Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-21 / 157. szám

Nyíregyháza, 1917. julius 21.* Szombat XXXVIII. évfolyam » 157. szám. POLITIKAI NAPILAP lAWfCTWffi ratrii Vi'iV*** '! ' "* * Előfizetés: Egész évre 24 K, félévre... 12 K, negyedévre 6.— K. Egyes szám 8 f. Tanítóknak félévre 8 korona.: A Szabolcsvármegyei Községi Jegyzők és a Szabolcsvármegyei Tanítóegyesület hivatalos közlönye. Szerkesztőség és Kiadóhivatal: SZÉCHENYI-ÚT 9. SZÁM. TELEFON SZÁM 133. POSTACHEQUE M9M. Kéziratokat nem adunk vissza. k uj kancellár M\űtó ez offenzíva meg indítását A bírods!mí gyoiés elfogadta a bfterszsliGijt Budapest, julius 20. (A Nyirvidék tudósítójától.) Berlinből táviratozzák: Az a nagy fe­szültség, amellyel a kancellár mai beszédét politikai és parlamenti körökben várták, át­terjedt a közönség legszélsőbb rétegeire is. Már korán reggel elárasztották a birodalmi gyűlés épületének környékét. Az ülés előtt a pártok a parlament épületében értekezletet tartottak és különösen nagy érdeklődés nyil­vánult meg a nemzeti liberálisok értekezlete iránt, amelyen hir szerint külön nyilatkozatot fogadtak el a béke föltételeiről. A birodalmi gyűlést délután három órakor nyitották meg. Az ülés megnyitása után Michaelis dr. kan­cellár szólásra állott föl és a következőket mondotta: — A legkomolyabb időkben tettek má­zsás terhet a vállamra. Istenbe vetett hitte! mertem elvállalni és fogom kötelességemet teljesíteni. Avval a nagyérdemű férfiúval szem­ben, aki elődöm volt — rideg bírálatot gya­koroltak, ami helyesebb lett volna, ha zárt ajtók mögött marad. Ha nem hinnék ügyünk igazságos voltában, nem vállaltam volna ezt a hivatalt. Nekünk folyton szem előtt kell tartanunk a három év előtt történt esemé­nyeket, amelyek azt bizonyítják, hogy ben­nünket rákényszeritettek a háborúra. Felol­vassa ezután Bethmann-Hollvegnek 1914. ju­lius 29-én kelt és a bécsi nagykövetnek adott utasítást, amely igy szól: „Szívesen teljesítjük szövetségi kö­telességünket, azt azonban visszautasít­juk, hogy Ausztria-Magyarország kedvé­ért, tanácsaim figyelmen kivül hagyása miatt belekeveredjünk a világháborúba." Ezzel igazoljuk, hogy nem készültünk a háborúba, az orosz hadsereg fölvonulása azonban rákényszeritett bennünket, hogy fegyvert ragadjunk. Más választásunk nem volt. Ugyanez áll a tengeralattjáró harcra is. Visszautasítjuk azt a vádat, mintha a buvár­hajóharc beleütköznék a nemzetközi jogba. Ezt a fegyvert Anglia nyomta a kezünkbe, miután proklamálta kiéheztetésünket. Német­ország utolsó kísérlete, hogy békeajánlatával elkerülje a legvégső eszközök használatát, — eredménytelen maradt. A tengeralattjárók harca meghozta a kí­vánt eredményt, sőt annál is többet. Az ál­hírek, amelyek a bizalmas ülésekről kiszivá­rogtak, bizonyos csalódást okoztak, én azon­ban megállapíthatom, hogy a buvárhajóharc eleget tesz várakozásainknak, ugy, hogy Ang­lia béke iránt megnyilvánuló vágyakozásának nem állhat ellent. Miután a kancellár meleg szavakban em­lékezett meg a teljes haderőről, áttért a harc­téri helyzet ismertetésére. Helyzetünk mindenütt kitűnő, az oro­szokat csak az antant uszítása tudta ellenünk harcbavinni. Felolvassa Fiindenburg távira­tát, amelyet épen egy félórával előbb kapott és igy szól : A német birodalom kancellárjának Birodalmigyülés Az orosz offenzíva provoká­lására ma erős támadást kezdtünk. Lipót bajor herceg személyes veze­tésével magyar és osztrák csapatok­tól támogatva a német csapatok áttörték az orosz frontot Zlocovnál. Hindenburg. A kancellár azután igy folytatta: Bru­szilov eredményeit tehát ellensúlyoztuk. Az amerikai beavatkozásra áttérve kije­lenti a kancellár, hogy kiszámították, mennyi hajótér szükséges, hogy egy uj hadsereget hozzanak Európába. Franciaország és Anglia alig vállalkozhatnak annak a teljesítésére és az eddigi sikereket tekintve, meg fogunk bir­kózni uj ellenfelünkkel is. Németország nem azért harcol, hogy hódítson, hogy hatalmát erőszakosan megnagyobbítsa, a háborút nem fogja folytatni, ha tisztességes békéhez juthat. Mi mégegyszer nem kínálhatjuk föl a békét, kezünket, amelyet egyszer becsületesen es békére való készséggel odanyújtottunk, nem ragadták meg. Ha mi békét csinálunk, első sorban minden időre biztosítani akarjuk Né­metország határait. Nekünk megegyezés és kiegyezés utján garantálni kell a német birodalom életföltéte­leit. A békének alapjául kell szolgálni a né­pek tartós kibékülésének és biztosítaniok keli bennünket, hogy fegyverszövetségük nem fog gazdasági dacszövetséggé válni ellenünk. Fia ellenségeink lemondottak hadicéljaikról, hogy bennünket leverjenek és tárgyalásokba kí­vánnak velünk bocsátkozni, akkor a német nép a német hadsereg vezéreivel egyetértés­ben megkérdezi ellenfeleit : Micsoda mondani­valójuk van számunkra ? Áttérve az élelmezés kérdéseire, kije­; lenti a kancellár, hogy julius hónap volt a legnehezebb, de a legközelebbi időben a helyzet jelentékenyen javulni fog. Belpoliti­kai kérdésekben kijelenti, hogy a julius 14-iki császári üzenet alapjára helyezkedik és szük­ségesnek tartja, hogy a pártok és a kormány között szorosabb érintkezés fejlődjék ki. Min­dent megtesz, ami ezt előmozdítja és ezért a kabinetbe olyan férfiakat hív meg, akik a népképviseletek pártjainak bizalmával rendel­keznek, de elismerik, hogy a birodalmi veze­tőségnek belső politika vezetése tekintetében való alkotmányjogát nem szabad csorbítani. A kancellár beszédét ezzel végezte : Mi egy nagyszerű Németországra vágyakozunk, nem olyanra, amely fegyvereink erejével a világot terrorizálni akarja, mint azt ellenségeink hiszik, hanem egy erkölcsileg tisztult, istenfélő, hatalmas Németországra, amelyéit testvéreink odakünn véreznek, meg­halnak. Ezt a Németországot akarjuk mi ki­küzdeni, dacolva összes ellenségeinkkel. Ezután Ferenbach képviselő beterjesz­tette a többségi pártok békerezolucióját, a melyet több fölszólalás után 214 szóval, 116 ellenében elfogadtak, tizenheten pedig nem szavaztak Budapest, julius 20. (A Nyirvidék tudósítójától) A sajtöhadiszallásrol jelentik, hogy az orosz támadást viszonozva tegnap reggel t(elet-Galicidban megkezdtük az ellenoffenzívát. Az orosz vonalakat keleti irányban Zborov és a (első Szeret között visszavetettük. A Wolí ügynökség jelenti: Keletgalíciában erős támadásba mentünk át az orosz hadsereg offenzívája által való kihívás folytán, amelyet kormánya parancsára és béketörekvései ellenére arcvonalaink ellen megindított. A német had­testek az oroszok állásait ZlocsOvtól keletre széles arcvonalon áttörték. Moszkvában ss kitört a forra­dalom * Budapest, julius 20. (A Nyírvidék tudósítójától.) A Daily Mai! jelenti: A pétervári zavar­gások Moszkvára is átterjedtek. Lwow herceg miniszterelnök föltételekhez köti, hogy hivata­lában maradjon. Az élelmezési nehézségek egyre növekszenek. A moszkvai munkástanács elhatározta, hogy minden utcai tüntetést betilt, ennek dacára az utcai zavargások folytatódnak. Valószínű, hogy Pétervárott szocialista kormány alakul Cseretelli elnöklése mellett. Fétervárról jelentik, hogy a Nevszki Pros­pekten egy teljes fölszereléssel és zeneszóval haladó ezred rálőtt a kozákokra. Öten meghal­tak, huszonötén megsebesültek. Az ellenséges pártok között a döntés küszöbön van. Skobelevet a frontról sürgősen visszahív­ták. E hó 18-án hajnalban gárdisták tisztek vezetésével benyomultak a tauriai palotába, a forradalmárok hatóságainak épületébe, ahol Cseidze és Skobelov csilapitó beszédeket in­téztek hozzájuk. Hazajött a przemysli hős Budapest, julius 20. (.1 Nyirvidék tudósítójátó.) Nyitráról táviratozzák, hogy Szatmáry Géza honvédezredes, aki Przemysl ostromá­nál egy bottal a kezében vezette rohamra a híres tízezer magyart, 27 hónapi fogság után, meglehetősen kedvező egészségi állapotban hazaérkezett Nyitrára. ára 8 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents