Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)
1917-07-22 / 158. szám
EK. (917 julius 22 Milyen lesz Nyíregyháza ellátása ? Nem lesz kukoricás kenyér! — Központosítják a sertéseket — Olcsósajtot kapnak a nyíregyházi polgárok és a nyíregyházi vállalatok Budapest, julius 21. {Fővárosi munkatársunktól) Az uj kormány, az uj aratás és a közélelmezési hivatal vezetésében hamarosan beálló változások kétségkívül megváltoztatják a közélelmezés mai rendjét és e pillanatban határozottan kilátás van arra, hogy bizonyos téren a közel jövőben javulás lesz. A változásokról és a tervbe vett reformokról tiszta kép nem alakult még ki, de a minisztériumokban, hatóságoknál, különböző központokban beszélnek már mindazokról az alakulásokról és változásokról, amelyek nyíregyházai vonatkozásaiknál fogva igen közelről érdeklik Nyíregyháza polgárságát is. Közölhetem most a Nyirvidék szerkesztőségével, hogy a mai napot arra használtam fel, hogy ezeken a helyeken információt gyűjtsek alábbi cikkemhez és ennek alapján módomban álljon tényleg informálni is a Nyirvidék olvasóit a közel jövő közélelmezési kérdéseiről. Értesüléseimet, amelyeket a legkülönbözőbb helyekről szereztem, alább közlöm, ezekből az információkból mintha az derülne ki, hogy Nyíregyháza polgárainak élelmezése a jövőben jobb lesz, mint volt a múltban. Elmarad a kukoricái kenyér Néhány héttel ezelőtt Kürthy Lajos báró, az Országos Közélelmezési Hivatalnak most már lemondott elnöke szíves volt logadni és akkor kijelentette előttem a Nyirvidék számára, hogy a terméskilátások nem teszik valószínűvé azt, hogy az aratás után beszüntessék a búzalisztnek kukoricaliszttel való keverését. Kürthy báró urnák ezt a nyilatkozatát közöltem is a Nyirvidék hasábjain, hangsúlyoztam azonban akkor, hogy a nyilatkozat az aratás előtt, a termés-eredmények alapos ismeretét megelőzően tétetett meg. Azóta lényegesen változott a helyzet, a terméseredmények legalább is búzában és rozsban felülmúlják a kilátásokat, ugy, hogy a legilletékesebb helyről nyert felhatalmazás alapján jelenthetem a Nyirvidék szerkesztőségének, miszerint minden valószínűség meg van arra, hogy az idén nem fogja Nyíregyháza közönsége viszontlátni a kukoricás kenyeret, sőt a kilátások azzal is biztatnak, hogy egészen a jövő évi aratásig kerülni lehet majd a búzalisztnek kukoricaliszttel való keverését. Ezzel kapcsolatban azt is jelenthetem, hogy a kenyérliszt ára emelkedni nem fog, nem lesz drágább a kenyér sem, ellenben országosan és egységesen kívánják majd szabályozni azt a dijat, amelyet az otthon dagasztott kenyér sütéséért fizet a háziasszony a péknek és amely díj némely helyen indokolatlanul és aránytalanul magas. Központosított tengeri a sertéseknek Amint fönt említettem, a tengerit ezúttal nem akarják emberi táplálkozás céljaira fölhasználni, ezzel szemben azonban fokozottabb mértékben kívánják igénybe venni a tengerit arra a célra, amire az szolgál: sertéshizlalásra. Itt ugylátszik egy központ készül, valószínűleg arra való tekintettel, hogy túlságosan kevés központ van ebben az országban. Beszélnek a sertésközpontról, félő, hogy ha külön központ alakul a sertések céljaira, akkor igazán eltűnik majd a disznó. A terv egyelőre a következő : A kormány egy egészen uj akció előmunkálatait végezteti most el és azt tervezik, hogy mindenkit, aki sertéseket hizlal, a hizlaldákat épenugy, mint a gazdaságokat központilag lássák el annyi tengerivel, amenynyire a sertések felhizlalása céljából szükségük van. Ezzel az akcióval elérik azután azt, hogy megszüntetik a zsirhiányt, egyben azonban központilag nyilvántarthatják a hízósertéseket is. A sertéseket még hizlalás előtt lekötik az Országos Közélelmezési Hivatal számára és azok felett a hizás befejezése után csak az Országos Közélelmezési Hivatal rendelkezhetik. Ez lesz a sertések központosítása és a kormány, nevezetesen a földmivelési minisztérium, ettől az intézkedéstől a bajok lényeges orvoslását várja és azt hiszi, hogy ennek az akciónak sikeres keresztülvitele elejét fogja venni a zsirhiánynak. Olcsó sajtot és halat kap Nyíregyháza A Hadi Termény utján edcfig is hozzájutottak sajthoz a nyíregyházi fogyasztók,, de a baj eddig az volt, hogy az a sajt, amely elkerült Nyíregyházára, nagyon kis mennyiséget jelenteit és bizony nem sokat lendített Nyíregyháza közélelmezési viszonyain. Ugyanezt mondhatjuk el a különböző olcsd halfajtákról is. Ugy látszik, hogy mo3t megváHozott az állapot, mert értesüléseim szerint igen nagy mennyiségű és a mai viszonyok között elég olcsó külföldi sajt érkezett Magyarországba és ennek a sajtnak a szétosztása a legközelebbi napokban meg is történik és felhatalmaztak annak a közlésére is, hogy ebből a sajtból sokkal több jut el, mint amennyi eljutott eddig. Arra a kérdésemre, vájjon ebből az éleíinicikkből a hatóság részesedik-e vagy a ke>reskedők, azt a választ kaptam, hogy a Hadi Termény a sajt elárusításával ezúttal közvetlenül a kereskedőket óhajtja megbízni,, azonban közvetlenül kiutal nagyobb mennyiségei ojyan nyíregyházai ipari vállalatoknak, amelyek a munkások élelmezésére kívánják a sajtot felhasználni és azért közvetlenül fordulnak a Hadi Terményhez. Ezzel az információmmal kapcsolatban közölhetem azt az értesüléseimet is, hogy sajton kivül nagymennyiségű haláru' is érkezett a külföldről Budapestre és ebből a cikkből rövidesen tekintélyes mennyiség jut el Nyíregyházára. Pa ál Jól). Az Országos Közélelmezési Hivatal a méz nagybani árát a termelőnél klgr»-monkint 12 koronában szándékozik megállapítani Budupest, julius 21. (Fővárosi munkatársunktól) A lehetetlen és lelketlen háborús élelmiszeruzsorának egyik legkirívóbb példája: a méz. Békében egy kilogramm méz néhány fillérrel került csak többe egy koronánál és ha egy korona hatvan fillért kértek már a méz kilójáért, akkor nagy volt a felháborodás a vásárlók között. Annak ellenére, hogy a felette takarékos méhecskék a háborúban sem kérnek többet enni, mint a háború előtt és a szállásuk (sem lett drágább, a méz ára vigan emelr kedett és ma már egy kiló méz bizony csak husz korona körüli áron jut el a szerencsétlen fogyasztóhoz. Ez az áremelkedés megközelíti la citrom árának emelkedését, a különbség a két cikk között azonban az, hogy mig a citrom Olaszországban terem, addig a mézet nálunk készítik igazán minimális gyártási költség mellett azok a méhecskék, 'amiknek kaptárai elég találóan kerültek oda a bankok cégtábláira. A mézzel űzött hallatlan visszaéléseket megsokalta végre az Országos Közélelmezési Hivatal is és most arról küldhetők tudósítást a Ny ír vidék szerkesztőségének, hogy néhány napon belül rendelet jelenik meg, amely maximálni fogja a méz árát. Egy féle ár lesz csak: a méz kilogramn^ja a termelőnél 12 koronába kerül, a fogyasztó pedig 15 koronát fog fizetni ezért a mennyiségért a kereskedőnek. Ez az ár is túlságosan magas és még mindig közel ezerötszáz, percentes áremelkedést jelent, a méz ára tehát többet emelkedett, mint a búzáé, holott egészen bizonyos, hogy a, méz termelési költsége sem magasabb a buza termelési költségénél. Az árakat azonban nem a termelő, hanem a mindenre ráfekvő háborús spekuláció verte fel, a. kereskedők egymásra licitáltak a terme löknél és ez a licitáció eredményezte a.. mai abnormálisan magas árakat. Jóllehet a maximálás jogos, de az árak magasak és ennek ellenére is komolyan félni lehet attól, hogy itt ís az történik, mint mindenütt, ahol maximáltak, ahogyan eltűnt a piacról a maximálás után a liptói turó, lencse, bab, cipő, talpbőr,, kávé, épenugy el fog tűnni a méz is és ha a maximálásra vonatkozó rendelet napvilágot lát, akkor mézet is csak. «sugott» áron lehet majd kapni. Hogyan lehet megfelel szerezni? Nyáregyházra-, julius 21 (A Nyirvidék tudósítójától.) A hátralevő néhány hét mindenkinek egyformán fájdítja a fejét Tele vannak aggodalommal. hogy mit csinálnak addig, mig az uj termésből lisztet lehet nyerni. Lesz-e még kenyerünk elég ? A kérdésre igen egyszerű a válasz- Mindenki tudja, hogy még; most is sok elrejtett búzakészletek vannak. Ezeket fel kell kutatni, akármilyen módon felszínre kell hozni. — De ez lehetetlen — mcudják, már mindent megpróbáltak. Sem katonák, sem csendőrök nem tudnak semmit végezni. Most egy életrevaló indítványt hallunk s azt jó lesz megszívlelni, mert élettapasztalatból ered, tehát bölcs és eredményesebb, mint ami az irodákból jön. Erre nézve egy vidéki malcsmtulajdonos a következőket mondja tanácsképen : — Sem Küríhy báró, sem Magyarország egész csendőrsége nem fogják az eldugott gabonát napfényre hoani. Mindenki gondolja és reményiig hogy vannak ilyen eldugott készletek, de mert nera lehet közigazgatási és hatalmi utón előkeríteni, lassankint kétkedni kezdenek; belenyiagosznak,, hátha tényleg nincs is semmi elrejtve. — Pedig nem igy áll a dolog. A malomtulajdonosok tudják, hogy a népnél készletek vannak. De nem adják el, inkább rothadjon el, de nem adják elő, hogy aztán az egészet elvigyék s másnak adják. — Hogy elrejtett készletek vannak, azt bizonyosan megtudják áHapitani. Ugyanis az őrléshez tudvalevőleg őrlési tanúsítvány kell és többre nem lehet tanúsítványt szerezni, mint amennyi fejenkint meg van engedve. Ez pedig a népnek kevés, tehát eldugja a búzája egy részét — Nem múlik el nap, hogy a malmokban is több gazda ne jelentkezzék és kér, hogy őröljünk neki tanúsítvány nélkül. Természetesen eldugott gabonáról van szó. Mi persze visszautasítjuk a kérelmet, mert teljesítése nagy veszedelmekkel jár. — Az orvoslás módja pedig a következő lenne : Engedjen a kormány teljes büntetlenséget mindenkinek, akik most búzát hoznak elő őrlés végett. Mondja ki, hogy abból a búzakészletekből, amit igy őrlésre átadnak, a malmos kiveszi a vámot, s azt beszolgáltatja a haditerménynek, a többiből pedig fele liszt megmarad a buza tulajdonosának és csak a másik felét tartozik átengedni a közélelmezés céljaira s annak az árát is nyomban megkapja — Ha ezt igy megcsinálják, fogadom, hogy két hét alatt annyi buza kerül elő, hogy az elég lesz minden mostani ellátatlannak. t