Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-24 / 159. szám

U't7, julius 24 denkor az önkormányzat teljes tisztelete és épségben tartása fogja vezetni. Ebben a biztos tudatban üdvözlöm én Méltóságodat főispáni székének elfoglalása alkalmából és ajánlom fel ugy e vármegye kipróbált, a háború súlyos évei alatt nagyon is kipróbált tisztikarának is a törvényhatóság egyetemének készséges közreműködését a vármegye javát célzó hasznos munkához és a béke oly epedve várt bekövetkeztekor reánk váró nagy feladatok megoldásához. Tisztetettel üdvözlöm Méltóságodat hivatala elfoglalása alkalmából és kivánom, hogy főispáni működése Szabolcsvármegye történetének fényes lapjain legyen megörökitve. A főispán beszéde Mikecz Dezső alispán beszédét nagy éljenzés követte, amelynek lecsillapultával Meskó László főispán a következőkben mondotta el programinjáí: Mélyen tisztelt Törvényhatósági Bizottság ! Uram királyomnak Ö Császári és apostoli Királyi Felségének kegyelméből és parancsára, s a magyar kormány bizalmából foglalom el Szabolesvármegye főispáni székét, e diszes helyet, melynek annyi jeles előd kölcsönzött fényt, s ahol vármegyénk élén a magyar nemzeti állam végrehajtó hatalmát leszek hivatva képviselni. Hogy e feladatot a mai nehéz viszonyok között vállalom, annak legfőbb oka a csekélységemet ért megtisztelő bizalom hálás megbecsülésén kivül az, hogy olyan rendkívüli időket • élünk, amikor a harcvonalon és a harcvonal mögött mindenkinek oda kell állania, ahová állítják s amikor ugy a harctéren, mint idehaza elodázhatatlan kötelességük a régibb korosztálybelieknek ís, hogyha mindjárt gyengébb erővel, de a haza szolgálatára készen, megfeszített buzgalommal igyekezzenek a rájuk bizott feladatokat teljesíteni Irányelveim kifejtésére, amelyek működésemben vezérelni fognak, ebben a drága időben, melynek minden percét a munkának keli szentelnünk, sok szót pazarolni nem kivánok, abból indulva ki, hogy most nem hosszú és hangzatos beszédek, de gyors és hasznos tettek kellenek, s igy a számomra kijelöl munkatéren jól és gyorsan elintézett ügy többet ér minden szónoki sikernél. Tudom, hogy a tőispánság már régen nemcsak méltóság, de fontos kötelességek munkaköre, mely lelkes buzglmat és odaadó tevékenységet kíván vármegyéje javára attól, akire a munka bízva van s érzem, hogy állásomnak a demokratikus fejlődés következményeihez ké pest az uj idők szelleméhez még jobban hozzá kell simulnia. Hive vagyok és leszek annak az elvnek, hogy nem a közönség van a kormányzókért/ de a kormányzók vannak a kormányzottakért, s e felfogást magam is szorosan követve, mindenütt, ahol netán szükség lesz rá, szigorúan érvényesíteni fogom. Azon leszek, hogy legyen a közigazgatás — mint vármegyénkben idáig is volt, — minden vonalon gyors, pontos, pártatlan, tiszta és átlátszó, mint a sziklából fakadó forrás vize, legyen a közönség minden rétegét felkaroló, közönség részéről minél kevesebb sürgetést, utánjárást és időfecsérlést igénylő. Elő fogom mozdítani Szabolcsvármegye közönségének, székvárosi és községeinek közjavát, kielégítést-igénylő jogos érdekeit, amelyek között, helyes fel'ogás mellett, nincs és nem lehet ellentét, s ha mégis támad, annak kiküszöbölésén, s a jogos érdekek kellő összhangba hozatalán kell vállvetve fáradoznunk, szemelőtt tartva, hogy a vidéknek egy erős ipari, kereskedelmi és közművelődési igényeit kielégítő központra, ennek pedig az ő támo-» gatásával felvirágzó, anyagi és szellemi jólétben gyarapodó vidékre van szüksége Meggyőződésem, hogy ha a végrehajtó hatalom képviselője lelkiismeretesen akarja teljesíteni feladatát, ugy a felügyelete alatt álló j hatóságok működését éber figyelemmel kell ki- ' sérnie s szorosan ügyelnie arra, hogy a törvények és törvényerejű jogszabályok s más rendelkezések egyrészt a szükséges szigorral, másrészt a. megengedett s gyakran meg is kivánt méltányossággal legyenek végrehajtva, mert csak igy szerezheti meg a kellő tájékozást arra, hogy a felügyeleti hatásköréből folyó intézkedéseket célszerűen megtegye oly célból, hogy-a kormánynak a közjó és közérdek előmozdítására irányuló szándékai minél tökéletesebben valósuljanak meg. De ez a figyelemmel kiséret, nézetem szerint., nem terjedhet odáig, hogy a végrehajtó hatalom képviselője egészen magához ragadja azt az intézkedési jogkört, a « ely az ellenőrzendő hatóság hatáskörébe vág. S itt legyen szabad mindjárt kijelentenem, hogy teljes tiszteletben fogom tartani a vármegye önkormányzatát s annak minden intézményét, ugy, amint azok törvényesen körvonal ózzák, s vele szemben, minden a szükség által nem indokolt beavatkozástól, vagy épen hataimaskodási viszketegtől menten, a közérdek korlátai között, csak a törvényben előirt ellenőrzés és felügyelet gyakorlására fogok szorítkozni, s ebben is a vármegyei önkormányzat fejével lehetőleg karöltve, véleményét kikérve és meghallgatva óhajtok eljárni. E mellett nem hagyom figyelmen kivül azt se, amit a vármegye egészséges és tiszta erkölcsi alapokon nyugvó, az alkotmányos felfogással szorosan összhangzó hagyományos szelleme megkíván, az a szellem, melyet e zöldasztalnál évtizedekre terjedő közéleti működésem alatt a maga valóságában megismerni tanultam. Egész erőmből rajta leszek, hogy a vármegyei közigazgatás a maga súlyos és a kormányzottak részéről sokszor, de legkivált a mai válságos időkben nagy áldozatok hozatalát igénylő feladatait lehetőleg kíméletesen, a helyi viszonyok méltányos figyelembevételével, s sz egyenlő elbánás elvének szemelőtt tartásával hajtsa végre s minden felesleges zaklatást kerülve, egy hajszállal se menjen tul azon a határon, a meddig az intézkedés helyes és méltányos végrehajtása szempontjából elmennie kell. A jog területéről kerültem e diszes helyre a vármegyei közigazgatás élére, s azonkívül, hogy kora ifjúságomtól fogva évtizedeken keresetül működtem a mélyen tisztelt törvényhatósági bizottság megtisztelő • bizalmából az önkormányzati tevékenység különböző területén, közel két évtizedig szolgáltam a városi, később a?• igazságügyi közigazgatást, s egész életemet a jog és igazság keresésében és védelmében töltöttem el, mindenkor azon igyekezve, hogy a közigazgatás terén első sorban irányadó célszerűségi szempontokat összeegyeztessem a jog és igazság, s a méltányosság követelményeivel. üj állásomban is erre fogok törekedni, s minden hatáskörömhöz tartozó ügyet a most körvonalozott szempontokból, a teljes tárgyilagosság ismérvei szerint minden, bárhonnan eredő elfogultság, szélsőség és ,túlzás mellőzésével fogok elbírálni. Bizalmi férfia lévén a kormánynak, természetes, hogy politikai felfogásom azonos a kormány politikájával s a kormány létalapját alkotó programmpontokkal: mégis hangsúlyozom, hogy tiszteletben tartok minden hazafias, a magyar nemzeti állam létérdekeivel nem ellenkező s tiszta forrásból eredő politikai meggyőződést s azon leszek, hogy a politikai pártok küzdelme a kölcsönös megbecsülés és türelem korlátai között maradjon. Szükség van erre különösen most, amikor a még mingig tomboló élet-halál harc minder erőnk egyesítését, megfeszítését, a politikai küzdelmeknek lehetőleg szűk mederbe terelését, s a pártszenvedély mérséklését követeli tőlünk. i Abból indulva ki, hogy Magyarország fennmaradása nemcsak kulturális, de közgazdasági kérdés is, s hogy a közgazdasági és kulturális céloknak egybefonódva kell megvalósulniok s egymást kölcsönösen termékenyiteníők, a vármegye kulturális és gazdasági jóléte szempontjából, amennyire a háborús állapotok megengedik, a lehetőség szerint, amennyire pedig igénylik s majdan az isten segedelmével bekövetkező béke áldásai engedni fogják: kiváló gonddal óhajtok foglalkozni e vármegye kulturális és közgazdasági viszonyaival, mindent megtéve amit azok fellendítésére a közérdek megkíván. Sikerét reménylem a vármegye közgazdasági életének fejlesztését célzó tevékenységemnek attól a hathatós támogatástól, melyet vármegyénk jeles fiától, a földmivelésügyi miniszter ur ő nagyméltóságától kérünk és reménylünk aki jól ismervén vármegyénk közgazdasági helyzetét, bizonyára készséggel fogja minden olyan önerőnkkel is támogatott tervünk megvalósítását előmozdítani, amely közérdekű, s országos érdekekkel ellentétben nincs Talán felesleges, de hangsúlyozni kívánom, hogy hivatalom ajtaja nyitva lesz kicsinynek és nagynak, gazdagnak és szegénynek egyaránt, s hogy különös gonddal s előszeretettel fogom támogatni és erősíteni a gyengét az arra különösen ráutaltat, az úgynevezett kis embert, akit minden bajában segíteni és gyámolítani kívánok, a harcvonal mögött is elismervén s megfelelően alkalmazván a költő által kifejezett azt az igazságot, mely most különösen nagy igazság : tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Minden panaszt, bárki legyen a panaszlott és panaszos, személyválogatás nélkül, alaposan és elfogulatlanul, s minden mellék tekintet teljes figyelmen kivül hagyásával fogok megvizsgálni minden jogos sérelmet, amennyire tőlem telik, lehetőleg orvosolni. Az lesz a jó napom, ha a köz érdekében jót müveihetek, bánatot enyhíthetek, /könnyet felszárithatok. Semmi se lesz fontosabb és előbbrevaló előttem, mint önvédelmi harcunk súlyos következmény inek lehető enyhítése, » rokkantak, hadiárvák és özvegyek gondozásának meleg felkarolása, s a szünetet nem ismerő, megfeszített munkálkodás abban az irányban, hogy nehéz sorsukon a legmesszebbmenő áldozatkészséggel könnyíteni igyekezzünk. E célok megvalósításához, e nagy és nehéz feladatok sikeres megoldásához kérem első sorban munkatársaimnak, e vármegye jóhirnevü, kipróbált és jeles tisztikarának, s aztán e vármegye egész hazafias, a közügyek terén oly áldozatra kész közönségének szives bizalmát és támogatását, pártpolitikai különbség nélkül, jól tudva, hogy sikert, és eredményt csak összhangzó érzéssel, egyező akarattal s együttes fáradozással lehet elérnünk. Tudom, hogy székfoglalómban sok közhelyet, sok közszájon forgó igazságot mondtam el, szolgáljon mentségemül, hogy nem törekedtem mindenáron ujat mondani és hogy elmondásukkal nem puszta megismétlésük, de az volt a célom, hogy készségemet és eltökéltségemet nyilvánítsam arra nézve, hogy a legjobb szándékkal igyekszem a sokszor hangoztatott, de részben talán még mindig csak hirdetett elvek és igazságokat megvalósítani s az életbe átültetni. Isten segedelmét kérem munkámhoz és áldását igyekezetemre ! A főispán beszédének több pontja váltott ki éljenzést, majd a beszéd végeztével id. Kállay András állott föl és indiíványozíp, hogy a főispán beszédét a törvényhatósági közgyűlés jegyzőkönyvben örökítse meg. Az egyes * miniszteri leiratok fölött való határozatok kövelkeztek azután. Ezek, tárgyalásánál már a beiktatott főispán elnökölt. A közgyűlés berekesztése előtt fölolvasta a vezérkar mai és lapunk más helyén közölt jelentését a legutóbbi harctéri sikerekről, ami nagy örömet keltett. Elhatározták, hogy a vezérkart eme sikerek alkalmából üdvözli a törvényhatóság, mire az installáló közgyűlés véget ért. UJii A Külügy-Hadügy» a községi pénztárak terhére is megrendelhető a Nyirvidék kiadóhivatalában, negyedévre 6 koronáért.