Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-28 / 163. szám

2 JVyíryidék ÍM 7. julius 28 varos iK a terményszüksagletérol Nyíregyháza, julius 27. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az uj gazdasági esztendő elkövetkezé­se előtt Nyíregyháza város vezetősége hoz­zákezdett annak a nagy munkának az elő­készítéséhez, amely hivatva lesz a város lakosságának egy esztendőre való lisztszük ségletének az ellátását biztosítani. Mezőssy Béla földmivelésügyi miniszter megenged­te Nyíregyháza városának, hogy a város maga vásárolja meg a lakosság ama részé­nek az egész évi terményt, akiknek nincs módjuk egyszerre készpénzzel megvásárol­ni az egész évi terményt. Az ex-re vonatko­zó miniszteri rendelet ugy intézkedik, hogy a város a lakosság részéi-e megvásárolt ter ményt őrleményekben szolgáltathassa ki a fogyasztóknak. A város jövedékkezelési bizottsága és a szakosztá'yok avval a propozicióval já­rulnak a képviselőtestület elé, hogy a köz­gyűlés elvileg határozza el, hogy a város megszerzi az, arra szorulóknak a terményt és peclig havonként és fejenként 12 kilo­grammot, Emiből csaknem tiz kilogramm liszt lesz. Szó volt arról, hogy a Hadi-ter­mény Részvénytársaság utján gondoskod­janak a lisztellátásról, de ebben az esetben csak hét kilogrammot kapna egy ember havonként, már pedig a város vezetőségé­nek az álláspontja az, hogy a lakosságnak a lehető nagyobb mennyiségű lisztet jut­tathassa, amire különösen a burgonyahi­ány miatt vau szükség. A*termény megvásárlására vonatkozó-\ an a rendelet korlátai között az a terv, hogy elsősorban kisgazdáktól vásároljon a város a fogyasztók részére terményt. A megvásárolt terményt azonban a város ma­ga nem kezelheti, hanem ajánlatot kért a Termény és Áruraktártól, amely a háború alatt annyi becsületes igyekezettel és ered­ménnyel végezte a városnak ilynemű dol­gait. A közraktár hajlandónak mutatko­zik ezúttal is segítségére lenni a városnak a lisztellátás lebonyolításában és kijelen­telte, hogy vállalja a lakosság részére az összeírandó jegyzék szerint megvásárolni a terményt, azt beraktározza, kezeli, a szükség arányában megőrölteti és átszol­gálíatja és az előlegezett vételár után hat százalékos kamatmeg térítést kér. Mivel a közraktár erre teljesen bevállott szerv és az ajánlat is kuláns, a város vezetősége ezt a megoldást javasolja a képviselőtes­tületnek. A lisztmennyiség kiszolgáltatásáról is folytak tanácskozások, amelyek során az a meggyőződés alakult ki, hogy az eddigi lisztjegy-rendszer a gyakorlatban nem vált ugy be, mint hitték. A visszaélések egész csomóját követték el olyanok, akiknek a munkájában a város megbízott és bár a lehelő legnagyobb volt az ellenőrzés, mé­gis történt igen sok lisztjegycsempészés, a minek az utján bizony sok liszt került ille­téktelenekhez. Éppen ezért avval a tervvel foglalkozik a város vezetősége, hogy a jegy rendszert megszünteti, és életbe lép­teti e helyett a vásárlási könyvecskék rend szerét. Hogy a lisztet aztán ezekre a vásár­lási könyvecskékre a város a maga lisztes boltjai utján szolgáltatja-e ki, vagy pedig továbbra is a kereskedők utján adják ki a lisztet, azt ezután fogja a város vezetősé­ge elhatározni. "gy A jelentkezésekre vonatkozóan tervezik, hogy a tolongás elkerülése végett kerületenként történnek majd a jelentkezé­sek egy-egy iskola tantermében. Ugyanott jelentkeznek majd azok is, akik maguk vá­sárolják meg a termény szükségletüket. A vásárlási igazolványokkal a miniszter en­gedélye alapján, nemcsak a nyíregyházi gazdáktól, hanem a liszalöki és nyírbog­dányi termelőktől is vásárolhatnak. ágyagyárat lap a ~ város Nyíregyháza, julius 27. (A Nyirvidék tudósítójától.) Az uj kormány földmivelésügyi minisz terének Mezőssy Bélának programmjában egyike a legfontosabb pontoknak a több­termelés, a magyar föld termőképességé­nek lehető leggazdaságosabb kihasználá­sa, szakítás a régi termelési módozatokkal, egyszóval a föld kulturális megmunkálá­sa. Ennek a pontnak a megvalósítása egye­lőre, és főképen a háború alatt, számtalan nehézségbe ütközik és az uj kormánynak első föladata ezeknek a nehézségeknek a leküzdése. A mezőgazdasági kamarák, a­mikkel a Nyírvidék több ízben foglalko­zott, szintén főkép a többtermelést vannak hivatva elősegíteni, ezeknek a megvalósítá­sára azonban csak a háború után kerül sor. Másik irányú terve a kormánynak az, hogy az ország egyes vidékein műtrágya gyárakat létesít. Műtrágyagyár Ina alig van az országban és ezeknek a termelése egyál­talán nem elégíti ki a jelenlegi igényeket, még kevésbbé elégítheti ki természetesen azokat az igényeket, amelyek a többterme­lés rendszeres bevezetése esetén előálla­nak. Tudvalevő dolog ugyanis, hogy ép­pen a föld gazdag és okos trágyázása segí­ti elő legjobban a többtermelést és ezért bir óriási fontossággal a műtrágyagyárak szaporítása. Komoly és megbízható helyről értesül tünk mi és értesült ugyanakkor Nyíregy­háza város vezetősége, is arról, hogy a kor mány a közeljövőben több műtrágyagyár fölállításának kérdésével foglalkozik. A kormány természetesen ezideig nem fog­lalt állást sem a kivitel módozatai, sem a gyárak helyeinek kérdésében és éppen e­zért különös kötelessége Nyíregyháza vá­rosának, hogv ne szalassza el az alkalmat és vesse latba minden befolyását, hogy az építendő műtrágyagyárakból egy Nyíregy­házának jusson. Nyíregyháza fekvésénél vasúti összeköttetésénél, és mezőgazdasá­gi helyzeténél fogva is északkeleti Magyar­ország egyik legalkalmasabb városa arra, hogy itt egy ilyen gyár létesüljön. A ma­gyar alföld egyik legtermékenyebb helyén fekszik, amellett azonban oly közel a felvi­dékhez, különösen annak északkeleti ré­széhez, hogy bármerről könnyen megköze­líthető. A békeviszonyok helyreálltával a vasúti összeköttetése a lehető legkedve­zőbb lesz, a termelt cikk az ország bár­mely részébe a lehető legkönnyebben és leggyorsabban elszállithatő. Munkásviszonyok tekintetében a város és a környék szintén a lehelő legjobban áll Sajnos, de szomorú valóság, hogy ma ugy szólván nincs gyár Nyíregyházán, egy két téglagyár kivételével és igy úgynevezett gyá rí munkássága sincs a városnak. Bizonyos azonban, hogy ha trágyagyár létesülne itt Nyíregyházán, hamarosan és könnyen a­kadna — még fölös számmal is — megfe­lelő munkaerő, eg5 Trészt helyből, másrészt pedig bevándorlás utján, Ez is csak elő­nyére lenne a városnak, amelynek minden képen érdeke, hogv idekerüljön egy mű­trágyagyár. A legfontosabb érdekek közé tartozik az is, hogy a műtrágyagyár föl­állításával lényegesen megjavulnak Nyír­egyházán az egészségügyi viszonyok: az a rengeteg mennyiségű emberi ürülék ugya­nis, ami ma a város végén a szó teljes értelmében megfertőzi a levegőt, műtrá­gya céljaira feldolgozás alá kerül és a vá­ros örökre megszabadul a fertőző beteg­ségek százainak állandó fenyegető veszé­lyétől. A város vezetősége, — mihelyt tudo­mására jutott a dolog — azonnal megtett minden intézkedést, hogy a műtrágyagyá­rak egyike Nyíregyházán állittassék föl és a tanács a mai közgyűlés elé már konkrét javaslatot terjeszt, hogy a képviselőtestü­let tegye meg az illetékes fórumoknál a szükséges lépéseket. ÚJDONSÁGOK — A vármegye Mezőssy Lászlóhoz. A Nyírvidék megírta már, hogy a király Me­zőssy László főszolgabírót nevezte ki Be­regvármegye főispánjává és a vármegye törvényhatósági bizottsága ebből az alka­lomból meleg ovációban részesítette az uj főispánt. Mikecz Dezső alispán a törvény­hatóság közönségének nevében most a kö­következő üdvözlő iratot intézte Mezőssy Lászlóhoz: Szabolcs vármegye törvényhatósági közgyűlésében az elnöklő alispán hiva­talosan is bejelentette a belügyminisz­ter urnák julius hó 8-ik napján kelt 23238. számú leiratában közölt azon már közismert 'ényt, hogy Ő császári és apos toli királyi felsége a folyó évi julius hó 7-én kelt legfelsőbb elhatározásával Be­regvármegye főispánjává legkegyelme­sebben kinevezni méltóztatott. A törvényhatósági közgyűlés, midőn Méltóságod a vármegye szolgálatából megválik, megragadja az alkalmat, hogy egyrészt a vármegye kötelékében immár közel két évtizedet meghaladó szolgála­tának ideje alatt kifejteit közjóra irá­nyuló tevékenységeiért elismerését nyil­vánítsa másrészt pedig, uj állása elfogla­lásának alkalmából üdvözölje és főispá­ni működéséhez sikert kívánjon. — Jóváhagyta a miniszter a harmadik mozit. Ma érkezeit le a vármegye alispáni hivatalához a belügyminiszter leirata, a melyben a harmadik nyíregyházi mozi el­len beadoH felebbezést elutasítja, és az első, valamint a másodfokú hatóság vég­zéseit jóváhagyja. — A nyíregyházi képviselőválasztás. Vasárnap, e hó 29-én délelőtt 11 órakor tartja meg a Korona-szálló nagytermében programxnbeszédét az Apponyi-párt képvi­selőjelöltje, Geduly Henrik evangélikus püspök. — Ugyancsak vasárnap délelőtt a Gazdaotthonban Szabó István országgyű­lési képviselő, az Országos Kisgazda-Párt vezére a nyíregyházi gazdák meghívására beszédet intéz a kisgazdákhoz a gazdapárt jelöltje, Fényes László érdekében. Szabó István fogadtatására a gazdák lelkesen ké­szülnek. — A Máriapóesra szándékozók figyel­mébe. A máriapócsi monostor főnöksége értesiti mindazokat, kiket illet, hogy bu­csuk alkalmával női vendégeket sem la­kásra, sem ellátásra el nem fogadhat, mi­vel a hívek lelki ellátásában közreműködő papság megfelelő elhelyezése és ellálásu a monostornak minden rendelkezésére ál­ló és erre a célra használható helyiségét igénybe veszi. — Adományok. A Szociális Missziótár­sulat céljaira Mahunka Imre tábori lelkész 20 K-t, továbbá tagdijfelülfizetésként gróf Pongrácz Jonő és neje 12 K-t és Malonyay Ferencné 14 K-t adományozott. Fogadják érte hálás köszönetemet. Sexty Judil pénz­táros. — A miskolci álfőhadnagy Nyíregyhá­zán is járt. Pár nappal ezelőtt a miskolci rendőrség elfogott egy veszedelmes szél­hámost, aki főhadnagyi uniformisban járt kelt és nemcsak Miskolcon, hanem a kör­nyékbeli falvakban is rengeteg szélhámos­ságot követett el. Az állohadnagy miskolci szereplése előtt Nyíregyházán is járt és kél napig taríózkodott a városban. Minden­kinek mint Dengler József dr. kolozsvári gazdasági akadémiai tanár mutatkozott be és különféle üzleteket kötött, valamint ren­deléseket eszközölt. Nagyobb szélhámos­ságot Nyíregyházán nem követelt el, mi­vel ugy látszik, nem tarlotta alkalmas ta­lajnak ezt a várost működésére.

Next

/
Thumbnails
Contents