Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 216-288. szám)

1917-10-30 / 240. szám

2 Szociális kurzus Nyíregyházán — Első nap — Nyíregyházi*, október 29 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Korona-szálloda nagytermében dí­szes és nagyszámú közönség előtt tartotta meg tegnap este a Mikecz Dezsőné elnök­lete alatt dolgozó szociális missziótársulat nyíregyházi fiókja első kurzusát, amelyen vázolták annak a nagyszabású munkának a kereteit, amelyet a missziótársulat a közeljövőben Nyíregyházán is meg akar kezdeni. A munka célja a könnyek letör­lése, de még inkább megelőzése, a szegé­nyeken. gyámoltalanokon, elhagyottakon való segiles, lelkes, szívből jövő munka a jótékonyság terén. Énekes János prépost-íőesperes plé­bános nyitotta meg a kurzust, és nagysza­bású beszédben vázolta, mi a missziótár­sulat célja, tagjainak kötelessége.. Minde­nek előtt arra mutatott rá, hogy a háború nemcsak auyagi és erkölcsi téren is isz­szonyu rombolást végzett és szinte teljes bizonysággal lehet állítani, hogy az er­kölcsi téren való pusztulás sokkal na­gyobb. Kötelessége az emberiségnek, hogy ennek a rombolásnak legalább a jövőre való hatását csökkentse és a jövő nemze­déket oly körülmények között, oly élet­föl fogásra nevelje, amely egyrészt meg­akadályozza a7. erkölcsök további eldur­vulását, másrészt pedig, minden körül­mények között megtalálja a bajban a se­gítés módját, sőt ha lehet, megelőzze an­nak a szükségességét. Mindenkin nem le­het segíteni, de legalább azoknak keli se­gítőkezet nyújtani, akiknek eminens szük­ségük van a segítségre. A segítés kétféle téren kötelező. — anyagi és szellemi, er­kölcsi téren. Részletesen vázolja a segí­tés módozatait, a missziótársulat célját, amely nem más, hogy módot nyujtsön a gyakorlati segítés megtanulására. Rette­netesen nagy kötelesség ez mindenkivel szemben, de különösen azokkal szemben, akiknek a hozzátartozója a háborúban el­esett, vagy képtelenné vált a kenyérkere­setre. Ez a missziótársulat célja, de célja az is, bőgj' egységes szellemet vigyen a jótékonyságba, megszüntesse a társada­lom különbségeit a jótékonyságban. Ez­után fölkérte Slachta Margit missziótársu­lat? nővért, hogy tartsa meg előadását. Slaclita Margit részletesen ismertette a missziótársulat munkáját, majd beje­lentette, hogy megalakítják a népleány­jegyesületttt, amelynek az a célja, hogy a serdülő leányok a vasárnapi olcsó és lek ket durvító szórakozások helyett, lélek­nemesitő. magasabbrendü szórakozást- ta­láljanak. Az egyesület e célból vasárna­ponkint fölolvasásokkal, énekléssel kézi­munkálással tarkított összejöveteleket fog tartani, az egyesület tagjai apróbb szin­tiarabokat fognak előadni, megvalósítják a népbiztosilást, szegényebb leány szá­mára kiházasitási alapot teremtenek, — praklikus házimunkákat tanítanak a le­ánynak, — egyszóval igyekeznek őket ugy vezetni, hogy a jelen életükbe szint, ma­gasabb lelki szórakozást öntsenek, a jövő re pecíig biztos boldogulást szerezzenek nekik. A nagy tetszéssel hallgatott előadás u­tán Meller íludolfné, a szociális misszió­társulat hadiárvS osztályának elnöke tar­tott előadást az anya- és csecsemővéde­lemről. Statisztikai adatokkal bizonyította, hogy a csecsemőhalandóság tekintetében Magyarország Európa népei sorában csak nem a legutolsó helyen áll és rámutatott a teendőkre, amik e téren mindenkire várnak. Széles keretű programmot muta­tott be, amelynek a megvalósításával csök­kenteni lehel a csecsemőhalandóságot cs e programmban első helyen szerepel a szülésznő-hiáüy megszüntetése,a szülő nő munkamentése, a csecsemőotthonok felál­lítása, a rendszeres csecsemőtáplálás kér­dése és száz más kérdés. Bejelentette, — hogy februárban az összes magyarországi leányiskolákban, — az elemitől kezdve az egyetemig, — tanítani fogják a csecsemő­ápolást és ennek a tárgynak a tankönyvét most írják. Biztosra lehet venni, hogy lia a leányoknak gyermekkoruktól kezdve ta­nítani fogják, hogy kell helyes irányban ápolni és nevelni a gyermekei, — ugrás­szerűen csökkeni fog a csecsemőhalálozás. Ezután Szentiváuyi Károly prépost tartott előadást Miért ragaszkodunk a krisztusi zászlóhoz címmel, amelyben ha­talmas szónoki készséggel fejtette ki azo­kat az okokat, amelyek a keresztyénséget uralkodó vallásá tették. A nagy hatást kel­lő beszéd után Énekes János szólalt föl, aki megköszönte a megjelentek érdeklő­dését és bezárta az értekezletei. msVM Vadász Leo meghalt Nyh egyháza, október <0 íA Nyirvidék tudósítójától.) Életének hatvanharmadik évében, — gyötrő, kínos betegség után ma reggelre kiszenvedett Vadász Leó dr. nyíregyházi orvos, a nyíregyházi munkásbiztositó pénz tár főorvosa, Nyíregyháza város képvise­1 ő testületének tagj a. Vadász Leó dr. hosszú hónapok óta küzködött kínzó, nehéz betegséggel. Rég idő óta, — talán egy esztendeje is van, hogy nem "láttuk Vadász Leó dr. érdekes fejét az utcán, a város közgyűlésein, a­melyeknek pedig egykor ő volt a legszor­galmasabb, leghűbb látogatója. Sablonnak tűnnék föl a szó, hogy Vadász Leó élénk részt vett a város közéletéhen. Kevesen vannak, akik erősebb meggyőződéssel, na­gyobb önzetlenséggel szolgálták Nyíregy­háza város közügyeit, mint ő, kevesen vannak, akik annyi érdeklődéssel, lélek­kel fogták föl városatyai kötelességüket, mint Vadász Leó. Különösen a város pénzügyeit érdek­lő kérdésekben dolgozott fáradhatatlan buzgalommal Vadász Led. Tagja volt a pénzügyi szakosztálynak, a jövedékkezeié-' sí bizottságnak és nem volt csak egy ke­vésbbé is-fontos pénzügyi művelete a vá­rosnak, amelyhez Vadász Leó alapos jár­tassággal, nagy hozzáértéssel hozzá ne szólt volna. A város pénzügyi helyzetét, teherbírását és jövedelemforrásait senki jobban nem ismerte nálánál és a képvi­selőtestület nem egyszer vette igénybe eb­beli tudását. Lelkesen, önzetlenül és komoly érdek­lődéssel szolgálta Vadász Leó Nyíregy­háza város érdekeit és halálával a képvi­selőtestület egyik értékes, nehezen pótol­ható tagja távozik el. Halála a városban mély részvétei keltelt és a városházán is nagy megdöbbenéssel fogadták a gyász­hirt. Még a délelőtt folyamán kitűzték a fekete lobogót a városháza erkélyére és temetésén, amely holnap, kedden délután negyednégykor lesz, a város is képvisel­teti magát. Küldöttséggel vesz részt a te­metésen a Szabolcsvármegyn Orvosszö­vetség és a. munkásbiztositó hivatal is. t\ nuiT bzam Dráma 3 felvonásban. £ | Dupla boldogság 1 m Humoros bohózat í! felvonásban. K Előadások tol 6, f 1 9. f! | Vasárnap délután fél 3, fél 5, este fél 7 és fél 9. | A biivárhsjők sikerei nuífipest, október (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből táviratozzák, hogy, az ad­miralitás jelenti: Buvárliajóink a csatorná ban cs az Északi tengeren ujabb 185000 tonna hajóteret sülyesztettek el. Repülőtámadás német városok ellen Uiidapts?, október 29 (A Nyiriidik tudósítója lói. Berlinből táviratozzák: 25-re virradó­ra több ellenséges légiraj bombatámadást intézett a lotharingiai és luxenburgi ipar­telepek ellen. Bechben öten meghaltak, né gyen megsebesültek, Saarbrükenben egy, lialotí, hat sebesült áldozata van a táma­dásai! k. A támadás katonai kárt nem oko­zott. Négy ellenséges repülőgépet leszállás ra kényszeritettünk. Kormányválság Spanyolországban Budapest, október ~'i> (A Nyirvidék tudó/siójától.) Madridból jelentik, hogy a spanyol kormány lemondott. Közös minisztertanács Büdapest, október 29 (A Nyirvidék tudósítójától.) A Magyar Tudósító jelenti, hogy We­kerle Sándor dr. elnöklésével tegnap dél­után közös minisztertanács volt, amely délután négy órától este kilencig tartott. A tanácskozások katonai, közélelmezési, és más közős kérdések körül forogtak' iMa délelőtt az osztrák miniszterek magyar kollégáikkal tanácskozást folytattak. Tengeri-csata OstendánóI ftnJuv-x ít, október 29 (A Nyirvidék tudósítójától.) Az admiralitás jelenli: 27-én tenger­alattjáróink Ostendctől északra cirkáló könnyű ellenséges haderőket tüzérséggel, továbbá nagy csapat repülőgéppel megtá­madlak és bombáztak, bár az ellenség sietve elvonult nyugatra. Több találatot elértünk, haderőink sértetlenek maradtak. Pétervart megerősítik Budapest, októöer 29 IA 2xylrx:idék ásíeojaioi• Bernből táviratozzák, hogy Skovban Kerenszki a hadügyminiszter és számos generális részvéteiével fontos tanácskozást tartott, amelyen elfogadták Csereinisov tá­bornoknak Pétervár védelméről szóló ja­vaslatát, mely szerint Pétervárt 3 irányból Reval, Hapsal és Bernau irányából vár­ható megtámadása esetere megerősítik és éppúgy megerősítik a finn partokat is. A király Haus főtengernagy emlékének Budapest, október 29 (A Nyirvidék tudósítójától.} A sajtóhadiszállásról jelentik: Károly király a zászlóshajó fedélzetén Njegovan tengernagyhoz kéziratot intézett, amely­ben a tengerészeknek a legmelegebb elis­merését fejezi ki kiváló teljesítményeikért. Az uralkodó meg van győződve, — mond­ja kéziratában, — hogy ezt leghelyesebben oly ír ódon teszi, ha a korán elhunyt Haus fő tengernagynak, aki gazdag tudását a ha­ditengerészet fejlesztésére vetette latba, és nehéz időkben céltudatosan és eredmé­nyesen vezette, — a katonai Mária Terézia rendet r dománvozza.

Next

/
Thumbnails
Contents