Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-03 / 141. szám

'•917. julius 3 Szabolcsi gazdák jótékonysága Buday Barna Nyíregyházán A nyíregyházi mezőgazdasági kamara Budapest, julius 2. (Fővárosi munkatársunktól) Közöltem nemrég a Nyírvidékben, — hogy Buday Barna, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titk&'a Nyíregyházá­ra utazik. Szabolcsvármegyei Gazdák Had­segélyező Bizottságának megszervezése tár­gyában. Buday Barna most érkezett visz­sza Nyíregyházáról, nekem módomban ál­lott véle megérkezése után nyomban be­szélni és beszélgetésünk, eredményeképen közlöm ma a Nyírvidék olvasóival alábbi nyilatkozatát. — Szabolcsban — mondotta Buday Barna, — rövidesen meg fog alakulni a Szabolcsvármegyei Gazdák Hadsegélyező Bizottsága, amely a vármegyében járáson­ként fogja szervezni a gazdákat. A mun­kálatokat Megyery Géza gazdasági egyesü­leti elnök vezeti nagy hozzáértéssel és az ügyhöz méltó nagy szociális érzéssel. A szabolcsvármegyei gazdák íelajánlották az országos bizottságnak azt, hogy a várme­gye területén gyűjtendő összegnek har­minc százalékát átengedik olyan várme­gyék hősi halált halt gazdái özvegyeinek és 'árváinak, amely vármegyékben a gyűjtés nem jár kedvező eredménnyel. A Szabolcs­iján gyűjtendő összegek hetven százaléka a hősi halált hall szabolcsi gazdák hátra­maradt özvegyeinek és árváinak jut. A szabolcsi mozgalomtól mi nagyon sokat várunk, ez a vármegye áldozatkészségének és szociális gondolkodásának ismételten ta nujelét adta már. Megkérdeztem Buday Barnától, mi­ként'vélekedik ő. mint az OMGE titkára — Nyíregyháza és Szabolcsvármegye azon — mozgalmáról, amely a vármegye, Illetve Nyíregyháza részéra mezőgazdasági kama­rát követel. Erre a kérdésemre ezt a vá­laszt kaptam: A vármegyének az a mozgalma — minden esetre igen rokonszenves és Nyír­egyháza nyugodtan tekinthet akciójának eredménye" elé, annál is inkább, mert az uj földmivelésügyi miniszter maga is sza­bolcsi gazda, aki jól ismeri a nyíregyházi és szabolcsmegyei viszonyokat és a vár­megye nála nála mindig megértőre talált. - Ezzel kapcsolatban szívesen nyi­latkozom Mezőssy Béláról is. Mi a legna­gyobb megnyugvással és örömmel vettük tudomásul nemcsak földmivelésügyi mi­niszterré történt kinevezését, hanem a ki­nevezésnek elő hírét is, mert Mezőssy Bé­lát komoly, szorgalmas, kötelességtudó és gazdasági kérdésekben rendkívül tájéko­zott, nagy szakértelemmel rendelkező fér­fiúnak tanultuk megismerni akkor, ami­kor Darányi ' ígnácnak volt az államtit­kára, mindenkor szorgalmasan dolgozott gazdatársadalmi kérdésekben, ugy, hogy mindenütt a legteljesebb bizalomra jogo­sítja a gazdákat. Bokonszenves ember volt mindig és minisztersége különösen fontos most, amikor annyi égetően sürgős gazda­sági kérdés van napirenden és amikor elo­dázhatlan már a mezőgazdasági érdekkép­viselet törvényes szabályozása. Bizonyos, hogy Mezőssy Bélának nehéz viszonyok­kal "kell megküzdenie, de az is bizonyos, hogv Ő ezekkel a nehézségekkel meg is küzd. P. J. — Fontos gazdáknak, iparo­soknak, kereskedőknek, hogy a reájuk vonatkozó hatósági rendeleteket ideje korán és egész terjedelemben eredet? szövegében megismerjék. Ezt csak ugy ér­hetik el, ha előfizetnek a «Nyírvidék> ki­adóhivatalában a «Szabolcsvármegye Hi­vatalos Lapjá^-ra egynegyed évre 4 ko­r (mával. A katonák szabadságolása Nyíregyháza, julius 2. (A Nyirvidék tudósítójától.) Szurmay Sándor honvédelmi minisz­ter a következő rendeletet küldte meg -— Szabolcsvármegye törvényhátóságához: Az immár csaknem három év óta tar­tó háború okozta kivételes viszonyok foly­tán napról-napra szaporodnak az egyes katoni — népfölkelési szolgálatot tel­jesítő egyének és ezek hozzátartozói által benyújtott különböző kedvezmények ehiyé rését célzó oly kérv ények, melyek hatósági igazolás és véleményezés nélkül el nem bírálhatók. Ezek a kérelmek az alábbi három cso­porti) a foglalhatók össze: a) a hadrakelt sereg körletéből a m<V göttes országrészbe, az állandó tartózkodá si helyre, vagy annak közelébe való áthe­lyezés iránti kérvények; b) a mögöttes országrészben katonai szolgálatot teljesítő egyéneknek az állan­dó tartózkodási helyükre vagy ennek kö­zelébe való áthelyezés iránti kérvények és c) hozzátartozók elhalálozása vagy sú­lyos megbetegedése címén való rövid sza­badságok, valamint sürgős családi és fon­tos, a létfen tartást veszélyeztető ügyekben 14 napnál hosszabb időre való szabadsá(­gok engedélyezése iránti kérvények. Minthogy ilyen kedvezmények a ka­tonai érdekekre való tekintettel csak a­ránylag kevés embernek adhatók meg, a­zon célból, hogy ezekben az igazán arra rászorulók részesülhessenek és a kérel­mek igazságosan és egyöntetűen legyenek elbírálhatók, szükséges, hogy az ebbeli kérvényekben felhozott indokok a közi­gazgatási hatóságok részéről kivizsgáltas­sanak. Ennélfogva a belügyminiszter úrral e­gyetértőleg elrendelem, hogy a fentebb felsorolt kedvezmények az illető községi elöljáróság és járási főszolgabíró, illetve városokban a polgármester által fentiek szerint kivizsgáltassanak, igazoltassanak és véleményeztessenek. Német sikerek a francia fronton A német hivatalos jelentés Budapest, julius 2 (Miniszterelnökség sajtóosztálya). Berlinből táviratozzák, hogy a nagy főhadiszállásról a következőket jelentik : Nyugati harctér: Az esős és párás idő miatt az arcvonal majdnem minden szakaszán csekély volt a tüz. Felderítőink néhány sikeres ütközetet vivtak. A német trónörökös hadcsoportján a franciák eredménytelenül kísérelték meg, hogy azt a területet, amelyet csapataink a Chemain des Daineson és a Maas nyugati pártján el­foglaltak, visszavegyék. Gernitől keletre az ellenség a tíiz rövid fokozása után háromszor támadta, meg La Bovelle majortól délre fekve fensikon elfoglat árkokat, minden támadást véresen visszavertünk. Tovább keletre Lippe egy zászlóalja kihasználva a felfordulást és az ellenség figyelmének elterelését, rohammal elfoglalták az Ailles-Pissy utig terjedő francia vonalakat Ezzel a sikerekkel a gyakran bevált vvestfttliai hadosztály három harcnap alatt szerzett foglyainak száma 10 tisztre és több mint 050 főnyi legénységre emelkedett. A Maas nyugati partján a franciák többször ismételt támadásokkal kísérelték me?, hogy a 3ü4-es magaslaton és ettől keletre elfoglalt árkok­ból kivessenek bennünket. Zárótüzünkben és elkeseredett kézigránátharcokban visszavertük őket. Keleti harctér: Lipót bajor herceg vezértábornagy hadsereg harcvonala: Az orosz kormány nem tudta magát kivonni a vezető entente hatalmak nyomása alól és had­seregének egy részét támadásra indította. A felső Stripától a Narajovkáig fekvő állásaink ellen intézett egész napon át tartó romboló tüzelés után délután az orosz gyalogság kb. ?>0 kilométeres arcvonalon heves támadásokat intézett. A roham csapatokat védőtüzünkkel mindenütt nagy vesz­teséggel járó viss7aüzönlésre kényszeri tettük. Brzezanyitól két oldalt és Zwycinnél összeomlottak éjjeli előretörések, amelyek alkalmával az oroszokat előkészítés nélkül haj­szolták a tűzbe. A tűzharc északfelől a középső Schtochodig, délfelöl egész Stanislauig terjedt ki anélkül, hogy az utóbbi helyen támadásra is került volna a sor. A Kárpitok és a Fekete-tenger között nem volt különös esemény. Macedón arcronal: A Wardar jobb partián bolgár előőrsök Allszhile-mahlenél visszaverték egy angol zászlóalj támadását. Ludendorff. Megkezdődött az orosz offenzíva Sikertelen véres támadások Magyar sikerek az Isonzonál Budapest, julius 2 (Miniszterelnökség sajtóosztálya.) A főhadiszállásról jelentik .• Keleti harctér: Keletgalicziábán Böhm vezérezredes hadcsoportjánál a védekező csata javában folyik. Miután a tüzérs'gi tűz több nap óta láthatólag fokozódott, a tüzérségi harc tegnap a legnagyobb hevességet érte el. A legnehezebb ágyuk is beavatkoztak a harcba, délután Brzezanytói délre és délkeletre és Kinuchinál erő-; gyalogsági támadások következtek, amelyeket mindenütt teljesen visszavertünk. Az ellenséges gyalogság egyes részei megsemmisítő zárótüzünkben pusztultak el. Zaloscetól északnyugatra a késő délutáni órákban m gindult nagyon erős támadás kitűnően összpontosított tüzérségi füzünkben összeomlott, éjfél tájban az ellenseg tüzérségi előkészítés nélkül kísérletet tett, hogv Brzezanytói délre előretörjön, visszavertük. Az éjszaka folyamán a tüzérségi tűz ellariy­hult, de a reggeli órákban újra feléledt. Olusz harctér: Az Isonzó-hadseregnél a 71. (tren­cséni) és a 7á. (pozsonyi) magyar e;;red rohamjárőrei Vertjoha közeiéhen egész a második ellenséges . vonalig nyomultak előre, ahol 64 ellentámadást visszavertek s -l tisztet és 156 főnyi legénységet hoztak magukkal. Délkeleti harctér: Nincs különösebb esemény. A vezérkar főnöke. Prolói a Jeáíijeiiflfit" 1917. jun. 28-iii estélyére Irta és előadta: Garay Etta. Mélyen tisztelt közönség! Az én köte^ lességem, hogy minél hamarább átadjam helyem, szemet gyönyörködtető, nagyszerű látványossá­goknak és éppen ezért csalc egy pár percet ké­rek Önöktől magamnak s egyszersmind kérem azt. szálljunk vissza gondolatban e pár perc alatt mindnyájan a régi, szép, békés időkbe, hogy megérthessük, miért is gyűltünk most össze. Visszaemlékezem az utolsó, pompás, ra­gyogó tavaszra! Buján virágzott, illatozott a természet, ragyogott a nap, mint még soha, őszintén, szívből hangzott a kacaj emberi ajk­ról. A napsugaras világ beköltözött szomorú lelkekbe is, s ha útjában meg is tört a fény a szomorúságon, — sugár volt mégis, mely vi­lágosságot hordozott. Visszaszédülök gondolat­ban ebbe a pazar lüktető életbe, mely olyan messziről oiyan meseszerűen integet felém ma — a szomorúságok idején, s látom a boldog anyákat, hitveseket, szerető gyermek ifjak s férjek oldalán, látom vidám, boldog lánytorsai­mat, akik olyan pazarul élték e tavaszban az ő rózsás tavasz-éltüket — és látom a sok kicsi apró embert, .kik örömre s ülettek, örö­möt adtak. És ebben a nagy. nagy világ-bol­dogságban nem volt más vágyunk, csak az, hogy ne legyen könnyező anyai szem, ne száll­janak nehéz sóhajok kis gyermekágyak mellől. Örömet kívántunk adni, látni mindenütt. Össze­gyültünk mindazok, kik most is együtt'vagyunk. hogy mosoly ragyoghasson, kacaj hangozzék erdei fák közt, egy kis lakból szomorú, beteg gyermekek tűndérországából, varázshajlékából. Együtt dobogott e vágytól mindnyájunk szive és a kincsek gyűltek. Apró margarettákból pengő forintok váltak, esengő forintokból pedig bizta­tón növekvő kecses falak az alapköven. Nem­sokára a tető is felkerült. Sok piciny gyermek­lélek boldogan álmodott a holnaprót-holnap­utánról, mikor már alája kerülhet. Mi, mi pedig valami nagyszerű, fönséges „Hozsannáit akartunk kiáltani a beérkező kis seregnek. És ekkor szakadt ránk, a mi nagy viharunk, melynek össze-vissza fonódott sötét telhőit még most sem képes áttörni a béke napja. A nagy­szerű virágos tavaszt, szomorú gyászos ősz váltotta fel. És nagy jajkiáltás volt lelkünk, mikor először nyíltak föl az üres házak kapui, hogy befogadják a vérző hősöket A mi kis beteg gyermekeink is odaadták még nem éhe­zett nyugalmuk, örömük színhelyét és jöttek gyermekek helyett megtört apák, béna. testvérek, a nagy vihar első villámsújtotta!. Ápolgatták, gyógyitgatták megrongált testüket, lelküket. — jól esett nekik az erdő csendje. Nemrégiben aztán egy szélcsönd idején kivonult a hosszú, fáradt bús csapat s nyomban száz kis vézna

Next

/
Thumbnails
Contents