Nyírvidék, 1917 (38. évfolyam, 140-215. szám)

1917-07-15 / 152. szám

JiTíBMTüBK. 1917. julius 15 közgazdasági kérdésekkel is foglalkozni s a Nyíregyházán létesített több ezer ágyas megfigyelő kórházat szinte tüneményszerű módon megépíttetni és hosszú idó'n át mintaszerűen keresztül vitt vezetéssel oda fejleszteni, hogy sok ezer értünk küzdő' és vérző honfitársunk egészségét visszaadni és szenvedéseit elviselhetővé tudta tétetni. Ha politikai tekintetben nem is gondolkodik vele egyformán e vármegye egész közönsége, egynek kell lennie a munka megbecsülésében, az elért eredmények méltánylásában s a mindnyájunkkal közös hazafias küzdelmek átérzésében. E három irányban az igazsághoz híven állapitja meg teljes érzelmi közösségben a törvényhatóság azt, hogy a ^búcsúzó főispán megtette kötelességét s méltó vármegyéje elismerésére. Amidőn tehát a vármegye közönsége dr. Ujfalussy Dezső főispán érdemeit ily módon jegyzőkönyvének lapján megörökíti, egyidejűleg elhatározza, hogy távozó főispánjának az arcképét székháza díszterme részére — milleniumi-alapjából — megfesteti s utasítja a vármegye alispánját, hogy ez irányban az intézkedéseket, mihelyt a viszonyok ezt lehetővé teszik — tegye meg. Az állandó választmány javaslatához Vass Mihály szólotl hozzá és örömmel tette azt magáévá. A javaslat akként festette meg a távozó főispán képét, — mon dotla a fölszólaló, - amin! az lelkünkben él. mindnyájan a legnagyobb elismeréssel és tisztelettel látták erős, munkás, határozott, férfias, hasznos munkásságát. Pártember volt Ujfalussy Dezső, de sohasem a főispáni székben, inert ebben a munkában mindig a közérdeket, a jogos magánérdeket, de sohasem a pártérdeket nézte. A fölszólaló nem párthíve a távozó főispánnak, de az ellenkező oldalról is nagyrabecsüléssel. elismeréssel adózik Ujfalussy érdemeinek. Hosszas éljenzés után a törvényhatósági bizottság egyhangúlag tette magáévá ÍIZ állandó választmány javaslatát. Azután a lemondott miniszterek bucsuiratait vették tudomásul, majd néhány községi ügy elintézése után a közgyűlés véget ért. sw^.-^^^ssWsiwKÉattieas^ s*y £SÍ3 jajgassa A nyíregyházi mandátum Beszélgetés Fényes Lászlóvá! Nyíregyháza,julius 14 (A Nyirvidék tudósítójától.) A fővárosi lapok egy része a nyíregyházi mandátumról irva azt közli, hogy Apponyi Albert gróf pártjának elnöksége magáénak tartván a nyíregyházi kerületet, Geduly Henrik evangélikus püspököt jelölik Nyíregyházának képviselőül. Több lap azt is megírja, hogy Apponyi készséggel teszi meg a nyíregyháziak hivatalos jelöltjének Fényes Lászlót, ha Fényes belép az Apponyi-pártba. Ezzel szemben a tény az, hogy Nyíregyháza polgársága eddig egyetlenegy jelölt mellett foglalt állást és ez Fényes László publicista, akinek a zsurnalisztikái működése a nyíregyházi polgárság tekintélyes táborát állította sorompóba jelöltsége mellett. Tiszta, nemes közéleti munkásságának helyeslői holnap, vasárnap délután két órakor a Korona szálló nagytermében jelölő értekezletet tartanak. Fcnyes László most állandóan Nyíregyházán van és azzal az energiával, amelyet "nála mindenben megszoktunk, igyekszik egyetlen választási eszközével, a meggyőződéssel ismertetni terveit, programmját a polgársággal. Fölkerestük öt és néhány kérdést intéztünk hozzá, amelyeket, az e kérdésekre adott válaszokkal együtt itt közlünk : A párton'fcÍTÜUség — Olvasta-e szerkesztő ur Apponyi Albert gróf nyilatkozatát, hogy szívesen elfogadja j Apponyi gróf az elnöksége alatt álló függet- ? lenségi párt részéről Fényes Lászlót Nyiregy háza jelöltjéül, ha belép a pártjukba, ellen- j kezű esetben pedig az Apponyi-párt, —• magáénak tartva a nyíregyházi kerületet, hivatalos ellenjelöltet állit ? — Igen, olvastam. Fent Budapesten is ugyanezeket hallottam már és ott és itt egyformán következő reá a válaszom. Valakinek íüggetlenségét és negyvennyolcas voltát nem az határozza meg, hogy bent van-e egy pártKorben. Hanem az. hogy : hogyan gondolkonk. hogyan hirdette gondolkodását eddig és iüként pedig cselekedetei, teltei a független gi és negyvennyolcas eszmék szerint valók-e ugy sem ? Például, hogy csak egyet említsek, nein szeretem azokat a függetlenségi nevet hordó politikusokat, akik az osztrák esászári belső titkos tanácsosi esküi utána mondják a ceremónia mesternek Ez az eskü nagyon ellentétben áll Kossuth Lajosnak és a negyvennyolcnak eszméivel és eddig még nem tudtam eldönteni magamban, hogy az urak, akik ezt a császárul megfogalmazott esküt leteszik, melyik mándlijukat akasztják a szegre : a negyvennyolcas attilát-e, vagy az eskü palástját ? Nekem az a nézetem, hogy az ember tettei fedjék a szavait, a szavak pedig belső lelkiismeretét És ugy gondolom, nem az a parlamentbe való polgár, aki a mandátum kedvéért fölveszi egy pártnak a címét, hanem az, aki a vallott eszmék szerint él és cselekszik. Különben is lehetetlenségnek tartom, hogy az ország választó kerületeit az egyes pártok kisajátítsák maguknak és az egyszeri vándor gyürüs hagyománya szerint fiaik között osszák szét az országot, mondván : te mész Baranyába, te mész a Tiszántúlra, te mész a Dunántul másik részébe, a tied Nyítra, te pedig kedves fiam menj Szabolcsba, tied lesz annak székvárosa. Nem, elmultak azok az idők, amikor igy osztogathatták egymásközt az urak az országot. Mert 1867 óta tényleg igy osztogatták egymásközt a mandátumokat, a hivatalokat és minden köztisztséget, azért nézünk ugy ki, ahogy kinézünk itt, ebben az országban! Nyiresjh '>érdekei — Bizonyára értesült már róla | szerkesztő ur, hogy Nyíregyháza polgárságának egyhangú óhaja az: olyan képviselője legyen ennek a városnak, aki e sokszor mellőzött város gazdasági érdekeiért és egyéb közügyeiért is tenni akarjon és tenni tudjon valamit. — Csak az őszinte beszédei szeretem és különféle helyről vetették már fel előttem ezt a kérdést. Nos,- évek óla, amikor még fogalmam sem volt, hogy Nyíregyháza polgárai előtt megbízásukat kérni jelenek meg, láttam azl, hogy Nyíregyházát a váltakozó kormányok mennyire elhanyagolták. A hajdudorogi püspökség székhelyének kérdéséhen láttuk a küzdelmet és láttuk, hogy mit kellett áldoznia Nyíregyházának, hogy a székhely kérdésében — ez egyetlen kérdésben, amelyben győztes maradt -- győztes maradhasson Azt hiszem a képviselő leiadata statisztikát csinálni arról, hogy mit kaptak a kedvenc városok s ez adatokat összehasonlítva Nyíregyháza mostohaságával, állandóan odatartani a kormány szeme elé, mi az oka annak, hogy Nyíregyháza és más városok között ilyen nagy különbség van. A népképviselet dolga és kötelessége ez: megbizókerületének minden jogos érdekét megismerni és ez érdekekre vonatkozó adatokat összegyűjteni s fönt a kormánynál és az országgyűlésen igenis nyíltan odaállani e kérdésekkel és hallgatás helyett, e meggyőző érvek alapján addig küzdeni, amíg a feltámadt közszellem oda nem kényszeríti a kormányt, hogy jogos kívánságát teljesítse. Már most, tessék csak nézni ha én azoknak a pártoknak valamelyikébe lépek be. amelyek most kormányon vannak, ha ilyen kellemetlen kérdéseteket elöállanék az országgyűlésen, azt mondaná a pá> t, ve csinálj most nekünk kellemetlenséget, e páitfegyelem követeli hogy hallgass! Nos én nem hallgatni akarok bemenni a képviselőházba, hogy amikor felrendelnek szavazni, akkor egy szám legyek az urnában Hacsak képviselőségre vágynék, akkor elfogadtam volna az ajánlatot hogy lépjek be a pártba, adnak nekem itt, vagy ott egy kerületet. Nekem igy nem kell a mandátum. Ezt ezek az urak odafönt nem tudják megérteni. Nekem igazán a választópolgárok kezéből kell a mandátum, mert akkor van erkölcsi eröm a közügyekben és a választó polgároknak érdekében dolgoznom. A párlkeretek feszélyeznének az igazatmondásban és én azt hiszem, hogy csak az igazaimondással lehet az országot kivezetni abból a nyomoruságből, amelyikbe a háború miatt és már a háború előtt is került. És ha már itt tartunk, engedje meg kedves kollegám, hogy egy érzésemet- mondjam ilt el Önnek és megkérjem, hogy írja is meg. Minél közelebb jutok ahhoz az időponthoz, hogy Nyíregyháza polgárai előtt elmondjam programmbeszédemet, annál inkább bántanak as ígéreteknek ama hazugsághegyei. amiket a képviselőválasztások előtt a jelöltek elmondani szoktak. Fülembe cseng egy itleni kiváló kisgazda mondása, aki mikor e napokban bemutattak neki, igy szólt hozzám: „Szí vesen meghallgatjuk az urat, a személyét és működését az ujágból ismerjük is, de nicgbocsásson az ur, hogy mi nagyon is gyanakodók vagyunk, mert bennünket már nagyon sokszor becsaptak * Milyen igaza volt ez érdemes kisgazdának, azt én tudom legjobban és én érzem legigazabbán. Ez az, ami szinte azt mondhatnám fájni fog, amikor a polgárság elé fogok lépni. És csak az a reménységem, hogy fáradságot fogok venni maguknak : végig pillantanak eddigi munkásságomon a sajtó terén és ebből kell, hogy következtetést vonjanak szavaim őszinteségére. Mini újságíró mindig az igazságot és a gyöngébb védelmét keresem az erősebbel szemben. A kellemetlenségektől, megmutattam, hogy nem riadok vissza, hogy állom a szavamat, azt bebizonyítottam, nem érdem ez, hanem kötelesség és én e kötelességteljesítés tudatában önérzetesen várom el mindenkitől, akár zászlónk köré jön, akár nem, hogy szavaimnak hitelt adjanak. Mondtam: én nem a mandátumot kérem, hanem a mandátummal járó munka és küzdelem l hetösrgét. Fényes László pártja a nyíregyházi választókhoz a következő fölhívást bocsátotta ki: Uj képviselőt kell küldenünk az országgyűlésbe ! Nekünk olyan ember kell, aki igazán függetlenségi és 48-as. Ne csak szavakkal hirdesse az eszmét, hanem tettekkel bizonyítsa. És aki az országos közügyek mellett, Nyí egyháza városáért és polgárainak jogos érdekeiért síkra mer szállni! Ilyen ember Fényes László, Az Est országos hirü munkatársa, a

1 i hosszú hirlapirói pályafutása alatt — cikkeiből jól ismerjük — bebizonyította, hogy tántoríthatatlanul küzd a függetlenségi eszmékért és a nép igazá rt. Mi Fényes Lászlót tartjuk érdemesnek * arra, hogy városunk képv selöje legyen! Jelölése és megválasztása érdekében szervezkedő értekezletet tartunk e hónap 15-ikén, (vasárnap) d. u. 2 ó:akor jelenjenek meg a Korona szálloda kistermében, sz í. emeleten. Minél számosabban jelenjünk meg az értekezleten, egy uj és jobb korszak első tetterős emberét Nyíregyháza városa jelölje és küldje az országgülésbe ! 4