást hoz az intézet tisztviselőinek, akik a rájuk bizott vagyont kezelik, ugyancsak megnyugvást hoz az intézetek vezetőségének is, akik a revízió folyamán elismerést nyernek helyes működésűkért — egy elfogulatlan és megfelelő szakértelemmel rendelkező fórumtól. Ez az elismerés azután természetesen az intézeteknél érdekelt nagyközönség szélesebb rétegeiben is megnyugvást okoz és a közönség bizalmát a megvizsgált intézetek iránt fokozza. Ennek következtében a revízió csakis kedvező hatással lehet, megnyugtat ott, ahol az intézeti könyvelés, az ügyvitel, az üzletvitel megnyugtatásra okot adnak, viszont ott, ahol az intézetek szervezetében, vagy, működésében aggályok merülnek fel, módot nyújt avra, hogy ezek csirájukban elfojtassanak és szélesebb körök az esetleges károsodástól megóvassanak. P. J. Gyűjtés a 65, gyalogezred özvegy-és árva-alapja javára Nyircüyháta, október 30 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Gö. g.y<dogezred parannesnoksága el határozta, hogy gyűjtést indít ezrede özvegy és árva aiap javára. Más ezredeknél már tekintélyes összeg ez az alap a társadalom áldozatkészsége folytán. Nálunk még csak az a csekély összeg szolgálja a nemes célt, mit az oly sok dicsőségteljes ütközetben részt vett Ludvig bakák — tisztjeikkel együtt — maguktól elvonva zsoldjukból önként adtak össze. Talán felesleges a Ludvig bakák érdemeit felsorolni, hisz élénk a fájó emlékezetében lehet még mindenkinek a többek kőzött a stanislaui csata, az ezred eme legvéresebb, de egyszersmind legdicsőségesebb napja, melyről oly jellemzően emlékezik meg a hadviselés terén oly kiváló tehetséggel biró Möller ezredparancsnok. -Hősök csatája ez, melyhez hasonlót kevés csapat vívott végig oly szilárd kitartással s oly lelkesedő elkeseredettséggel — klasszikus küzdelem volt az, melyből a magyarság nemessége szinte az *égig sugárzik, emberfölötti viaskodás, mely. ben egy oly szellem nyilatkozik meg, mihez kevés hasonlót ismer az ország története. Oly lelki nemesség, melynek láttán a magyar nemzet bizalommal tekinthet jövőjébe. Igazolta ezt a legfelsőbb helyről, királyunk rés/érőb közlött elismerés is. A véres ütközetek solc áldozatot is követeltek. — Sok bánatos özvegynek, sok gyámol nélküli árvának hull fájó könnye a közelgő halottak napján, mind fájdalmasabbá íesz az, hogy nem is hullathatja könnyeit kedveseinek sírjára. Álljunk meg egy pillanatra a hősök sírja mellett, tekint sünk a zokogó özvegyekre s árvákra, — gondoljuk meg, mi lesz azokkal, kik utánunk jönnek a történelemben, kiknek sem mi közük a háborúhoz,vigasztaljuk, támogassuk, segítsük, nehogy majd "a jövőben egy halottak napján ima helyett elkeseredés szálljon fel ajkaikon a tekintélyes sírkövek mellett. Ka katonák kértek, vagy ha katonák részére kértek, ugy Nyíregyháza s általában Szabolcsvármegye társadalma mindenkor fényes tanújelét adta áldozatkészségének s hazafiúi öntudatának. S ha oda künn, a véres csatamezőn látja a társadalom iránta tanúsított odaadó áldozatkészséget nem felemelő tudatban fokozottabb lelkesedéssel teljesiti hazafiúi — szent kötelességét. Amidőn hozva a Ludvig bakák hazafias üdvözletét, kérem a nemes adakozókat, kiktől az idő rövidsége miatt szeretet adományaikat nem vehetem át, a községi elöljáróság utján — Nyíregyháza társadal ma pedig a helyi lapok utján hozzám juttatni szíveskedjenek. Az adományok a helyi lapokban nyugtázva lesznek. Délczeg Sándor. hadnagy. 0 az aivep Szökött kaioaák garázdálkodása Nyíregyháza, október 30 (A Nyirvidé}: tudósítójától.) Az utolsó napokban egész Nyíregyházán rendkívüli módon megszaporodott a szökött katonák száma, akik valóságos rémületben tartják a város egyes részeit A rendőrség maga nem bír a katonaszökevényekkel, a katonai rendőrség pedig, *amely az utóbbi időben rengeteg katonaszökevényt tetl ártalmatlanná, pár .nap óta nagyon megfogyatkozott. A katonai rendőrségnek ugyanis több mint a felét a napokban elvitték a harctérre és az itthon maradi néhány ember alig gvőzi a munkát. Így aztán nem csuda, ha a katonaszökevények vígan élnek Nyíregyházán és nem elégesznek meg azzal, hogy a katonai szolgálat alól kibújnak, hanem a legkülönfélébb módon igyekeznek pénzhez jutni és lopástól, betöréstől, sőt rablástól sem riadnak vissza. Különösen az alvégen tartják a katonaszökevények valóságos rettegésben a lakosságot. Az utóbbi napokban többen tettek jelentést a rendőrségen, hogy az alvégen nagyszámú katonaszökevény bujkál, akik éjszakának idején betörnek a házakba, a kamrákat fölnyitják, ujabban nappal is bemerészkednek a házakba. A Kiss Ernőutca lakosai közül tegnap többen tettek jelentést a rendőrségen, hogy egy aranycsillagos katona, akinek a képe nagyon fekete és minden valószínűség szerint cigány származású, sorra járta a házakat és mindenütt affelől érdeklődött.' hogy van e a háznál férfi. Természetesen mindenütt gyanúsan fo gadták a katonát és és azt mondták, hogy van férfi a háznál, a katona azonban, mivel rendszerint csak asszonyokat talált odahaza, tovább szemlélődött és. alaposan megnézte a ház táját. Igmánáy Sándor törvényszéki tisztviselőnél szintén megjelent a katona, mivel azonban Igmándyt is otthontalálta, csakhamar eltávozott. Reggelre azonban nagy meglepetésre ébredtek Igmándyék, az előszobában felejtett kézitáska nagyobb összegű pénzzel együtt eltűnt. Mivel biztosra vették, hogy' az aranycsillagos cigánykatona a tettes, följelentést tettek ellene a rendőrségen, amely nagy eréllyel kutatja ezt a katonát, mint a többi, a közbiztonságot veszélyeztető katonaszökevényt. I Szisiiléz Ü9ZSÓ M Szerda—-Csütörtök Zenekar-kiséretíeS ttf m m ÍS^S ==srs= ífís §3 t& «s? ip? Egy főúri házaspár tragédiája. A főszerepben ALICE BADEL. Péntek- -Szombat—Vasárnap rct&nn mesei Opera. W 2172-2-1